Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
Arany Horda
más néven KIPCSAK KÁNSÁG, a mongol birodalom nyugati részének (mongolul Ulusz Dzsocsi) orosz eredetű megnevezése. Az Arany Horda népe a XIII. sz. közepétől a XIV. sz. végéig a törökök és a mongolok keveréke volt, de általában az utóbbiak adták az arisztokráciát.
Dzsingisz kán birodalmának nehezen meghatározható nyugati része képezte legidősebb fiának, Dzsocsinak a részét (ulusz). Dzsocsi azonban 1227-ben, atyjánál korábban hunyt el. Fia, Batu viszont több nagyszerűen vezetett hadjáratban kiterjesztette uralmát, és 1241-ben többek között Kijevet is kifosztotta és porig égette. Csúcspontján az Arany Horda területe magában foglalta az európai Oroszország nagyobb részét az Uraltól a Kárpátokig, keleten mélyen Szibéria belsejébe nyúlt. Délen a Fekete-tenger, a Kaukázus és az Il-Kánnak (Ilhánnak) nevezett mongol dinasztia iráni területei határolták.
Batu megalapította fővárosát a Volga folyó alsó szakaszán Szaraj Batu néven. A fővárost később északra, Szaraj Berkébe tették át, melynek csúcspontján mintegy 600 ezer lakosa lehetett. Az Arany Horda fokozatosan eltörökösödött, és különösen a legnagyobb kánja, Özbég (Oz Bég) uralkodása alatt (1313-41) áttért az iszlám hitre. A török törzsek a sztyeppen elsősorban állattenyésztéssel foglalkoztak. Alattvalóik - oroszok, mordvinok, grúzok és örmények - adót fizettek nekik. Az orosz fejedelmek, különösen a moszkvaiak, idővel azt a feladatot kapták, hogy az oroszokra rótt adót hajtsák be. A Horda széles körő kereskedelmet folytatott a Földközi-tenger partvidékén élő népekkel, különösen egyiptomi mamlúk (mameluk) szövetségeseivel és a genovaiakkal.
Az 1346-47-ben pusztító „fekete halál”, valamint Özbég utódának meggyilkolása az Arany Horda hanyatlásának és széthullásának a kezdetét jelentette. Az orosz fejedelmek jelzésszerű győzelmet arattak Mamaj, a Horda vezére felett 1380-ban a kulikovói mezőn lezajlott csatában. Togtamis, Mamaj utóda és riválisa megtorlásul 1382-ben kifosztotta és földig perzselte Moszkvát, újra visszaállítva az Arany Horda oroszok feletti hatalmát. Togtamis hatalmát azonban megtörte korábbi szövetségese, Timur, aki 1395-ben behatolt a Horda területére, elpusztította Szaraj Berkét, és a Horda területéről a legtöbb mesterembert erőszakkal Közép-Ázsiába telepítette át. Ezzel a Hordát megfosztotta a feltörekvő Oroszországgal szembeni technikai fölényétől.
A XV. sz.-ban az Arany Horda számos kis kánságra hullott szét. Legfontosabb közülük a Krími, az Asztraháni és a Kazanyi kánság volt. Az Arany Horda legutolsó maradványait a krími kánság semmisítette meg 1502-ben.
