Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
cserkesz
más néven CIRKÁSZ, egy kaukázusi nép tagja, amely északnyugat-kaukázusi nyelvet beszél (kabard).
Cserkeszföld, amely durván a Kaukázus északnyugati területén található, ősidőktől fogva híres volt, mivel egymással versengő birodalmak között foglalt el fontos területet. A cserkesz nép korai története meglehetősen homályos. Bár magában Cserkeszföldön a görögök nem létesítettek kolóniát, az tudvalévő, hogy településeket hoztak létre a Fekete-tenger cserkesz partvidékén, ott élénk kereskedelmet folytattak, így hatásuk egyértelmű. Ezt a rómaiak, a kazárok, a mongolok, a krími tatárok, a törökök, majd az oroszok befolyása vagy nyílt uralma követte.
A terület viszonylag független maradt a XII. és XIII. századig, amikor a grúz hercegek tartománnyá alakították. 1234-ben a Kaukázus vidékét lerohanták a mongol hordák, s a terület nemsokára a krími tatárok uralma alá került. A XVI. század közepén, majd újra (több alkalommal) a XVII. században a kaukázusi uralkodók kénytelenek voltak orosz segítséget kérni a perzsa és török betörések ellen. Az oroszok látszólag kevéssé törekedtek a terület leigázására Nagy Péter uralkodásának idejéig; 1785 táján azonban Észak-Kaukázust orosz tartománnyá nyilvánították.
Az Oroszország, Perzsia és Törökország közötti területszerző háborúk során éles harc folyt a Kaukázusért. A cserkeszek különösen ádáz és elhúzódó ellenállást tanúsítottak az orosz uralom ellen, s amikor végső vereséget szenvedtek 1864-ben, kb. 400 000 ember - majdem a teljes népesség - a kivándorlást választotta az alávetettség helyett.
A cserkeszek két fő csoportja közül az adigék (igazi vagy alsó cserkeszek), akiknek száma a XX. század vége felé kb. 165 000, főként Adigeföldön és Karacsaj- és Cserkeszföldön élnek Oroszországban. A kabardok (vagy felső cserkeszek) lélekszáma kb. 345 000, legtöbben közülük a Kabard és Balkár Köztársaságban élnek Oroszországban. Cserkesz közösségek találhatók Törökországban, Anatóliában (150 000) és Szíriában (35 000), valamint kisebb csoportok Jordániában, Irakban és Iránban.
Sok cserkesz él a Kaukázustól közvetlenül északra elterülő alföldön, mások a fennsíkokon, kevesen a hegyekben. Hagyományos gazdaságuk vegyesen pásztorkodó és földművelő jellegű, ezt gyümölcstermesztés egészíti ki. Hagyományos társadalmi berendezkedésükben a hercegek és a nemesek fennhatósága alá tartoztak a nyájak és a földek. A nép bonyolult hierarchikus rendben élt. A rabszolgaság a legutóbbi időkig fennmaradt, a nőknek a cserkesz társadalomban alárendelt helyzetük volt.
A cserkeszek hivatalosan szunnita muszlimok. Mindamellett a modern időkben is tudósítottak a viharral, a termékenységi rítusokkal és a szent ligetekkel kapcsolatos ősi kultuszokról.
