Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
Borostyán fajok és fajták (Hedera spp.)
Various Ivy Leaves from The Ivy, a Monograph (1872) by Shirley Hibberd (1825–1890)
Woodcut of 'Digitata' from The Ivy, a Monograph (1872) by Shirley Hibberd (1825–1890)
Bényeiné dr. Himmer Márta és dr. Szigetvári Tibor: BOROSTYÁNKEDVELŐK, FIGYELEM!
(Kertbarát Magazin, 1994/4, 62. oldal, Kertészet és Szőlészet, 1994/51-52, 16. oldal)
„Az ország első komoly borostyángyűjteményét a borostyánkedvelő Terebess Gábor hozta létre Budapesten. Az ő segítségével indult fejlődésnek a Soroksári Botanikus Kert faj- és fajtagyűjteménye, két évvel ezelőtt.”
A Magyar Borostyán Társaság története, alapító tagok
1995. február 10.-én, 26 alapító taggal megalakult a Magyar Borostyán Társaság. Az egyesület székhelyének neve a megalakuláskor: Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, ezen belül, a Növénytani Tanszék és Soroksári Botanikus Kert volt. Később a kötelező egyetemi integráció miatt a Szent István Egyetemhez, csatlakoztunk, 2003-tól a Budapesti Corvinus Egyetemhez tartozunk.
Alapító Tagok: Bényeiné Himmer Márta, Bogya Sándorné, Facsar Géza, Grúsz Erzsébet, Hódi Tóth József, Józsa Miklós, Kardosné Deák Judit, Klincsek Pál, Korbély Krisztina, Koszta László, Lőrinc András, Máté Sándor, Mészáros József, Nagy Gáborné, Orán Bea, Schmidt Gábor, Sóspataki Ferenc, Szabó Sándor, Szigetvári Tibor, Terebess Gábor, Tornyai Károly, Tóth Ferencné, Török Zoltán, Zsirai István.Magyar Borostyán Társaság (MBT): Alapszabály, 2000. november 30.
A Soroksári Botanikus Kert gén-alaptartalékának borostyán taxonjai, lista, 2 p.
Bényeiné Himmer Márta: Hedera taxonok a magyar kertkultúrában, Előadások - Szekció 11/2, pp. 253-258.
b
Bényeiné dr. Himmer Márta [* Zebegény, 1945. 07. 25.] Hedera fajok és fajták Magyarországon, Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem, Budapest, 1994. pp. 60-70.Borostyán fajok és fajták Szerkesztette és a fotókat készítette: Bényeiné Himmer Márta és Udvardy László, Budapest, 2002, brosúra, 20 p.
Borostyán fajok és fajták a Soroksári Botanikus Kertben Bényeiné Himmer Márta és Bottlik Gábor, Magyar Borostyán Társaság (MBT), Budapest, 2014, diáról PDF másolat, 161 p.
A nemzetségbe 18 faj tartozik:
Hedera algeriensis Hibberd (algériai borostyán)
Hedera azorica Carrière (azori borostyán)
Hedera canariensis Willd. (kanári-szigeteki borostyán. Ez az endémia csak a Kanári-szigeteken fordul elő.)
Hedera caucasigena Pojark. (kaukázusi borostyán)
Hedera colchica (K.Koch) K.Koch (kolkhiszi borostyán) A kolkhiszi borostyán
Hedera crebrescens (budai borostyán)
Hedera cypria McAll. (ciprusi borostyán. Ezt az endémiát először 1993-ban írták le, és csak a ciprusi Tróodosz-hegységben (Τρόοδος) fordul elő.)
Hedera helix L. (közönséges borostyán) Prof. Dr. Otto Wilhelm Thomé: Flora von Deutschland, Österreich und der Schweiz 1885: kép
Hedera hibernica Poit. (ír borostyán) Terebess Gábor kertjében: kép1, kép2
Hedera iberica (McAll.) Ackerf. & J.Wen (ibériai borostyán)
Hedera maderensis K.Koch ex A.Rutherf. (madeirai borostyán)
Hedera maroccana McAll. (marokkói borostyán)
Hedera nepalensis K.Koch (nepáli borostyán)
Hedera pastuchovii Woronow (perzsa borostyán) Terebess Gábor kertjében: kép
Hedera rhizomatifera (McAll.) Jury (ibériai borostyán)
Hedera rhombea (Miq.) Paul (japán borostyán) キヅタ [木蔦 kitsuta] kép, Terebess Gábor kertjében: kép1, kép2
蔦紋-96種 'Tsuta mon', Japanese family crests of ivy leaves (Japán családi címerek borostyánlevéllel)
Hedera sinensis (Tobler) Hand.-Mazz. (kínai borostyán)
Hedera taurica (Hibberd) Carrière (krími borostyán. Ez az endémia csak a Krím-félszigeten fordul elő.)
Borostyán
„Már az ókorban kultúrnövény volt (az idősebb Gaius Plinius is említi). Levele drog (Hederae helias folium), köptető, nyálkaoldó és enyhe görcsoldó hatású. Szaponint tartalmaz, amely gyógyszeripari alapanyag. Külsőleg fejbőrbetegségek kezelésére alkalmas szerek alkotórésze...
Dionüszosz borostyánkoszorúval a fején, kezében szőlőindás, fenyőtobozos thürszosz (θύρσος).A mitológiában a borostyán mint a szőlő örökzöld párja és mint ősszel virágzó növény, a szüret istenének, Dionüszosznak volt szent növénye. Az isten papnői, a bakkhánsnők más ajzószerek mellett a borostyán szaponintartalmú drogjával hozták magukat transzba. Jelvényüket, a thürszoszt fonta körül. Északon, ahol a babér nem termett meg, az arra érdemeseket borostyánnal koszorúzták. A kertművészetben az örök élet és a hűség szimbóluma.”
Magyar Nagylexikonborostyánkoszorú főnév (átvitt értelemben is)
A borostyán leveléből font koszorú; a hervadhatatlan érdemek jutalma, főleg a költői dicsőség jelképe. „Semmi vágyam, semmi kedvem A borostyánkoszorúhoz!” (Petőfi Sándor). „Más csak levelenként kapja a borostyánt, S neked rögtön egész koszorút kell adni.” (Petőfi Sándor: Arany Jánoshoz)
Egyébként a „Borostyán” Petőfi egyik színészi álneve volt vidéki vándoréletében.borostyán (lat. Hedera helix): az aráliafélék családjába tartozó, árnyékos helyeken tenyésző, kúszó, örökzöld dísznövény. - A keresztény jelképek között a hűség és a szeretet, a ragaszkodás növényi megtestesítője. Mint áltatában az örökzöldek, a borostyán is jelképezheti a feltámadást és az örök életet. Emiatt és mert rendkívül igénytelen dísznövény, az eu. temetőkultúra egyik legelterjedtebb növénye.
Magyar Katolikus LexikonMéhlegelő és madáretető:
A borostyán ősszel virágzik, a méhek bolondulnak érte.
Télen beérő álbogyós termése az ember számára enyhe méreg, de a madarak kedvelt tápláléka.
302 plant name records match your search criteria Hedera
Bényei-Himmer, M., Tóth, E. Gy., Lengyel, Sz., Pintér, I., Bisztray, Gy. D. & Höhn, M. (2017):
Hedera crebrescens (Araliaceae) a newly identified diploid taxon and triploid ivies from Hungary.– Studia bot. hung. 48(2): 225–252.Taxonomic Evaluation of Hedera crebrescens: A Potentially Invasive Ivy in Central Europe
by Enikő Ibolya Major, Endre György Tóth, Márta Bényei-Himmer, Mária Höhn
Acta Societatis Botanicorum Poloniae, University of Szczecin, Poland; 2020-09-22Micromorphological, anatomical and molecular study of Hedera species (Araliaceae) in Iran
Acta Biologica Szegediensis, Volume 63(2):91-101, 2019Ivies by Peter Q. Rose, Blandford: 1980, first paperback: 1990, 180 p. [This book mentions 400 different ives, and illustrates more than 140 varieties.]
Which Ivy? Compiled and illustrated by Ronald Witehouse, Tolleshunt Knights, Maldon, Essex, 1989, 44 p. [This reference booklet illustrates 300 different ivy leaves.]
Ivies by Ronald Whitehouse, 1991, 48 p.
New Ivies from the Mediterranean Area and Macaronesia by Alison Rutherford, Hugh A. McAllister and Robert R. Mill.
The Plantsman, Vol. 15, Part 2, September 1993, pp. 115-128.Ivies by Hazel Key, 1999, 64 p.
Ivy (κισσός) of the Ancients. Journal of The British Ivy Society. Vol. 14, Part Three, December 1993, pp. 13-24.
Hedera helix cultivars M-Z by Laurence C. Hatch, Cultivars of Woody Plants. Cultivar.org. Cary, North Carolina, USA. 2022.
The herball : or Generall historie of plants by John Gerard (1564-1637)
Abtei Neuburg, Efeu-Spezialkulturen, 69118-Heidelberg-Ziegelhausen https://www.efeu-ev.org/efeusammlungen/efeusammlung-abtei-neuburg/
Peter Q. Rose, Efeu, Bearbeitet von Ingobert Heieck. Aus dem Englischen von Thomas Vogel. Verlag Eugen Ulmer, 1982, 140, p.
Ingobert Heieck OSB (* 7. Februar 1936 in Landau in der Pfalz als Hans Heieck; † 15. Juli 1993 in Kassel):
Hedera Sorten – Ihre Entstehung und Geschichte dargestellt am Sortiment der Gärtnerei Abtei Neuburg. Zeichnungen: Garry Grüber. Eigenverlag Abtei Neuburg-Heidelberg, 1980.Terebess Gábor felkérésére Bruder Ingobert Heieck volt szíves előszót írni egy — azóta sajnos félbemaradt — magyar borostyán könyvhöz.
Пояркова, Антонина Ивановна (1897-1980)
А. И. Пояркова: Китайские виды плюща и их систематическиe и географическиe связи
Ботаническиe материалы — Гербария — Ботанического института имени В. Л. Комарова Академии наук СССР — Том XIV — Под редакцией Б. К. Шишкинa — Москва—Ленинград, 1951. — C. 244—264.A. I. Pojarkova: The Chinese Species of Ivy and Their Taxonomic and Geographic Connections. Journal of the British Ivy Society, Vol. 13, Part Two, August 1990. Translated by Sylvia Yates. Pp. 29-36. Botanical Material from the Herbarium of the V. L. Komarov Botanical Institute. USSR Academy of Sciences. Editor B. K. Siskin. Vol. XIV. 1951, Moscow & Leningrad, pp. 244-264.
secondo natura Erbe. Le erbe officinali in Italia e nel mondo. Giugno 1992, Edera 76. 3-28 pp.
Commentarii in Sex Libros Pedacii Dioscoridis (1565), Pier Andrea Mattioli (Matthiole) (1501-c.1578)
https://www.dhm.de/blog/2024/05/16/the-herbal-book-of-pietro-andrea-mattioli/
https://penelope.uchicago.edu/~grout/encyclopaedia_romana/aconite/mattioli.html
