Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Bahmaní szultánság

muszlim állam (1347-1518) az indiai Dekkán térségében. 1347-ben alapította Aláuddin Bahman sah, aki a delhi szultán, Muhammad ibn Tughluk ellen fellázadó más katonai vezetők támogatását is élvezte. A szultánság fővárosa 1347 és 1425 között Ahszanabad (Gulbarga) volt, később Muhammadabad (Bidar) lett a főváros. Bahmaní hatalma csúcsára Mahmúd Gáván vezírsége alatt ért el (1466-81).

A Bahmaní Szultánság igyekezett megszilárdítani hatalmát a Dekkán-fennsíkon. Ebbeli törekvésében a legfőbb ellenségei Vidzsajanagar, Telingána és Orissza hindu uralkodói, valamint Hándes, Málva és Gudzsarát muszlim urai voltak. Északon 1468-ban szerződésileg rendezték a kapcsolatokat Málvával; délen a Krisna és a Tungabhadra összefolyásánál elterülő termékeny Raicsúr nevű területért Vidzsajanagarral vívott háborúk rendszeresek voltak, amíg Vidzsajanagar királya Krisna Déva Rája be nem kebelezte a területet (1510-20). Keleten a bahmaní uralkodók gyakorta viseltek háborút a telingánai hindu vezetőkkel, akik általában az orisszai fejedelmekkel álltak szövetségben. Nyugaton a bahmaníak nem tudtak úrrá lenni a nyugati ghátok fölött, bár Mahmúd Gáván ideiglenesen (1471-72-ben) megszállta Szangamésvárt és Goát.

Azt, hogy egy túlnyomóan hinduk lakta területen muszlim csoportok uralomra juthattak, a vallási közösségek között érvényesül? benemavatkozási elv tette lehetővé. A bahmaní szultánok gyakran bátorították a dekkáni kultúrák összeolvadását. A Bahmaní Szultánságot négy tarafra (tartományra) osztották fel, ami elősegítette az autonómiát, annyira, hogy ezt Mahmúd Gáván sem tudta megszüntetni. A Bahmaní Szultánság 1490 és 1518 között öt utódhatalomra bomlott fel; ezek a következők voltak: Bidzsápur, Ahmadnagar, Golckonda, Berár és Bídar.