Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

egyszarvú
(kínaiul: qilin)

Az egyszarvú az ókori mitológia csodálatos állata. Neve magyarázatát a qi "hím egyszarvú" és a lin "nőstény egyszarvú" szavak összevonásából magyarázzák. Az egyszarvút különféleképpen írják le, de amiben megegyeznek, hogy az egyszarvú egyes részeit különböző állatok testrészeihez hasonlítják: az egyszarvú teste, mint a szarvasé, csak kisebb, nyaka, mint a farkasé, farka bikáé, egy szarva van, amely puha sapkában (ti. ránőtt húsban) végződik, patája lóé, szőre tarka (más változatok szerint vörösesbarna). A források fehér és zöld egyszarvút is emlegetnek. Járás közben nem tapossa el a füvet és a bogarakat, élő füvet nem fogyaszt, kizárólag csodálatos növényekkel táplálkozik. Egyes elképzelések szerint még repülni is tud, és úgy jár a vízen, mintha földön lépkedne. A legrégibb szövegekben a szarvasok vezéreként tűnik fel, de mindenképpen ő az állatok feje (a madaraké a főnix). Megkülönböztető jegye a szarva, amely tompa, így nem tud ártani vele. Az ókori szerzők a ren (emberségesség) morális-etikai kategóriájának megtestesüléseként fogták fel az egyszarvút. Az egyszarvú egyszarvúságához kapcsolódó szimbolikát különféleképpen értelmezik: az egyik változat szerint az ország egységének jelképe, a másik szerint az uralkodó egyeduralmáé. A taoista legendákban a Xiwangmu kíséretébe tartozó halhatatlanok járnak fehér egyszarvún. A régi időkben sok legenda szólt az egyszarvú megjelenéséről vagy elfogásáról, mindkettő az ideális, bölcs és humánus kormányzás kedvező előjelének számított. A hagyomány szerint az egyszarvú több évszázad alatt csak egyszer jelenik meg, egy legenda szerint Konfuciusz születése előtt is megjelent a világban. Kultusza ezért bölcs és erényes emberek születésébe vetett hithez kapcsolódott. A népi hiedelemben az egyszarvú megjelenését fiúgyermek születésével hozták kapcsolatba. Épp ezért hagyományos képi ábrázolásán, a jókívánságokat közlő nyomatokon, színes papírkivágásokon az égből alászálló egyszarvú csecsemőt hordoz. Alakja bizarrmódon összefügg a zsiráffal, ennek magyarázata, hogy a Ming-dinasztia idején az Afrika keleti partjáig eljutott tengeri expedíció ajándékba kapott zsiráffal tért vissza, amit az udvari tudósok egyértelműen az egyszarvúval azonosítottak és a Ming-ház virágzásának és a bölcs császár uralkodásának igazolásának vették.