Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

ARANYHAL (jinyu)
Az aranyhal (Crassius auratus auratus) a legősibb háziállat, amelyet pusztán kedvtelésből tart, tenyészt és nemesít az ember. A nemesített formája és az ehhez fűződő kedvtelés, több mint ezer éves múltra tekint vissza. Az aranyhal eredetéről több legenda is tudósít. Az egyik legnépszerűbb szerint egy gyönyörű leány könnycseppjeiből lettek az első aranyhalak, akit szerelme elhagyott. Már a Dalok könyvében (Shi jing) említik az aranyhalat. Kínában a mai napig a legkedveltebb és legelterjedtebb házi kedvencek egyike, számtalan otthon, park dísze. Kínában csakis szűk edényekben, kis medencékben tartják és tenyésztik, mert csak ilyen helyen találja meg kedvező életfeltételeit. Ilyen körülmények között tenyésztették ki a különböző változatokat, és a nemesítés útján ezek hozták felszínre a faj legnemesebb fajtáinak bizarr formáit. Az aranyhal a művészetek kedvelt témái közt is jelentős helyet kapott, mind a kínai, mind a japán művészetben gyakori motívum. Szerepel a porcelán-, a kerámiaedényeken éppúgy, mint a textíliákon hímzésként, fafaragásokon vagy az építészet díszítő elemein. Az aranyhal jelentésű jingyu összetétel hasonlóan hangzik, mint az "arany és bőség" (jing yu), épp ezért igen kedvelt ajándéknak számít. Az aranyhal-párt ábrázoló képek a termékenységet szimbolizálják. Irodalom: Pénzes Bethen - Tölg István: Az aranyhal. Natura 1974.