Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Dahomey uralkodói

Dahomey uralkodói, a mai Benin déli részén levő nyugat-afrikai állam királyai. A királyság a XVIII. és a XIX. században élte virágkorát. A hagyomány szerint a XVII. század elején három fivér versengett Allada királyságáért, amely a rabszolga-kereskedelemből gazdagodott meg. Az egyik fiú hatalomra került, a másik kettő elmenekült. Az egyik fiú délkeletre ment, és a tengerparton megalapította Porto Novót. A másik fiú, Do-Aklin északon létrehozta az Abomey Királyságot, a későbbi Dahomey magvát. Valamennyien adót fizettek Ojónak, a keletre fekvő, erős joruba királyságnak.
Do-Aklin unokája, Vegbadzsa (Wegbaja; 1645-85 k.) erős államot teremtett Abomeyből. Őt Akaba (1685-1708), majd Agadzsa (Agaja; 1708-32) követte a trónon. Utóbbi, aki mindenáron fegyvereket akart vásárolni a Guineai-öböl partján működő európai kereskedőktől, bekebelezte az Allada királyságot (1724) és Whydah-t (1727). Az európaiak addigra már mindkét állam területén erődöket emeltek. Agadzsa megnövelt területű államát Dahomeynek nevezték el. A rabszolga-kereskedelemből tetemes hasznot húzó királyság virágzásnak indult, s Tegbeszu (Tegbesu; 1732-74), Kpengla (1774-89) és Agonglo (1789-97) uralkodása idején újabb tartományokat hódított meg. Miután Nagy Gezu (1818-58) megdöntötte Adandozan király (1797-1818) uralmát, Dahomey elérkezett hatalmának csúcspontjára, Gezu utóda, Glele (1858-89) uralkodása idején azonban hanyatlásnak indult. Amikor a franciák elfoglalták Porto Novót és Cotonout, s oda került át a part menti kereskedelem központja, Whydah gazdasága összeomlott. Behanzin (1889-94) trónra lépése után, az ellenségeskedés fokozódott. 1892-ben a franciák sikeres hadjáratot indítottak a dahomeyiek ellen, s a terület francia protektorátus lett. Behanzint a nyugat-indiai-szigetekre száműzték, egykori királyságát beolvasztották Dahomey francia gyarmatba.