Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

cipő
(kínaiul: xie)

A cipő, lábbeli az összhang, harmónia (xie) jelképe. Dél-Kína egyes területein, ahol ugyanezt az írásjegyet hai-ként ejtik, a fiúgyermeket (hai) illetve a fiúgyermek-áldást jelképezi. A "lótusz-topán" a régi Kínában a nők elnyomorított, elkötözött lábaira való cipőcskének a neve volt, amely szintén kifejezhette azt a kívánságot: "Kívánok neked fiakat egymásután!" Közép-Kínában házasságkötéskor élt az a szokás, hogy a fiatal házasok cipőt cseréltek ezzel fejezve ki kívánságukat, hogy együtt éljék meg az öregkort. Képi ábrázolásokon ugyanerre utal a cipő és a réz (tong) tükör, hiszen a tong és a xie szó is, más írásjegyekkel leírva jeleneti az, hogy 'mindkét', 'ketten', 'közösen' 'együtt'.