Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E
F G
H I
J K
L M
N O
P Q
R S
T U
Ü V
W X
Y Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
Buddhizmus hindu szemszögből
Buddhát Visnu
tíz fő inkarnációja egyikének tartják. Ezért őt nem csak a buddhisták, hanem
a hinduk is mélyen tisztelik. A buddhizmust Délkelet-Ázsiában számos országban
gyakorolják, de eredetileg Indiában alakult ki.
Egy-két évezreddel ezelőtt a buddhizmus még az egyik legelterjedtebb vallás
volt Indiában, hamarosan azonban gyors hanyatlásnak indult. Az 1951-es népszámlálás
adatai szerint csupán 181 ezer buddhista volt Indiában. Ez a szám a mai napig
körülbelül 5 millióra emelkedett.
Buddha életével négy fontos hely áll kapcsolatban: a szülőhelye, Lumbini a mai
Nepál területén; Bodh Gaya az indiai Bihár nevű államban, ahol elérte a megvilágosodást;
Sarnath városa Varanaszi közelében, ahol az első főbb prédikációját tartotta;
és végül Kusinagar Uttar Pradesh államban, ahol eltávozott e világból. Amikor
Buddha meghalt, a testét elégették, s hamvait a tanítványainak adták. A hamvak
egy részét az India-szerte felépített buddhista szentélyek, sztupák alá temették
el.
Radzsgirben Buddha meggyőzte Bimbisar királyt, hogy fogadja el életében a buddhizmus
alapelveit. E városban tartották az első buddhista tanácsot. Buddha Vajsaliban
mondta el utolsó tanítását, amelyben tudatta tanítványaival, hogy a nirvána
felé közeledik. A ránk maradt emlékek közül pedig Nalandában található egy ősi
buddhista egyetem romja. Ez a három város Bihár államban, Patna közelében található.
Természetesen, sok más olyan híres zarándokhely van Indiában, amely szintén
a buddhizmus hagyományaihoz kötődik, s ahol különböző emlékműveket, templomokat
vagy barlangtemplomokat találunk. A legfontosabbak ezek közül a Maharásztra
állambeli Adzsanta és Ellóra, a Madhya Pradesh-beli Sancsi, valamint Amaravati,
India Andra Pradesh államában.
Buddha "négy nemes igazságot" prédikált:
1. Az élet szenvedés, mert az anyagi világban semmi sem örökkévaló, minden ideiglenes.
2. Ezt a szenvedést az érzéki élvezet utáni vágy, illetve szomj, valamint a tudatlanság okozza.
3. Van egy állapot ezen a szenvedésen túl, amelyet nirvánának neveznek.
4. A nirvánát a "nyolc nemes ösvényen" haladva lehet elérni, amelyek: a helyes megértés; a jó gondolatok; a megfelelő beszéd; a megfelelő cselekvés; a helyes életmód; az erőfeszítés a helyes úton való haladásra; a könyörületesség és a meditáció. Ez a nyolc ösvény az erkölcsös életvitel, a szellemi fegyelem és a bölcsesség tényezőjén keresztül valósulhat meg.
Bár Buddha elutasította
a védikus szentírások tanításait és a félistenek imádatát, elfogadta a karma
törvényének működését. A hindu felfogás szerint mindezt azért tette, hogy jó
útra térítse azokat az embereket, akik a Védák bizonyos utasításaira hivatkozva
állatokat mészároltak le abból a célból, hogy megehessék azok húsát. Mindezt
vallásos áldozat címén cselekedték. Buddha azzal, hogy kétségbe vonta a Védák
hitelességét, egyben megkérdőjelezte ezen emberek eldeformálódott vallásos gyakorlatának
létjogosultságát is. Bár Buddha filozófiája tagadja Isten és az örök lélek létezését,
az erőszaknélküliség elvének hirdetésével jámborabb, vallásosabb életre ösztönözte
a társadalmat. Így, bár a Védák követői elfogadják Buddhát az Úr Visnu inkarnációjának,
filozófiai tanításait határozottan elutasítják.
A buddhizmus Asóka király uralkodása idején (Kr. e. 272-232) szinte egész Indiában
elterjedt. A király, aki maga is buddhista volt, embereket küldött Dél-Ázsiába,
hogy a buddhizmus tantételeit prédikálva honosítsák meg e vallást ezen a területen.
A Krisztus utáni VII. századtól a XII. századig azonban a buddhizmus gyors hanyatlásnak
indult Indiában. Ebben az időben Sankarácsárja, Rámánudzsácsárja és Madhvácsárja
intenzív prédikálásával fokozatosan helyreállt a védikus irodalom tekintélye,
és előtérbe kerültek e szentírások végkövetkeztetései. A buddhizmus Indiában
végbemenő végső hanyatlását a muzulmánok teljesítették be, akik sokezer szerzetest
megöltek, s elpusztították a kolostorokat és a templomokat.
