Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia E-Tár
« vissza a "Perzsa költők tára" tartalomjegyzékére
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

KÁMRÁN HERCEG
KÖLTEMÉNYEI

Faludy György fordítása
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár

 

KÁMRÁN HERCEG, A TIMURIDA (?-1557) Bábur második fia, élete javát azzal töltötte, hogy összeesküvéseket szervezett fivére, Humájun hindusztáni császár ellen. Humájun egy ideig tűrte öccse intrikáit, aztán Mekkába száműzte, végül megvakíttatta.

 

Bátyám, Humájun császár halálhírére*

Fellélegzem. Hát elpatkoltál végre,
bátyám, erőszak, gőg, dicsőség, szépség!
Zenét, bort, nőt! E hír többet ér, mintha
orgazmusban tölthetnék ezer évet.

*
Kámrán herceg egyik összeesküvést szervezte a másik után bátyja, a timurida Humájun császár ellen. A császár végül is Mekkába száműzte. Ott érte Kámránt bátyja halálhíre, mely azonban valótlannak bizonyult.

 

Humájunhoz, mikor megvakíttatott

Mit írjak néked, drága testvérbátyám, szerelmem,
kinek nem jár tőlem más, csak köszönet és hála,
akár tüzes kötőtűt szúratsz mindkét szemembe,
vagy gyilkost küldesz karddal, mely szívemet átjárja?