Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

DAO
A Dao a taoizmusban a mindenség legbensőbb lényege (az Út, a törvény, a világ rendező elve). A konfucianizmusban is előforduló fogalom, de itt a Dao egy bizonyos rend, a társadalmi szabályok összessége, a fegyelem és az erkölcs rendszere. A filozófiai taoizmus megalapítójának tartott Laozinél a Dao mindenekelőtt a Természet Egyetemes Törvénye, a Mindenség Kezdete és Vége, messzemenő természetfilozófiai elmélkedés alapja. Laozi művében, a Dao de jing-ben (Út és Erény Könyve) a Daót senki sem hozta létre, nem teremtette, de minden belőle ered, és belé tér vissza. A Daót senki sem ismerheti, és érzékszervekkel felfoghatatlan, sőt még beszélni sem lehet róla. A Dao állandó és kimeríthetetlen. Nem lehet megnevezni, és semmihez nem hasonlítható. Bár maga névtelen, mégis ő ad elnevezést és nevet mindennek. Bár ő maga alaktalan, ő minden alaknak és formának végső oka. A Dao időn és téren kívül létezik, ő a végtelenség és az abszolútum. Még az Ég is a Daót követi, míg maga a Dao csak önmagát követi. A hatalmas és mindent magában foglaló Dao szül mindent, de ez a minden csak a De ("erény") közvetítésével jelenik meg.