Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

ELEM, AZ ÖT (wuxing)
Az ősi Kínában a yin és a yang harmonikus működését hirdető elmélettel párhuzamosan alakult ki és terjedt el az öt őselem, a föld, a víz, a tűz, a fém és a fa elmélete, amely szerint az öt elem kölcsönhatása és körforgása a világegyetem mozgását, változásait előidéző és szabályzó tényező. Egyes elképzelések szerint az öt elem nem ötféle anyagra, hanem ötféle folyamatra vagy sajátságra utal: a víz a folyékonyságra; a tűz az égésre és a hőtermelésre; a fa a szilárdságra és a könnyű megmunkálhatóságra; a fém az olvadékonyságra; a föld pedig a táplálékonyságra. Az öt elemnek megfelelően szükséges volt a makrokozmosz és a mikrokozmosz ötös számba való beillesztése. A világegyetem és az emberi test kapcsolatát felvázolni. Ezeket a társításokat használja a hagyományos kínai gyógyászat, orvoslás is. A harmóniát teremtő öt őselemnek megfelel a kínai zene pentaton hangsora.