Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

baskír

egy türk nép tagja; számuk a XX. sz. végén több mint 1 070 000. A baskírok Oroszország európai területének keleti részén, a Volga és az Urál között, valamint az Urálon túl telepedtek le. Elsősorban Baskíriában élnek a lakosság túlnyomó többségét alkotó oroszok között.

A baskírok a mongol Kipcsak Kánság idején, a XIII-XV. században telepedtek le mai területükön. 1552-ben a vidék az oroszok uralma alá került, akik 1574-ben megalapították Ufa városát, majd megkezdték a terület gyarmatosítását, és a baskírokat megfosztották földjeiktől. A baskírok sorozatos felkelésekkel válaszoltak, de ezeket könyörtelenül leverték. 1919-ben létrehozták a Baskír Autonóm Köztársaságot, amely a Szovjetunió ilyen típusú köztársaságai közül az egyik első volt.

A baskírok eredetileg nomád pásztorok voltak, akik a többi török néphez hasonlóan lovat, birkát, és kisebb mértékben marhát és kecskét tenyésztettek. Kancatejből erjesztették nemzeti italukat, a kumiszt. A birkát gyapjáért, bőréért és húsáért tenyésztették, a teheneket tejükért. Egy ideig tevét is tartottak. A XIX. sz. folyamán az orosz telepesek jelenléte és az orosz gyarmatosító politika következtében letelepedtek és felhagytak a nomád élettel. Megélhetésük elsődleges forrása a földművelés lett. Gazdálkodásukban a pásztorkodás ma is csak alárendelt szerepet játszik.

Miután letelepedtek, állandó falvakat építettek vert falú, vályog- vagy gerendaházakkal. Korábban apaági nemzetségekben és törzsekben éltek. Ezek nevei máig fennmaradtak, de maguk a nemzetségek és törzsek gyakorlatilag elvesztették jelentőségüket a társadalom életében. Azelőtt a baskírok nemzetségi-törzsi rendszerbe szerveződtek, és ez a szervezet határozta meg rokoni kapcsolataikat. Ennek keretében intézték ügyeiket, rendezték vitáikat, és itt kerestek támogatást. Ma a társadalmi szerkezet alapja a falu. A baskírok az iszlám vallást, ill. a keleti ortodox szertartást követik.

 

Baskíria

baskírul BASKORTOSZTÁN, köztársaság Oroszországi Föderációban. Keleti határát a Déli-Urál keleti lejtői jelölik ki, nyugaton a Bugulma-Belebeji-dombságig terjed.

A Jamantautól (1640 m), a Déli-Urál legmagasabb csúcsától a térszín déli és nyugati irányban alacsonyodik, és a sűrű erdő borította hegyvidék nyílt sztyeppbe megy át, amelyet helyenként kisebb lombos erdők és a Belaja folyó ártere szakít meg. A Belaja, a Káma legnagyobb mellékfolyója és a köztársaság fő víziútja a Déli-Urálban ered, délnyugati, majd északnyugati irányban halad a keletre emelkedő hegyvidék és a nyugatra eső dombság között. Az éghajlaton - amely egyébként kontinentális, viszonylag bőséges csapadékkal - erősen érződik a hideg, szibériai légtömegek hatása. Télen a hőmérséklet -45 °C-ra süllyedhet, míg nyáron 36 °C-ra emelkedhet. A déli területek késő tavasszal és nyáron sokat szenvednek a forró és száraz szelektől (szuhovejek). Az évi csapadék mennyisége 400-600 mm a sztyeppvidéken és 600 mm körüli a hegyekben.

A területen az Arany Horda uralma idején a türk eredetű baskírok telepedtek le. IV. (Rettegett) Iván cár uralkodása idején, 1552-ben a Kazáni Kánságot megdöntötték, és Baskíria Oroszország része lett. 1574-ben az oroszok megalapították Ufát, amely jelenleg a köztársaság fővárosa és legfontosabb települése. A XIX. sz. közepén megindult a vas- és rézérc bányászata.

Baskíria a Szovjetunió egyik autonóm köztársasága volt 1919 és 1991 között. A Volga-menti Gazdasági Körzet részeként mezőgazdasága és ipara gyorsan fejlődött. Gazdag ásványi nyersanyagkészletét részben a helyi ipar dolgozza fel. Kőolajat és földgázt az Ufa és az északnyugaton fekvő Nyeftyekamszk, a nyugati Belebej és a Belaja középső folyása menti Isimbaj környéki mezőkön termelnek. A vas- és mangánércbányák az Urálban vannak, sót pedig Sztyerlitamak környékén bányásznak. Az üveg- és cementgyártáshoz külszíni fejtések biztosítják a nyersanyagot. A legfontosabb gazdasági ágak a kőolajbányászat, -finomítás és -feldolgozás. A finomítók Ufában, Isimbajban és Szalavat városában vannak; ezeket olajvezeték köti össze az ország összes mezőjével és Tatárföld lelőhelyeivel is. A vasgyártás és acéltermelés központjai Beloreck és Tyirljanszkij, ahol acélkábelt, huzalt és acéllemezt állítanak elő, amelyeket azután szerszámgépek, kőolajfúró és bányászati berendezések, motorok, villamoskábelek, telefonok és írógépek gyártásához használnak fel. Az olaj- és gázfinomítás melléktermékeit a vegyipar hasznosítja. A fakitermelésből származó nyersanyagokat furnérlemez, bútor, gyufa és papír gyártására használják. A legnagyobb hőerőművek Ufa, Sztyerlitamak, Isimbaj, Kumertau, Szalavat és Karmanovo városokba települtek.

A mezőgazdaság a Belaja völgyében koncentrálódik. Zab, rozs, kukorica, len, cukorrépa, burgonya és napraforgó a legfontosabb termények; Ufa és Sztyerlitamak környékén piacra termelnek zöldségféléket. Az állattenyésztés (szarvasmarha-, juh- és kecsketartás) az Urálra jellemző. A köztársaság lótenyésztéséről híres, és a méhészet hagyományos foglalatosságnak számít.

Ufa vasúti és közúti csomópont és repülőtere is van; az Urálon túlra vezető egyik vasúti fővonal a köztársaság fővárosán keresztül vezet, míg a nagyobb ipari központokat, Magnyitogorszk városát és Baskíria hegyvidéki területeit szárnyvonalak kötik össze Ufával.

Baskíriában oroszok, tatárok, baskírok, csuvasok, marik, ukránok és mordvinok élnek; a városi lakosság aránya 1991-ben 65% volt. A főváros mellett Sztyerlitamak és Szalavat a két legfontosabb központ. A köztársaságban számos felsőoktatási intézmény és több mint 1700 közkönyvtár működik; a sok színház közül számos baskír nyelven tart előadásokat. T: 143 600 km2. L: 4 116 648 (2004).