Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

CSERESZNYE (yingtao)
A kínai cseresznye szó a 'csecsemő' (ying) és az 'őszibarack' (tao) szavak összetétele. A kínai cseresznye valamivel kisebb mint európai rokona és akár éretlen formában is fogyasztják. A gyógyászatban vérzéscsillapító-szerként is ismeretes, kozmetikumokat is készítettek a növény szinte valamennyi részéből. A cseresznye gyakorta jelenik meg a költészetben, a költők elragadtatással írnak a "szikrázó cseresznyékről". A kínai szépségek ajkát gyakorta hasonlítják a cseresznyéhez, nemcsak Kínában (vö. angol cherry lips). Több legendás hírű szépségnek állandó jelzője volt a "cseresznye ajkú". A "cseresznyét enni" kifejés pejoratív értelme: szeretkezni.