Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

APA (fu)
A hagyományos öt rokonsági fok közül az apa és fiú a legfontosabb. Az apának rendszerint szigorúnak kell lennie, míg az anya általában szerető, kedves. A régi patriarchális társadalomban az apa. a hatalom megtestesítője volt, és mint családfő a családi szertartások vezetője is. A családban utána a legfontosabb szerep a legidősebb fiú gyermekre hárult ( kalap). A mindenkor uralkodó vagy császár mindig a nép apja szerepében jelenik meg, és hasonló rituális tisztelettel imádják. (L. még férfi). Egy Kína-szerte jól ismert történet arról szól, hogy egy kapzsi és gonosz ember egyszer hozzájutott egy varázsedényhez, amely képes megsokszorozni a vagyont. Apja viszont véletlenül beleesett az edénybe. A gazdag ember kihúzta az apját, de még egy kuporgott az alján. Azt is kihúzta, így egyre több apja lett, akikről azután a gyermeki szeretet ( xiao) szabályának értelmében gondoskodnia kellett.