Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

BOLYGÓ (kínaiul: xing)

A csillagképekkel, konstellációkkal ellentétben a bolygók nem játszanak jelentősebb szerepet a szimbolikában. A régi kínai csillagászok öt bolygót ismertek, amelyek mindegyikének kijelölték a helyét a hagyományos ötös csoportosításban. Mindegyikhez rendeltek egy-egy égtájat, színt stb., így pl. a Marshoz a vörös szín, a Vénuszhoz pedig a fehér kapcsolódik. Mivel a fehér egyben a nyugat színe is, amelyhez ősz és a halál kapcsolódik, így a Vénusz természetéhez is kapcsolták mindezt. A Vénuszt még a "Nagy Fehér" (tai bai) néven is ismerik, és a férfi princípiumhoz kapcsolják. A Mars a tűz elemhez kapcsolódó bolygó, az égtájak közül pedig dél kapcsolódik hozzá. "Tűzcsillagként" (huoxing) és "Égi büntetés" néven is ismerik, gyakorta a háború előjelét látták benne. A Jupiter kelethez és a fa elemhez kapcsolódik, míg a Merkúr az északhoz és a vízhez kötődik, színe pedig a fekete. A Merkúr olykor a császárnét jelképezi. Végül a Szaturnusz, a középhez köthető, színe a sárga, az elemek közöl pedig a földdel áll kapcsolatban.