Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

ARC (mian, lian)
Az arcnak igen jelentős szerepet tulajdonítanak Kínában. Az arc tükörként mutatja a belső érzelmeket, tulajdonságokat, épp ezért nagyon fontos az arcvonások kontrolálása, fegyelmezése. "Elveszíteni az arcot" (diu lian) a legnagyobb szégyennek számított Kínában, ezt valamilyen hagyományos erkölcsi norma megsértésével vonhatták magukra. Ha valakire azt mondták, hogy "elveszítette az arcát" azt tulajdonképpen moral insanitynek nyilvánították, amely ezentúl jócskán aláértékelte az illető közösségben elfoglalt státuszát. Ha az uralkodó, vagy a feljebbvaló szemében veszítette el valaki az arcát, az nem ritkán az életének is véget vetetett. Az arc berendezésének, és az arcvonások milyenségének is nagy jelentőséget tulajdonítanak, olyannyira, hogy ezekből még jövendőt is olvastak (jólás). Külön szakemberek, a fiziognómusok (xiang) foglakoztak ezzel, és a történelem során számos könyv is született e témában.