Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

BUDDHA
GAUTAMA
SZIDDHÁRTHA
SÁKJAMUNI

Buddha életéből nem elég kirostálni a csodás elemeket, hogy a valódi eseményekhez férkőzhessünk. Legendák nélkül Buddha élete csak lerágott csont marad anélkül, hogy a történelmi igazságot feltárná. De talán elég izgalmas az is, milyennek látták őt tanítványai, hogyan rajzolták meg életútját a gazdagságtól a nyomorúságig, a megvilágosulástól a küldetésig és a végső kioltódásig.

A leendő Buddha, a Himálaja-hegyaljai sákja törzsszövetség fejedelmének sarja, 566 körül született a Kapilavasztu melletti Lumbiní kertben. Családnevén Gautamának, saját nevén Sziddhárthának, később Sákjamuninak, a sákja törzs bölcsének hívták. Fiatalsága a pompa és az élvetegség jegyében telt, meg is házasodott, fiat is nemzett, mígnem felfigyelt az öregség, a betegség és a halál rejtélyére és ráébredt, hogy a szenvedésen túli világot is meg kell hódítania. 29 éves korában elhagyta Kapilavasztu városát, szépséges hitvesét és újszülött fiát - vándorszerzetes, otthonahagyott vezeklő lett. Első mesterei, Álára Káláma és Udraka Rámaputra a jógára oktaták, majd csatlakozott öt kolduló baráthoz és a legzordabb önsanyargatásnak vetette magát alá hat éven át: lélegzetét vissza-visszatartotta, nem tisztálkodott, éhezett, míg az élete is veszélybe került. Küszködése mégis hiábavalónak bizonyult, s ahogy korábban az élvezethajhászásról, most az önkínzásról is lemondott. Kiábrándult öt társa méltatlankodva magára hagyta. Elfogadta egy fiatal leány ételadományát, megfürdött a Nairanydzsaná-folyó vízében és alkonyatkor leült egy pípál-fügefa tövébe, Gajá közelében. Figyelmét a születés és a halál rejtelmére összpontosította, s mire meglátta a hajnalcsillagot, elérte a teljes és tökéletes megvilágosulást, buddhává" vált. Néhány héten át elmélkedett itt még, majd meglátogatta a Benaresz melletti Őzparkot, hogy tanítóbeszédet tartson öt néhai társának a szenvedés megszüntetéséről. Ezzel elkezdődött 45-éves közéleti tevékenysége a Közép-Gangesz vidékén. 486-ban, 80 éves korában hunyt el a végső nirvánára Kusinagara városában, egy sála-fa ligetben.

Terebess Gábor