Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

BOROSTYÁNKŐ (hupo)

A kínaiak már a középkorban tudták, hogy a borostyán az ősi fenyők gyantájából keletkezik, és az olykor bennük talált rovarokról írásaikban külön megemlékeztek. A borostyán mindig igen kedvelt volt, a kínai igények kielégítése végett főként Burmából (Myangmar) és Közép-Ázsiából importáltak borostyánt nagyobb mennyiségben. Kínában a bátorságot szimbolizálja, neve (hupo) egybecseng a "tigrislélek" (hu po) szóéval, a tigris pedig főként bátorságáért méltányolt vadállat. A korai időkben úgy vélték, hogy a halott tigrisek lelke jelenik meg borostyánként a földön.