Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
csurunga
más írásmóddal CSURINGA vagy TJURUNGA, az ausztráliai őslakosok vallási életében valamely mitikus lény megszemélyesítésére, szent lényegének kinyilvánítására szolgáló, kőből vagy fából készült rituális tárgy. Az aranda eredetű csurunga szó eredetileg titokban tartandó szent, elkülönített vagy tabu alá tartozó dolgokat jelentett: például bizonyos rítusokat, a rítusokhoz használt kő- és falapokat, a hím állatok hangjának utánzását, talajfestményeket, dombokat, rituális oszlopokat és jelvényeket, fejdíszeket és szent énekeket. A fogalom ismertebb jelentése sima, ovális, megmunkált kövekre vonatkozik, amelyekbe szent mintákat vésnek. Csurungának nevezik azokat a falapokat is, amelyeket a kívülálló számára érthetetlen mitologikus jelentésű motívumokkal díszítenek. Méretük 5 cm-től 3 m-ig terjed. A csurungákat a férfiak szigorúan titkos szent rítusaikhoz használják; néhány kisebb tárgynak az asszonyok rítusaiban van szerepe, a még apróbbakkal pedig a férfiak szerelmi varázslást folytatnak. Az ifjak beavatásakor bemutatják a helyi leszármazási csoport rítusait és a csurungát. Később saját csurungát kapnak a szent tárggyal járó titkos tudással együtt. A tulajdonost különös, személyes kötődés fűzi csurungájához. Ha meghal, a csurungát holtteste mellé temetik, s a halott személy szelleme megkeresheti azt a helyet, ahol „csurungateste”, vagyis maga a mitikus lény nyugszik.
A csurunga lényegében a helyi csoport őseinek örökkévalóságát és az ősökkel fenntartott kapcsolatot szimbolizálja. A szellemekké vált ősök biztosítják az élet folytonosságát és a halhatatlanságot. A csurunga ugyanakkor az álom, az ember és mitologikus álomidő közötti kapcsolat szimbóluma is. Lehetővé teszi az ember és a nagy mitikus lények párbeszédét, a világi élet materiális vonatkozásainak és az ember szellemvilága örökségének összekapcsolódását.
