Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Aum (Om)

Az Om vagy pránava a transzcendentális megvalósítás lényege. Három transzcendentális betűből (a-u-m) áll, amelyet vibrálva, illetve énekelve bárki képes lehet az anyag fogságába került elméjét irányítása alá vonni. Az Om a lényege minden transzcendentális hangnak, mely képes elhozni az elme és az érzékek olyannyira óhajtott, kedvező változását. Az Om a Legfelsőbb Abszolút Igazság, Isten közvetlen hangképviselője. Éneklésével és a légzőfolyamatok irányításával bárki képes lehet elérni a pránájáma végső állapotát, és megszilárdulhat a szamádhiban, vagyis a transzban.
Az Om hangot öröknek tartják, amely túlmutat bármely időfelfogáson. Orrhang végződéssel ejtik ki, amely az N és az M között helyezkedik el. Általában áldozatok, meditáció, ima és jógagyakorlatok előtt szokták alkalmazni.
A Bhagavad-gítá szerint: "A teremtés kezdetétől ez a három szótag, az "om-tat-sat" a Legfelsőbb Abszolút Igazság megjelölésére szolgált". E három szimbolikus szót használják a bráhmanák, mialatt a Védák himnuszait énekelve áldozatokat mutatnak be a Legfelsőbb Úr elégedettségére.