Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E
F G
H I
J K
L M
N O
P Q
R S
T U
Ü V
W X
Y Z
«
vissza a Terebess Online nyitólapjára
EGY (yi)
A hagyományos kínai filozófiában az egy nagyon jelentős helyet foglalt el. A
hatalmas egységet (tai yi) a yin és yang egyesülése hozza létre. Laozi szerint:
"A dao szülte az Egyet, az Egy szülte a kettőt, a kettő szülte a hármat,
s a három szülte az összes létezőt." (Út és Erény könyve 42.) az egy mindig
az oszthatatlanságot, a páratlan kiválóságot, minden eredetét, kiinduló pontját
szimbolizálta. A számmisztikában az elemek közül a víz, az égtájak közül az
észak, az évszakok közül a tél, a színek közül fekete társul hozzá. Taiyi, a
"hatalmas egy", "hatalmas egyetlen" főistenség a kínai mitológiában.
Első előfordulása az i. e. 4. században jelenik meg, amikor égi istenként írják
le, aki kezében kardot tart. Zhuangzi szerint olyan főisten, aki mindent irányít.
A Han-kori szövegekben Taiyi egy csillagnak és e csillag szellemének a neve.
Más források szerint Taiyi az öt égtáj ura, vagy a 16 sárkány ura, aki tudja,
hogy mikor lesz eső és szél, áradás és aszály, éhínség, háború és dögvész. Más
változat szerint Taiyi az ember testében lakozik, a titokzatos cinóberkastélyban,
ő az összes testrész ura. A Ming-dinasztia idején az égzengés és eső szellemeként
tisztelték és áldozatot mutattak be a számára.
