Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

 

A japán zen költő,

Rjókan, három dolgot ki nem állhatott: a költők versét, a szépírók ecsetvonását és a szakácsok főztjét. Kolduló körútjain le-leállt a gyerekekkel labdázni, bújócskázni – önfeledtebben és komolyabban játszott mindnyájuknál…
Soha nem akart felnőtté válni, mesterséget tanulni, inkább vállalta az otthontalanságot, a nincstelenséget, az egyedüllétet – ezt megtehette, mint zen buddhista remete, anélkül, hogy bolondnak nézték volna, bár nem lehet véletlen, hogy úgy hívta magát: Taigu „a Nagy Balga”.
Tavaly decemberben egy párizsi antikváriusnál kezembe akadt kétnyelvű haiku kötete,* és már útközben elkezdtem fordítgatni névjegyek hátára, újságok szélére. Ez kerekedett belőle.
Azt hiszem, Rjókan mindig is legkedvesebb japán költőm marad, őszinte, egyszerű, ellenséges érzelmektől mentes hangja („A világgal úgy vagyok, hogy se vele, se ellene.”) felejthetetlen élmény, ráadásul ugyanahhoz a szótó zen felekezethez tartozott, amelynek szerzetesei között én is éltem és tanultam valamikor Japánban.

Budapest, 1998. március 24.
Terebess Gábor


* Les 99 haiku de Rjókan, tr. Joan Titus-Carmel, Verdier, Lagrasse, 1989.

Rjókantól a legismertebb szakértők szerint: 99 (Kawaguchi Seitei), 102 (Tógó Toyoharu), illetve 113 (Tanikawa Toshiró) hiteles haiku maradt fenn.
Magyarra Kosztolányi Dezső fordította le leghíresebb haikuját, de ez nem szerepel Kínai és japán versek c. kötetében:

Kifosztva áll szegény lakom,
de a rabló a holdsugárt
meghagyta itt az ablakon.

Hosszabb verseiből Faludy György Test és lélek (Magyar Világ, Budapest, 1988.)
és Rácz István Fényes Telihold (Kozmosz Könyvek, Budapest, 1988.) c. köteteiben találhatunk néhányat.
A Terebess Kiadó gondozásában jelent meg Oravecz Imre Rjókan-kötete: Ablakban feledett hold.

A verseket a japán olvasat kezdő szavai szerint szedtük ábécé-rendbe, elkerülendő a hagyományos öt évszakba sorolás önkényét.