Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia Lexikon
A B C D E F G H I J K L M N O P Q R S T U Ü V W X Y Z

« vissza a Terebess Online nyitólapjára

A Cheng

阿城 A Cheng (1949-); 钟阿城 Zhōng Āchéng

írói név, a.m. „Az én váram”; családi név: Csung

A Cheng (阿城, pinyin hangsúlyjelekkel: Ā chéng, népszerű magyar átírással: A Cseng) (Peking, 1949-) kortárs kínai író. Eredeti neve: Zhong Acheng (钟阿城, Zhōng Āchéng, Csung A-cseng) Gyerekkorától nagyon szeretett olvasni, a kínai klasszikusokon kívül a világirodalom remekműveit is. Még nem fejezte be a középiskolát, amikor kitört a "kulturális forradalom", és ő is, sokezer társával egyetemben valamely távoli tartományban találja magát, hogy mint értelmiségi fiatalt, a szegényparasztok "átneveljék". A zűrzavaros idők elmúltával idősebb festő barátja ajánlására felveszik a Shijie Tushu 世界图书 (Világkönyvtár) szerkesztőségébe. Széleskörű filozófiai, esztétikai és tudományos műveltséget szerez. Első irodalmi műve, a Qiwang 《棋王》  (Sakkirály) című kisregénye 1984-ben jelenik meg, szokatlan nézőpontból, hősének különös életfilozófiája által ábrázolja a falura telepített értelmiségi fiatalok viszonyát az élethez és a helybéliek viszonyát hozzájuk. A mű nagy feltűnést kelt, még két hasonló stílusú kisregény követi: a Shuwang 《树王》 (A fák királya) és a Haiziwang 《孩子王》 (A gyermekek királya), valamint olykor rejtelmes, olykor gunyoros novellák sora. Írt filmforgatókönyveket, a Sakkirály című kisregénye nyomán nagysikerű filmet is forgattak. Az író 1989-ben elhagyta Kínát. Attól kezdve keveset publikált, inkább esszéi jelentek meg nehezen tengődő, emigráns folyóiratokban.

Mindenfelé a világban: A tó feneke, Sűrű erdő, Havas hegy (novellák).
Ford. Mohr Richárd.
Határ, II. (Új) évfolyam 1-2. szám, 1993. június. 13-19.o.

Önmagamról (karcolat).
Ford. Mohr Richárd.
Határ, II. (Új) évfolyam 1-2. szám, 1993. június. 20.o.

Önmagamról
A-Csengnek hívnak, családi nevem Csung. 1984 óta írok, azért használom az A-Cseng: "az én váram" írói nevet, mert felelősséget vállalok az írásaimért. Az 1949-es év Tiszta Fény ünnepén születtem. A kínaiak ezen a napon emlékeznek halottaikra, én pedig bolondosan a világra jöttem. Félévvel később megalakult a Kínai Népköztársaság. A szokásos kifejezés szerint én is a "régi társadalomból érkeztem". Azután elemi, középiskola. Még be sem fejeztem, s kitört a "kulturális forradalom". Akkor aztán Sanhszi, Belső-Mongólia: munkabrigád. Azután tovább: Jünnan. Így ment ez több mint tíz éven át. 1979-ben visszatértem Pekingbe, megnősültem. Munkát találtam. Fiam született – éppoly kedves volt, mint minden gyerek. Az ilyen élettörténet nem haladja meg egyetlen kínai fantáziáját sem. Ahogy a többiek túlélték, úgy éltem túl én is. Ahogy a többiek élnek, úgy élek én is. Ami mégis más egy kicsit, hogy írok, elviszem valahová, ahol kinyomtatják, kapok érte némi pénzt, hozzájárulás a háztartási kiadásokhoz. De ez csak olyan, mintha az asztalos különmunkát végez, kézművesség. Így hát olyan vagyok, mint a többi ember, semmi különös.
Mohr Richárd fordítása

Szakterület (novella).
Ford. Pap Melinda.
In: Modern Dekameron - Huszadik századi kínai novellák. Szerk. Kalmár Éva. Noran, 2008. 390-395.o.