Terebess
Ázsia E-Tár
«
katalógus
«
vissza a Terebess Online nyitólapjára
Mándoky
Kongur István
A
KUN KÓDEX TALÁLÓSKÉRDÉSEI
Elektronikus
kiadás: Terebess Ázsia E-tár
Forrás: Barbaricum Könyvműhely, Karcag, 2002
A velencei Marciana
könyvtár gazdag gyűjteményében a sok-sok érdekes, régi kéziratos könyv, kódex
között egy számunkra különösen becses emléket is őriznek: a Codex Cumanicus
néven ismert hártyakódexet. E kódex a népvándorlás utolsó nagy hullámaként Belső-Ázsiából
Európába érkezett kun nép legnagyobb és egyben legjelentősebb nyelvi és művelődéstörténeti
emléke. Mint ismeretes, az egykori kun törzsszövetségnek csupán legnyugatabbra
lakó törzsei költöztek Magyarországra és a Balkánra, a többiek a Kun Pusztán,
vagyis a Fekete-tenger északi partvidékének pusztaságain, a Krím-félszigeten,
a Kaszpi-tenger és az Aral-tó közötti síkságon maradtak. És a Codes Cumanicus
vagy Kun Kódex is itt, a hajdani Kunország területén keletkezett.
A Kun Kódex mai alakjában 82 papírlevélből, azaz 164 oldalból áll. Két
fő részre tagolódik. Az első rész egy latin-perzsa-kun szókönyvet tartalmaz,
ennek eredeti példányát 1294-95-ben a Krím-félszigeten, Szolhat városában készítették,
az ottani olasz telepesek számára. Ezt 1303-ban a Volga alsó folyásánál fekvő
Szaraj kun városban, illetőleg a közelében levő Szent János kolostorban lemásolták.
A ma ismeretes példány ennek az 1303-i átiratnak az 1330-as évekből való másolata.
A kötet később német szerzetesek kezébe jutván, üres lapjaira kun-német és kun-német-latin
szójegyzéket írtak. Ezután a kódexet egy időre megint olasz kereskedők birtokolták,
s néhol kijavították a korábbi hibákat, a még mindig üresen álló lapokra pedig
kisebb perzsa-kun glosszákat, újgúr betűkkel egy kun szót (bitik "írás,
könyv, szótár") és néhány olasz verset írtak.
A kódex második része nagyrészt kun nyelvre fordított keresztyén egyházi szövegeket,
többek között prédikációkat, imaszövegeket, himnuszokat és egyéb vallásos szövegeket
tartalmaz. Ezek mellett azonban más bejegyzéseket is találunk benne, így pl.:
két latin-kun meg egy kun-német szójegyzéket, a kun nyelv alaktanára vonatkozó
latinul írt jegyzeteket, a kun anglarman "intelligo; értelem" igének
ragozását, és nagy örömünkre még eredeti kun népköltési szövegeket, egy teljes
levélnyi kun találóskérdés-gyűjteményt is. E második részt már nem olaszok állították
össze, és nem is a krími olasz telepesség számára készült, hanem németek szerkesztették,
a kunokat téríteni szándékozó és igyekvő német szerzetesek nehéz munkáját megkönnyítendő.
A latinról kunra fordított egyházi szövegeket tartalmazó lapokat a XIV. század
negyvenes éveiben német franciskánus szerzetesek írták, de nem a Krímben, hanem
valamelyik Fekete-tenger melléki térítőkolostorban. Mind ez utóbbi, mind pedig
az olasz telepesek, kereskedők használatára szánt első rész az 1350-es évek
táján más német térítő szerzetesek kezébe került. Ők azután a még mindkét részben
levő üres lapokat a már említett szójegyzékekkel, nyelvtani megjegyzésekkel
töltötték ki, s ugyancsak ők írták bele a kódexbe a kun találóskérdéseket is.
Végül az addig még különálló olasz és német részt egy kötetbe fűzték össze.
Az így egyesített kódex ezután ismét olasz kereskedők kezébe jutván, ekkor kerültek
bele az első résznél már említett kisebb javítások és perzsa-kun glosszák. Utolsó
tulajdonosa is olasz ember, Antonio de Ziuale (vagy Zinale?) volt. Velencébe
a XIV. század vége és a XV. század dereka közötti időben került, s ma is ott
őrzik.
A Kun Kódex 60. levelén, vagyis a 120. és a 121. lapokon a török népköltészet
iránt érdeklődők igen értékes szövegeket találhatnak: 46 kun találóskérdést.
A nemzetközi tudományosság mintegy 60 éve ernyedetlen szorgalommal kutatja és
keresi e régi kun rejtvények titkait és rejtélyeit. És nem eredménytelenül.
Mára a kun találóskérdések szövegének csaknem háromnegyedét sikerült tisztázni
és eredeti kun hangalakját megállapítani. A kutatóknak sokszor igen könnyű dolguk
volt, hiszen e 650 évvel ezelőtti rejtvényeknek jórészét a különféle török elsősorban
természetesen kun-kipcsak népek folklórjában vagy teljesen azonos, vagy csupán
alig-alig eltérő formában manapság is fellelhetjük. Vannak azonban közöttük,
sajno s amegfejtésnek mindmáig ellenállók is. Mivel a kódex írása sok helyt
az olvashatatlanságig elmosódott, bizonyos részek meg teljesen elrongyolódtak,
a kutatók jónéhánynak a szövegét még mindig nem tudták megnyugató módon rekonstruálni.
Néhol viszont, bár teljesen tiszta az írás és így egyértelmű az olvasat is,
a rejtvény után következő megfejtés hiányzik. Összehasonlítható török folklórkutatásainkban
egyelőre e találóskérdéseknek, de még biztosan olvasható részeiknek sem látjuk
hasznát, viszont nyelvészeti kutatásokra, bizonyos kun nyelvi törvényszerűségek
megállapítására így is alkalmasak.
A kun találóskérdések kutatóinak nemzetközi táborában különösen előkelő hely
illeti meg - nem véletlenül - a magyar tudósokat. Ha ma a Kun Kódex találóskérdéseinek
tudományos vizsgálatában lényeges előrehaladással és jelentős eredményekkel
büszkélkedhetünk, abban a nagykunsági származású Németh Gyula akadémikusnak
vannak a legnagyobb érdemei. Alábbi fordításunk is nagy részben az ő filológiai
és folklorisztikai kutatásainak eredményein alapul.
Ezúttal a kódex 15 találóskérdését mutatjuk be. Olvasóink érdeklődésére számítva
e rejtvények nehezen hozzáférhető kun eredetijét is közüljük, részint a kun
nyelv és népköltészet emlékeinek közvetlen megismertetése céljából, részint
pedig fordításaink tökéletesebb élvezhetősége, illetőleg óhatatlan formai gyarlóságainak
feledtetése végett. A kun találósversek remek szerkezetét, pazar formai játékát,
állandó és gyakran többszörös soreleji és szókezdő betűrímelését, továbbá belső
rímeit és ezeken túl még a sorvégek összecsengését ugyanis csak tartalmuk lazább
kezelésével tudtuk volna visszaadni, holott mi elsősorban éppen annak minél
hívebb tolmácsolására törekedtünk. Fordításaink olvastán még így is akadhatnak
azonban érthetetlennek tetsző részletek. Így pl. a hennára kérdező rejtvényben
talán maga a henna sem tartozik legáltalánosabb fogalmaink közé. Ez egy délszaki
cserje-félének - botanikai nevén a Lawsonia inermis-nek -, illetve annak haragoszöld
leveléből készített, a keleti népek körében igen kedvelt, téglapiros színű köröm-,
haj-, bajúsz- és szakálfestéknek a neve. A henna leveleit kifőzvén, levét alaposan
kicsavarják, majd kénesővel (higannyal) jól összekeverik, s kész is a nevezetes
festék. A kicsavarandó kék selyem tehát a henna szinte kékes árnyalatú sötétzöld
levele, az öt fapálcát pedig aligha kell valakinek is magyarázgatnunk, még kevésbé
okozott ez különösebb gondot a régi kunok szépítkezni szerető, tehát a hennát
is jól ismerő lányainak. Egy másik találósversünkben a batman nevű súlyegység
szerepel. Ezt mi az alliteráció kedvéért a vele nem egyenértékű "font"
szóval fordítottuk. De efféle "költői kényszert" látunk magában a
kun szövegben is, ahol a batman szintén egyrészt az előző sor talasman "rabló"
szavára való rímelés, másrészt meg a bar "van" és a bes "öt"
szavakkal való alliterálás kedvéért került a versikébe. Így lett fordítrásunkban
"öt batman" helyett "hetven font". A róka bozontos, hosszú
farkáról lévén szó, a megfejtés kitalálásában egyik súlymeghatározás sem túlságosan
sokat segít.
Végezetül szóljunk néhány szót találóskérdéseink eredeti szövegéről és közlési
módjukról. Olvasóink a kun szövegben több, bizonyos magyar szavakhoz mind hangzásukkal,
mind jelentésükkel igen hasonlító szóra bukkanhatnak, mint pl.: köneszuv (kéneső,
kínyeszú), juvur- (gyúr), jügün- (gyökön, gyökint, gyögen), tünglik (tinneg,
füstfogó), csanak, kögen (kögíny, fejéskor a bárányok egymás mellé kötésére
való hosszú kötél), ulak (olló, kecskeolló) stb. Ezek egy része még honfoglalás
előtti török szó nyelvünkben, másik részük viszont éppen a kun nyelvből, egyes
magyarországi kun nyelvjárásokból jutott a magyarba. Találóskérdéseink kun szövegének
közelésekor nyomdai okokból nem követhettük a tudományos átírás szabályait,
de ez nem is lett volna célszerű, nincs is rá szükségünk. A kun nyelv hangjait
ugyanis - egynek kivételével - a magyar ábécé betűivel is aránylag pontosan
tudjuk jelölni. Az egyetlen kivétel a mélyhangú i (i és u közötti hang, kb.
az i-nek megfelelő ajakkerekítéssel és az u-nak megfelelő nyelvállással ejtendő),
ezt a szöveg többi betűjétől eltérő szedéssel különböztetjük meg. Természetesen
az a betűvel jelölt hangokat is másként, kissé "palócosan" kell ejtenünk.
tap
tap tamizik
tama turgan tamizik
kölegeszi kümisten
küje turgan tamizik
ol köbelek
biti
biti bitidim
bes agacska bitidim
köneszuvum juvurdim
kök jibegim csirmadim
ol kina dir
ijtip
ijtip irgalmasz
icsindegi csajkalmasz
ol uru
szende
mende jok
szengir tavda jok
ütlü tasta jok
kipcsek talda jok
ol kus szüt tir
ak
küjmening avzu jok
ol jumurtka
akcsa kajda kislamis
kanli jerde kislamis
kani necsik jukmamis
hep ortada kislamis
ol karin javu dir
tav
üsztinde talasman
tajagi bar bes batman
ol tülkücsikning tüpegi
kökcse
ulagim kögende szemirir
ol kovun
kecse
barir kara ulak
erte kelir kara ulak
ol tünglik
olturganim
oba jer
baszkanim bagir csanak
ol ejer bile üzengi
csapcsacsik
üsztünde csapcsacsik
ol kamis tir
jazida
jengi kelin jügünedir
ol kamis basi dir
jazida
javli tokmak jatir
ol kirpi dir
jazida
javli kajis jatir
ol jilan dir
szalpi
kesim
szanszizogum
ol kök bile julduzlar
Lám,
lám, lángocska,
Libbengető lángocska,
Ezüstből az árnyéka.
Eleven kis lángocska.
Az: a lepke
Fessél,
fessél! Festettem,
Fára, ötre, festettem;
Kénesőmet meggyúrtam,
Kék selymemet csavartam.
Az: a henna
Borítsd,
borítsd! Nem borul,
Benne levő nem mozdul.
Az: a verem
Neked,
nekem nincs.
Néma hegyen sincs,
Lyukas kőben sincs,
Korhadt gallyon sincs.
Az: a madár teje
Fehér,
kerek kunyhónak
ajtaja nincsen.
Az: a tojás
Színe fehér, hol telelt?
Véres helyen jól telelt.
Vértől foltos mért nem lett,
Hogyha tele vér közt telt?
Az: a zsigerek között és a
beleken levő faggyú, háj
Hegy
tetején haramja,
Hetven font a furkója.
Az: a róka meg a lompos
farka
Zöld
gidám pányva végén hízik.
Az: a dinnye
Este
elmegy fekete gida.
Reggel megjön fekete gida
Az: éjjel a sátor füstnyílását
takaró nemezlap
Megültömben
magas hely,
Ráléptemben réz csanak.
Az: a nyereg és a kengyel
Hordócska
tetején hordócska.
Az: a nádszál
Pirosbarna
menyecske bókol
a pusztában.
Az: a nád bugája
A
határban hájas buzogány hever.
Az: a sündisznó
A
földön faggyas szíj fekszik.
Az: a kígyó
Csak
egy tegzem,
Csomó nyilam.
Az: az ég és a csillagok
