Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan
Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Jordán Gyula
A KÍNAI ORSZÁGEGYESÍTÉS

Makaó, 1999. december 20.
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár
Forrás: História, 2000/3

 

A kínai országegyesítés újabb lépéseként 1999. december 20-a óta ismét Kína gyakorolja a szuverenitást a kis portugál gyarmat, Makaó felett. Visszakerülése az anyaországhoz formálisan is a gyarmatosítás korszakának végét jelenti Ázsiában.

Makaó Kantontól délre, Hongkongtól mintegy 65 km-re a Gyöngy-folyó torkolatának nyugati oldalán helyezkedik el. Területe az intenzív tengerfeltöltések következtében fokozatosan növekedett, mintegy 23,5 km2-re. Három rész alkotja: Makaó-félsziget (9,1 km2) és két sziget: Taipa (6,3 km2) és Coloane (8,1 km2). Makaót és Taipát ma már két híd köti össze, a két szigetet pedig egy töltésút.



Jelentéktelen adottságok

Makaó földrajzi fekvése - Hongkonghoz hasonlóan - ideális, a fő ázsiai utak kereszteződésében helyezkedik el, ami a 16. századtól kezdve évszázadokig fontos kereskedelmi kikötővé tette. Lakossága mintegy 450 ezer (itt az illegális bevándorlók tömege okoz bizonytalanságot), ennek kb. 97%-a kínai, a többi portugál és vegyes házasságból származó eurázsiai, ún. macanese.[...] Természeti kincsekkel nem rendelkezik, mezőgazdasága jelentéktelen, az életéhez szükséges élelmet, vizet, építőanyagot stb. Kínától szerzi be.

Ilyen jelentéktelen adottságok mellett miért kelt mégis figyelmet Makaó kérdése? Kína és a világ számára az országegyesítés folyamata miatt kap hangsúlyt. [...] Hongkong és Makaó visszatérése után az egyesítési folyamat csúcsa és koronája Tajvan visszaszerzése lenne. Figyelmet érdemel azonban Makaó történelmi múltja is, amely eredője annak a rendkívül érdekes és értékes kulturális vegyüléknek, a kínai és a portugál kultúra együttélésének és egymásra hatásának, amely az épületektől a konyháig tetten érhető.[...]

 

A portugál gyarmat - kereskedelmi és missziós központ

A portugálok - elsőként az európaiak közül - a 16. század elején jelentek meg a térségben, és rendkívüli haszonra tettek szert az ázsiai kereskedelemből. Az első portugálok 1513-ban léptek kínai földre, valahol a Gyöngy-folyó torkolatvidékén és szívósan kísérleteztek a kínaiakkal való kereskedéssel. Kikötési és kereskedési jogot szereztek, majd 1553-ban hivatalos alapra helyezték ezt a makaói félszigetre vonatkozóan. (A gyarmat elfoglalását hagyományosan 1557-től számítják.)[...]

Makaó két jó kikötőjével gyorsan a Távol-Kelet kereskedelmi központjává fejlődött, s kiindulópontja lett az Ázsia más részei, az Európa és Amerika felé vezető hajózási útvonalaknak.[...] A kereskedés mellett Makaó keresztény missziós központ is volt. 1575-ben a Szentszék létrehozta a makaói katolikus egyházkerületet, amelynek fennhatósága kezdetben kiterjedt az egész Távol-Keletre. Innen indultak a misszionáriusok a "pogány" kínaiak térítésére.[...]

A 18. század elején a hollandok is megjelentek a Távol-Keleten, akik nemcsak kereskedelmi vetélytársak voltak, hanem közvetlen fenyegetést jelentettek Makaóra.[...] A 18. század vége felé Kína kereskedelme a külvilággal fokozatosan Kantonban összpontosult, ahol a külföldi kereskedők számára mûködési helyeket biztosítottak.[...]

 

Hongkong árnyékában

Makaó hanyatló gazdaságára az igazi csapást az első ópiumháború (1839-1842), pontosabban a hongkongi brit gyarmat létrejötte jelentette, mely Makaó korábbi kereskedelmiközpont-szerepét egyre inkább átvette.[...]

Makaó gyors ütemben veszítette el gazdasági jelentőségét. Kikötője is eliszaposodott, mélyjáratú hajók számára megközelíthetetlenné vált. Makaó számára csak a helyi elosztókereskedelem, a csempészet és az egyre nagyobb jelentőséget nyerő - még az 1850-es években legalizált - szerencsejáték maradt. A külkereskedelem mellett Makaón kifejlődött egy kisebb feldolgozóipar, amely évszázadokkal korábban elsősorban a halászathoz kapcsolódott. A kezdeti halászhajó-építéshez társult a később feledésbe merült ágyúgyártás, majd a 19. század közepén az ágyúnaszád-építés. Emellett a durranócukorkák, füstölőrudacskák, tömjén gyártása érdemel említést. Ezenkívül menedékül szolgált a kínaiak számára, akik különösen a 20. század kritikus évtizedeiben nagy tömegben áramlottak a területre.

 

Külvilágra nyíló kapu

A Kínai Népköztársaság létrejöttét (1949) követően Maoék Makaót - Hongkonghoz hasonlóan - a külvilágra nyíló kapunak, gazdasági és diplomáciai, valamint valutabevételi csatornának tekintették, és kísérletet sem tettek elfoglalására.[...] Makaó csak 1972-ben került ismét a kínai vezetés figyelmének előterébe, amikor az ellen tiltakozott, hogy az ENSZ dekolonizációs különleges bizottsága Makaót (és Hongkongot) is szerepeltette a gyarmati országokat felsoroló listán. Kína szerint ugyan a gyarmat szokásos kategóriájába estek, ám mivel Kína szerves részét képezik, sorsuk elrendezését Kína szuverén jogának tekintette.

 

"Egy ország, két rendszer"

Az 1974. áprilisi portugál baloldali katonai fordulat után kínai területként ismerték el, felajánlották visszaadását, de ezt Kína elhárította. 1976. februárban a portugál törvényhozás elfogadott egy törvényt (Organic Statute), amely lényegében politikai autonómiát biztosított a területnek. Portugália és Kína 1979-ben diplomáciai kapcsolatot létesített. Ekkor egy memorandumban a portugálok Makaót Kína részeként ismerték el, amely portugál adminisztráció alatt van, és visszatéréséről megfelelő időben tárgyalásokat fognak tartani.[...]

Az 1987. évi egyezmény a hongkongihoz hasonlóan az "egy ország, két rendszer" elven alapul, így 1999. december 20-i visszakerülése után Különleges Közigazgatási Terület lett, nagyfokú autonómiával, ahol a kapitalista gazdasági-társadalmi berendezkedés ötven évig fennmarad. Megmarad önálló valutája, fenntartják a tőke szabad áramlását, pénzügyileg önálló marad, a központi kormány ott nem vet ki adókat. Változatlanul szabad kikötő és önálló vámterület lesz. Saját törvényhozói, végrehajtói testületekkel, független bírósággal rendelkezik, az érvényben levő törvények alapvetően változatlanok maradnak.

 

Politikai, gazdasági berendezkedés

Makaó gyarmat élén a miniszteri rangú kormányzó állt, akit a portugál köztársasági elnök nevezett ki. A kormányzó testesítette meg a végrehajtó hatalmat, amelynek gyakorlásában az egyes területeket irányító titkárok segítették. Az 1976. évi törvényt követően jött létre a 17, majd 23 tagú törvényhozás (melynek létszáma a jövőben 29-re emelkedik), amely egészében nagyobb adminisztratív, gazdasági és törvényhozási autonómiát biztosított Makaónak. A területen formális politikai pártok nem jöttek létre, de polgári egyesülések tömege létezik.[...]

Makaó gazdasági életét alapvetően meghatározta a terület szûkössége, a nyersanyaghiány, a korlátozott belső piac, amelyek egy exportorientált gazdaságfejlesztési stratégiát tettek indokolttá. Gazdasága az 1960-70-es évektől az élénkülés jeleit mutatta. Ekkor az addig szinte kizárólagos jelentőségû turizmus, a hozzá szorosan kapcsolódó szerencsejáték mellett egyre nagyobb teret nyert a feldolgozóipar.[...] Makaó egész gazdasága szoros szimbiózisban van Hongkongéval. A kereskedelmi kapcsolatokon túl a tőke, a technológia, az infomáció stb. fő forrása szintén Hongkong.

Makaó gazdasági fejlődésének igazi lökést az 1970-es évek végétől Kína reform- és nyitási politikájának elindítása adott. Hongkong mellett (attól statisztikailag elválaszthatatlanul) Makaó az egyik legnagyobb külföldi tőkebefektető Kínában.[...]

 

A "Kelet Monte-Carlója"

Az idegenforgalom a terület életében a világon egyedülálló szerepet játszik, 1996-ban például 8 millió turistát fogadott! Többségük Hongkongból érkezett, de nagyon sokan jönnek Tajvanról, Japánból és a világ más országaiból is. A turisták túlnyomó többségét a szerencsejátékok különböző változatai vonzzák.

A szerencsejáték gazdasági súlyát érzékelteti, hogy a GDP mintegy negyedét adja, az idegenforgalom bevételének kb. 2/3-át, és adójából származik a költségvetés bevételének mintegy fele. Ennek alapján joggal nevezik Makaót a Kelet Monte-Carlójának.[...]

A szerencsejáték mellett Makaó sok egyebet is kínál a látogatóknak. A több mint 400 év alatt létrehozott kulturális örökség, a már törvénnyel is védett mûemlékek (számos régi, szép épület esett már áldozatul a hongkongihoz hasonló felhőkarcolók építésének), a lóverseny, kutyafuttatás mellett fontos szerepük van az évente megrendezésre kerülő nagy eseményeknek: a sárkányhajóversenynek, a nemzetközi zenei fesztiválnak, a tûzijáték fesztiválnak és a város utcáin zajló Forma-1 autóversenynek.[...]

Makaó mégsem emelkedett az ázsiai "kis sárkányok" sorába, bár 17 ezer dollárt meghaladó egy főre eső nemzeti jövedelme (1997) nem lebecsülhető. Az átvételig tartó átmeneti időszak sokkal zökkenőmentesebb volt, mint Hongkong esetében, és Kína is többszörösen érdekelt Makaó jövőbeni prosperitásában, az egyezmény betartásában.[...]

 

A "lázadó tartomány", Tajvan

A legnagyobb tét és kihívás azonban Tajvan: Peking most már két sikeres példával akarja meggyőzni a szigetországot, hogy az "egy ország, két rendszer"-formula életképes, és alkalmas lenne a "lázadó tartomány" problémájának megoldására. Tajvan azonban meghirdetésétől kezdve elutasítja ezt az úgymond sikeres formulát.[...] Tajvan gazdasági teljesítménye és egyre inkább konszolidálódó demokráciája mellett az egyesítést nem elsősorban Hongkong és Makaó példája segítheti elő, hanem a hasonló folyamatok és az átalakulás előrehaladása a szárazföldi Kínában.