Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

cargokultusz

leginkább Melanéziában elterjedt, de máshol is megtalálható vallási irányzat. Követői hite szerint a küszöbönálló, áldással teli új kor eljövetelét egy természetfölötti forrásból származó különleges rakomány (cargo) jelzi majd. A hiedelem abból származik, hogy a helyi lakosok megfigyelték a gyarmatokon élő tisztségviselők számára érkező szállítmányokat. A cargóval együtt törzsi istenségek, kultikus hősök és elődök visszaérkezése is várható. Azt is lehetségesnek tartják, hogy a javak szállítói idegenek. Őket gyakran azzal vádolják, hogy feltartóztatják az őslakosoknak szánt anyagi javakat.

Ahol úgy gondolják, hogy a rakomány repülőn vagy hajón érkezik, jelképes leszállópályákat, kikötőket és raktárépületeket építenek, hagyományos tevékenységeiket pedig elhanyagolják: felhagynak a földműveléssel, és az állatállomány elpusztul. Előfordul, hogy régi hagyományokat élesztenek újjá vagy gyökeresen megváltoztatják tevékenységüket. Néhol új társadalmi szervezeteket hoznak létre, időnként a gyarmatosítók rendőrségének vagy katonaságának mintájára.

Ezek az előkészületek annak a merőben más korszaknak előhírnökei, melyet hitük szerint kataklizmák vezetnek majd be. Ezek elpusztítják a régi rendszert, és paradicsomi bőséget hoznak, ezenkívül szabadságot és igazságot, s ezzel felcserélődhet az idegen fehérek és az őslakosság helyzete.

A tömegmozgalmak politikai következményei és a nyomukban járó gazdasági károk miatt a gyarmati kormányok elnyomták a cargokultuszt. A jelenség azonban így is a hagyományos apokaliptikus elképzelések kifejeződése; ezeket gyakran a keresztény missziók világvégéről szóló tanításai élesztettek újjá, és a fehérek anyagi javai ihlettek. Az írástudatlan népek úgy tartották, hogy a fehérek gazdagsága tengerentúli természetfeletti erőktől származik.

Az új kinyilatkoztatás eljövetelét hirdető próféták által vezetett mozgalmak a XIX. század végén jelentek meg. A cargokultuszra 1919-ben, a pápuai „vailalai őrület” idején figyeltek fel először szélesebb körben, és a hit az 1930-as évektől - főleg a félreeső és fejletlen területeken - rohamosan terjedt. A növekvő városokban a cargokultuszt világibb mozgalmak váltották fel.