Terebess
Ázsia Lexikon
A
B
C
D E F
G H I
J K L
M N O
P Q R
S T U
Ü V
W X Y
Z
« vissza a Terebess Online nyitólapjára
阿城 A Cheng (1949-); 钟阿城 Zhōng Āchéng
írói név, a.m. „Az én váram”; családi név: Csung
A Cheng (阿城, pinyin hangsúlyjelekkel: Ā chéng, népszerű magyar átírással: A Cseng) (Peking, 1949-) kortárs kínai író. Eredeti neve: Zhong Acheng (钟阿城, Zhōng Āchéng, Csung A-cseng) Gyerekkorától nagyon szeretett olvasni, a kínai klasszikusokon kívül a világirodalom remekműveit is. Még nem fejezte be a középiskolát, amikor kitört a "kulturális forradalom", és ő is, sokezer társával egyetemben valamely távoli tartományban találja magát, hogy mint értelmiségi fiatalt, a szegényparasztok "átneveljék". A zűrzavaros idők elmúltával idősebb festő barátja ajánlására felveszik a Shijie Tushu 世界图书 (Világkönyvtár) szerkesztőségébe. Széleskörű filozófiai, esztétikai és tudományos műveltséget szerez. Első irodalmi műve, a Qiwang 《棋王》 (Sakkirály) című kisregénye 1984-ben jelenik meg, szokatlan nézőpontból, hősének különös életfilozófiája által ábrázolja a falura telepített értelmiségi fiatalok viszonyát az élethez és a helybéliek viszonyát hozzájuk. A mű nagy feltűnést kelt, még két hasonló stílusú kisregény követi: a Shuwang 《树王》 (A fák királya) és a Haiziwang 《孩子王》 (A gyermekek királya), valamint olykor rejtelmes, olykor gunyoros novellák sora. Írt filmforgatókönyveket, a Sakkirály című kisregénye nyomán nagysikerű filmet is forgattak. Az író 1989-ben elhagyta Kínát. Attól kezdve keveset publikált, inkább esszéi jelentek meg nehezen tengődő, emigráns folyóiratokban.
Mindenfelé a világban: A tó feneke, Sűrű erdő, Havas hegy (novellák).
Ford. Mohr Richárd.
Határ, II. (Új) évfolyam 1-2. szám, 1993. június. 13-19.o.
Önmagamról (karcolat).
Ford. Mohr Richárd.
Határ, II. (Új) évfolyam 1-2. szám, 1993. június. 20.o.
Önmagamról
A-Csengnek hívnak, családi nevem Csung. 1984 óta írok, azért használom az A-Cseng: "az én váram" írói nevet, mert felelősséget vállalok az írásaimért. Az 1949-es év Tiszta Fény ünnepén születtem. A kínaiak ezen a napon emlékeznek halottaikra, én pedig bolondosan a világra jöttem. Félévvel később megalakult a Kínai Népköztársaság. A szokásos kifejezés szerint én is a "régi társadalomból érkeztem". Azután elemi, középiskola. Még be sem fejeztem, s kitört a "kulturális forradalom". Akkor aztán Sanhszi, Belső-Mongólia: munkabrigád. Azután tovább: Jünnan. Így ment ez több mint tíz éven át. 1979-ben visszatértem Pekingbe, megnősültem. Munkát találtam. Fiam született – éppoly kedves volt, mint minden gyerek. Az ilyen élettörténet nem haladja meg egyetlen kínai fantáziáját sem. Ahogy a többiek túlélték, úgy éltem túl én is. Ahogy a többiek élnek, úgy élek én is. Ami mégis más egy kicsit, hogy írok, elviszem valahová, ahol kinyomtatják, kapok érte némi pénzt, hozzájárulás a háztartási kiadásokhoz. De ez csak olyan, mintha az asztalos különmunkát végez, kézművesség. Így hát olyan vagyok, mint a többi ember, semmi különös.
Mohr Richárd fordítása
Szakterület (novella).
Ford. Pap Melinda.
In: Modern Dekameron - Huszadik századi kínai novellák. Szerk. Kalmár Éva. Noran, 2008. 390-395.o.
