Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Daoguang

Tao-kuang, pinyin átírással DAOGUANG, más néven (Wade-Giles-féle átírással) MIN-NING vagy (CH'ING) HSÜAN-TSUNG (szül. 1782. szept. 16. Peking, Kína - megh. 1850. febr. 25. Peking), a kínai Ch'ing-dinasztia (1644-1911/12) 6. császára 1820-tól; meg akarta akadályozni a kormányzat hanyatlását, de kevés sikerrel járt.
Minthogy elődei idején kiürült a kincstár, a takarékosságra személyes példát is mutatva megpróbálta rendbe tenni az ország pénzügyeit. Az árvizek és az éhínségek megakadályozása érdekében egyre sürgetőbbé vált a Sárga-folyó menti töltések megerősítése, valamint a Peking rizsellátásban nagy szerepet játszó Nagy-csatorna felújítása. A korrupt hivatalnokok azonban elsikkasztották a munkálatokra kiutalt pénzt, a császár pedig nem merte csökkenteni a karbantartók létszámát, nehogy a csatorna még rosszabb állapotba kerüljön. 1849-re a Nagy-csatorna hajózhatatlanná vált, így a dél-kínai rizst csak a kalózok támadásainak kitett tengeri útvonalon tudták Pekingbe szállítani. A csatornai hajósok ezrei veszítették el munkájukat, s ez tovább szította a társadalmi elégedetlenséget.
Miután 1838-ban a császár véget akart vetni a nyugati kereskedők irányítása alatt folyó ópiumkereskedelemnek, Nagy-Britannia és Kína között kirobbant az első ópiumháború (1839-42). A háborús áldozatok és a békeszerződés alapján fizetendő hatalmas hadisarc miatt egyre magasabbra csaptak az elégedetlenség hullámai. Tao-kuang éppen akkor halt meg, amikor Dél-Kínában kitört a tajping-felkelés (1850-64).