Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

EGY (yi)
A hagyományos kínai filozófiában az egy nagyon jelentős helyet foglalt el. A hatalmas egységet (tai yi) a yin és yang egyesülése hozza létre. Laozi szerint: "A dao szülte az Egyet, az Egy szülte a kettőt, a kettő szülte a hármat, s a három szülte az összes létezőt." (Út és Erény könyve 42.) az egy mindig az oszthatatlanságot, a páratlan kiválóságot, minden eredetét, kiinduló pontját szimbolizálta. A számmisztikában az elemek közül a víz, az égtájak közül az észak, az évszakok közül a tél, a színek közül fekete társul hozzá. Taiyi, a "hatalmas egy", "hatalmas egyetlen" főistenség a kínai mitológiában. Első előfordulása az i. e. 4. században jelenik meg, amikor égi istenként írják le, aki kezében kardot tart. Zhuangzi szerint olyan főisten, aki mindent irányít. A Han-kori szövegekben Taiyi egy csillagnak és e csillag szellemének a neve. Más források szerint Taiyi az öt égtáj ura, vagy a 16 sárkány ura, aki tudja, hogy mikor lesz eső és szél, áradás és aszály, éhínség, háború és dögvész. Más változat szerint Taiyi az ember testében lakozik, a titokzatos cinóberkastélyban, ő az összes testrész ura. A Ming-dinasztia idején az égzengés és eső szellemeként tisztelték és áldozatot mutattak be a számára.