Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

avatár

szanszkrit nyelven AVATÁRA (alászállás), a hinduizmusban egy istenség emberi vagy állati formában történő megtestesülése azzal a céllal, hogy valamely adott földi gonosszal szembeszálljon. A fogalom általában Visnu következő 10 megjelenési formájára utal: Matszja (hal), Kúrma (teknősbéka), Varáha (vadkan), Naraszimha (félig ember, félig oroszlán), Vámana (törpe), Parasuráma (fejszés Ráma), Ráma (a Rámájana eposz hőse), Krisna (az isteni tehénpásztor), Buddha és Kalkin (a még eljövendő megtestesülés). Visnu avatárjainak száma helyenként nagyobb, és megszemélyesülésükben is van eltérés a helyi jellegzetességektől függően. Így Krisnát egyes területeken isteni rangra emelik, féltestvére, Balaráma pedig avatárként szerepel. A tanítás egyik formája a Bhagavad-gítá vallásos versben lelhető fel, ahol a kocsihajtó Krisna Úr beszél Ardzsunához: „Ha bármikor veszélyben az igazság, és erőre kap az igaztalan, harcba szállok. A jók védelmezésére, a gonoszok elpusztítására és az igazság helyreállítására időről időre testet öltök.”