Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
«
vissza a Terebess Online nyitólapjára
denevér
(kínaiul: pianfu)
Kínában a denevér a jószerencse és a boldogság szimbóluma. Ezt leginkább a denevért jelentő fu szónak köszönhető, amely egybeesik a jószerencse jelentésű szóval. Nyakra ábrázolnak öt denevért együtt, amelyek az öt áldást jelképezik, a hosszúéletet, a gazdagságot, az egészséget, a jóindulatot és a természetes halált. A denevért mindig röptében ábrázolják. A vörös denevér nagy szerencse, lévén, hogy a vörös a vér és az örökélet őszibarackjának a színe, vagyis a démonokat elriasztó szín, kiejtése pedig az "özön" szóéval azonos, átvitt jelentése tehát: "szerencseözön". Az európai a legsötétebb és leggonoszabb gondolattársítások kapcsolhatók a denevérhez (pl. a Sátán denevérszárnya, vérszívó Drakula stb.), ám Kínában a denevér a halhatatlanok és istenek gyakori kísérője. A néphit a denevért szárnyanőtt patkánynak vagy vakondnak hiszi, azaz halhatatlannak. A denevérnek olyan képességet is tulajdonítottak, hogy képes felkutatni, megtalálni a démonlakta helyeket, ezért válhatott a legnagyobb démonűző, Zhong Kui állandó kísérőjévé, kalauzává. Olyan hiedelmek is éltek, hogy a denevér ezer éves korában fehér színűvé változik, és aki egy ilyen denevért elkap és megeszi, az hosszú életű lesz.
