Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

csakravartin

más írásmóddal CSHAKRAVARTIN, a világuralkodó ideája az ősi ind eszmevilágban. A szó maga a szanszkrit csakra, azaz „kerék” és a vartin, azaz „forgató” vagy „irányító” szavakból származik, a csakravartin tehát uralkodó, „akinek mindenhová elgördül a kocsija”, ill. „akinek a mozgása akadálytalan”.

Buddhista és dzsaina források háromféle világi csakravartint különböztetnek meg, úgymint csakravala csakravartin, aki az ind kozmográfia szerinti négy kontinens mindegyike fölött uralkodik; dvípa csakravartin, aki csak egy kontinenst kormányoz, s így kisebb a hatalma, mint az előzőé; végül a pradésza csakravartin, egy kontinens szűkebb területének ura, azaz helyi király. Az egyetemes uralkodóra, tehát a csakravala csakravartinra vonatkozó első utalások a Maurja-korból fennmaradt szövegekben és emlékműveken olvashatók, ezek Asóka király (Kr. e. III. sz.) hőstetteit magasztalják. Ebben az időben a buddhista és a dzsaina filozófusok kezdték összeolvasztani az egyetemes uralkodó képzetét az igazságosság királyának, az erkölcsi törvények őrének ideájával. A csakravartin Buddha világi megfelelőjévé vált, és számos jellegzetességben osztozott vele.