Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Bao Dai

Bao Dai, eredeti nevén NGUYEN VINH THUY (szül. 1913. okt. 22. Vietnam - megh. 1997. júl. 31. Párizs, Franciaország), az utolsó vietnami császár 1926 és 1945 között.

Apja Khai Dinh császár, a francia gyarmati rendszer kiszolgálója, anyja pedig egy paraszti származású ágyas volt. Nguyen Vinh Thuy Franciaországban tanult, s ifjúkorában csak nagyon rövid ideig tartózkodott hazájában. 1926-ban lépett trónra és felvette a Bao Dai ("a nagyság megőrzője") címet. Kezdetben reformokkal akarta modernizálni Vietnamot, de nem sikerült elnyernie a franciák támogatását.

A II. világháború idején a franciák szigorú ellenőrzés alatt tartották Bao Dait, amíg 1945 márciusában a hatalmat átvevő japánok el nem űzték az indokínai francia kormányzatot. A japánok először az agg Cuong De herceget akarták Japánból visszahozni és a névleg független vietnami állam élére állítani, de aztán beleegyeztek, hogy a hatalmától gyakorlatilag megfosztott Bao Dai a helyén maradjon. Amikor az 1945. augusztusi forradalom után a Viet Minh jutott hatalomra, Ho Si Minh és társai úgy ítélték meg: jelképes jelentősége lenne, ha Bao Dai együttműködne velük. A Viet Minh ezért megkérte a császárt, hogy mondjon le, s felajánlotta, hogy "Nguyen Vinh Thuy herceg vietnami állampolgárként" legyen az új rendszer tanácsadója.

Mivel Bao Dai úgy vélte, hogy a Viet Minh semmilyen szerepet nem szánt neki, és a franciákkal szemben is bizalmatlan volt, 1946-ban Hongkongba menekült, ahol kicsapongó életmódot folytatott, s időként felhívásokat tett közzé a francia uralom ellen.

A franciák 1949-ben elfogadták a független Vietnam elvét, de a hadügyeket és a pénzügyeket továbbra is ellenőrzésük alatt tartották. Ilyen feltételek mellett Bao Dai 1949 májusában hajlandó volt hazatérni, s júliusban a részlegesen egyesített és névleg független Vietnam ideiglenes miniszterelnöke lett. A tisztségébe visszahelyezett uralkodó továbbra is habzsolta az élet örömeit, rendszerint csak "playboy császár"-ként emlegették. Az államügyek irányítását franciabarát vietnami megbízottaira hagyta, amíg 1955 októberében egy népszavazás ki nem mondta a köztársaság megalakulását. Bao Dai Franciaországba vonult vissza.