Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
«
vissza a Terebess Online nyitólapjára
DÉMON (kínaiul: gui)
A kínai panteonban és folklórban hemzsegő szellemeket általában jó szellemekre (shen) és gonosz szellemekre, démonokra (gui) szokás osztani. A rókán (róka) kívül gonosz démonnak, betegségnek és bajok hordozójának hitték az öngyilkosok, az erőszakos halált halt (például tigris által széttépett), s temetetlenül maradt emberek lelkét (lélek) és azoknak a lelkét is, akiknek az utódai már felhagytak az áldozati szertartásokkal. Ezektől a démonlelkektől nagyon tartottak, gonosz varázslataik ellen különböző védekezésül különféle eljárást, tárgyakat, amuletteket, ráolvasásokat használtak. Ilyen eljárások során pl. a lakodalmi szertartások és temetések során nyilaztak (nyíl), barackfa (őszibarack) vagy fűzfa ágával legyeztek. A démonoktól különös gonddal védték a házat, a családot és a gyermekeket. A házak bejárata előtti póznára kakas figuráját tűzték ki, a falakra tigrisképet ragasztottak. A jobb módú házaknál a kapun belül nagyméretű kőlapot vagy ún. szellemfalat (fal) állítottak, mert tudvalevő, hogy a gonosz szellemek csak egyenes vonalban képesek közlekedni, így ezek megakadályozták a házba jutásukat. A házba vezető ajtókra védőszellemek képeit ragasztották. A kisgyermeket védő amulettekkel, talizmánokkal látták el, de a démonok elriasztását szolgálta a gyermek fején egy piros szalaggal átkötött copf is. A kisfiúkat jobban óvták a rontásoktól, mint a lányokat, őket a démonok is inkább kísértették, szállták meg, így gyakorta a fiúkat lányoknak öltöztették. A démonok szerencsére sok mindentől tartanak a fentebb felsorolt állatokon kívül még a macskától is, de félnek a kiáltástól, a köpéstől, a vizelettől, a nádtól, a konfuciánus vagy buddhista szent könyvek felolvasásától, a kalendáriumtól és a kardtól, főleg az olyantól, amellyel előzőleg soke embert öltek meg. A démonok világának egyik legfőbb ura Zhang Taoling volt, a taoista vallás legendás feje. A démonok másik közvetlen felettese, a kései kínai mitológia legnagyobb démonűzője Zhong Kui volt, akit általában a démonok vezetőjének is tartottak.
Irodalom: Liu Csang, Csung Kuj, az ördögűző. Ford Tokaji Zsolt. Terebess 1999.; Pu Szung-ling, A templom démona. Ford. Tokaji Zsolt. Terebess 1997.; Pu Szung-ling, Lu a pokolbíró. Ford. Tőkei Ferenc. Nippon 1996.; Vu Cseng-en, Nyugati utazás, avagy a majomkirály története I-II.. Ford. Csongor Barnabás. Európa 1980.
