Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

ámbra

szilárd halmazállapotú anyag, amely az ámbráscet (Physeter catodon) belében alakul ki. Keleten főleg fűszerként, nyugaton pedig finom parfümök illatanyagának rögzítésére használják. Valószínűleg az elfogyasztott puhatestűek (tintahal, mósuszpolip) szervezete által kiválasztott mósusz halmozódik fel az ábráscet belében. Nem tudják azonban, hogy a folyamat normális-e vagy kóros; egyes vélemények szerint csak a beteg állat belében képződik ámbra. A friss ámbra lágy állagú, színe fekete, szaga kellemetlen. Nap, levegő és tengervíz hatására megkeményedik, elhalványul és kellemes illatúvá válik. Sok országban, különösen a Bahama-szigeteken partra mossa a tenger, de megtalálták már elfogott bálnák testében, vagy szabadon lebegve a tengeren is. A darabok rendszerint kicsik, de találtak már akkorát is, amelyik kb. 418 kg-ot nyomott.

 

ámbráscet

(Physeter catodon), az ámbráscetek családjába (Physeteridae) tartozó széles fejű állat, amelyet KASALOT bálnának is hívnak. Ehhez a fajhoz tartozik Herman Melville Moby Dick c. regényében a fehér, valószínűleg albinó bálna is. Az ámbráscet zömök állat, kicsi, evezőszerű mellső végtagokkal és egy sorozat gömbölyű púppal a hátán. Könnyen elkülöníthető más fajoktól oldalról zömöknek tűnő, rendkívül nagy feje, keskeny alsó állkapcsa és az ott található kúpos fogak alapján. Amikor a száját zárva tartja, fogai az általában fogatlan, felső állkapocs üregeiben helyezkednek el. Az ámbráscet sötét kékesszürke vagy barnás színű, hasa világosabb. A hímek legnagyobb hosszúsága kb. 19 m, a nőstények sokkal kisebbek.

A világ különböző mérsékelt és trópusi vizeiben, általában 15-20 egyedből álló csapatokban élnek, a magányos hímek azonban hidegebb területekre is elvándorolhatnak. Mélyvízi állat, többnyire kb. 350 m mélyen tartózkodik, de kábelekbe belegabalyodva már 1134 m mélységben is találtak ámbráscetet. Elsősorban lábasfejűekkel táplálkozik, beleértve az óriás tintahalat (Architeuthis) is.

Századokon át vadászták ezt a nagy kereskedelmi értékű bálnát. Egyéb anyagok mellett ez az állat termeli az úgynevezett „cetvelőt” (a fejben található viaszszerő anyag) és az ámbrát (gyakran lebeg a tengerben ez a cetek belében képződött, lány anyag). A cetvelőt vagy cetolajat gyógyszerként, kozmetikumok összetevőjeként és egyéb termékekhez használják, míg az ámbra a finom illatszerekben illatrögzítő anyagként szerepel.

Az ámbráscetek családjába tartozó másik faj, az északi féltekén élő törpe ámbráscet (Kogia) kevésbé ismert, felül fekete, a hasi oldalon világosabb, delfinszerő bálna, amely kb. 4 m-es nagyságot ér el. Kereskedelmi értéke nincs.

 

cetvelő

a bálnák és delfinek fejüregeiből és zsírjából kinyert, enyhe melegítésre is könnyen cseppfolyósodó szilárd faggyú. Főként hajkenőcsökhöz, balzsamokhoz, kozmetikai krémekhez, finom viaszgyertyák gyártásához és a textilek kikészítéséhez használják. A cetvelő latin nevének (sperma ceti) jelentése: a bálna spermája. Ez a megnevezés abból a hiedelemből fakad, amely szerint a cetvelő a bálna megalvadt ondója volna.

A cet fejének nagyméretű cetvelős szervét általában együtt főzik ki a cetzsírral, hogy cetolajat nyerjenek belőle. A cetvelő hűtéssel választható el: ilyenkor fehér, kristályos, viasszerű anyagként válik ki a főzetből. Kémiailag a cetvelő főként cetil-palmitátból és a zsírsavak zsíralkoholokkal alkotott egyéb észtereiből áll.

 

bálnaolaj

vagy cetolaj, bálnákból, főleg azok zsírjából nyert olaj.

A XVI. századtól a XIX. századig a bálnaolajat főleg a szappangyártásban és lámpaolajként használták. A XX. században már többnyire margarinná és főzőzsiradékká alakítják. Régebben a festék-, lakk- és nyomdafestékipar is használta; kénes kezeléssel nyomásálló kenőanyag készíthető belőle. A keményített olajból textilappretúrák és viaszok állíthatók elő. A zsiradék lúgozásával szappangyártáshoz való zsírsavak, kozmetikai célokra használható zsíralkoholok és tisztítószerek kaphatók.

A bálnaolajat rendszerint a nagy feldolgozóhajókon állították elő. A felaprított bálnazsírt és szilát nagynyomású gőzzel főzték ki, a máj olaját lúgos feltárás után rendszerint valamilyen oldószerrel vonták ki. A bálnazsír általában 50-80 tömegszázalék olajat adott, a szila 10-70, a húsa pedig 2-8%-ot.