Terebess
Ázsia E-Tár
«
katalógus
«
vissza a Terebess Online nyitólapjára
Duka
Árpád
A JÓGA ÉS A JÓGA ISTENKÉPE
Szemináriumi dolgozat fundamentális teológiából
Forrás: http://pc3.piarista-bp.sulinet.hu/~duka/joga.html
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár
A "jóga" szó a szanszkrit yuj (összekötni) igéből származik, amely a latin iugum (járom, iga) szóval van kapcsolatban. "Olyan hindu spirituális tanításokat és módszereket jelöl, melyek célja az önmegvalósítás és a brahmannal, a legfőbb valósággal való egyesülés".1 Ennek érdekében a következő akadályokat igyekszik legyőzni: "tudatlanság; az ego érzete és a testtel való azonosulás; az élvezetek felé fordulás; a fájdalomtól való félelem; az élet utáni vágy."2 Alaptechnikája a meditáció.
Az egyik napjainkban működő jógaegyesület3 hirdetésében a következőket ígéri: "1. Megtanít Téged arra, hogyan segíts magadon a különböző élethelyzetekben; 2. Jó egészséget ad; 3. Fejleszti a koncentrációs készséget, képességet; 4. Önbizalomhoz segít; 5. Fizikai és mentális teljességet ad, az elme békéjét és harmóniáját; 6. Segít elérni a tökéletes kiegyensúlyozottságot; Harmonizálja a külső és belső tevékenységet a mindennapi életben; 7. Erőt és önbizalmat ad ahhoz, hogy megszabadulhass azoktól a szokásoktól, érzésektől, amelyek megkötnek és függővé tesznek; 8. Elvezet az önmegvalósításhoz és a szellemi tökéletességhez, teljességhez a meditatív gyakorlatok által."4
Egy másik, a tantra-jógát képviselő egyesület5 szerint a jóga segítségével: "rejtett szellemi igazságok közvetlenül és személyesen átélhetőek; a Makrokozmosz energiamezőire való ráhangolódással a lényünkbe behívott energiákat tudatosan átminősíthetjük benső erővé; az ember számára hozzáférhető egyik legfontosabb erőforrás, a szexuális energia átalakítható magasabb rendű energiákká (akaraterő, szeretet, intuíció, értelmi erő, szellemi erő, ...); a társadalomba való integrálódás, a körülöttünk lévő emberekkel való kapcsolatunk harmonikus lesz."6
Dolgozatom első részében a klasszikus jógáról és néhány modern jógaegyesületről nyújtok vázlatos áttekintést, a második részben a klasszikus jóga, ill. a mai iskolák istenképét vizsgálom.
1. 1. A jóga kialakulásának előzményei, kialakulása és további fejlődése
A későbbiek szempontjából is nagyon fontos tisztázni, hogy a hinduizmusnak nincs alapítója.7 Indiában keletkezett három kultúra, népcsoport fokozatos keveredéséből: India őslakossága, a bevándorló árják, és azok a népek akikkel később kerültek kapcsolatba (perzsák, görögök, hunok, mongolok, muszlinok és az európaiak).8
a. A védák előtti kor9
A húszas években, az Indus-vidéken végzett kutatások magas anyagi és szellemi kultúrával rendelkező városokat tártak fel (Mohendzsodaró (Szindh tartomány( és Harappa (Pandzsab tartomány( a kultúra fővárosai).10 Ezek a kultúrák i. e. a 3. évezredben élték virágkorukat, lakóik valószínűleg a sumérekkel és preindoeurópai földközi-tengeri népekkel álltak rokonságban.11 Kultúrájuk sokban hasonlít ezekére, ugyanakkor olyan sajátos elemeket is tartalmaz, hogy önálló világkultúrára lehet gondolni. Hanyatlásának okai vitatottak, lehet természeti katasztrófa (az Indus kiáradása, járvány, földrengés, szárazság), az árják betörésének idejére ( i. e. 1200. táján) valószínűleg már a végét járta.12 Az ásatások alapján e kultúra hitvilága sok olyan elemet tartalmaz, amelyek nem illenek bele az indoeurópaiak (árják) hitvilágába, viszont a hinduizmusban benne vannak és beleolvadt az árják vallásába.13
Északnyugatról törtek be és néhány évszázadon belül elfoglalták a Felső-Indus vidékét, Pandzsabot. Az indoeurópaiak népcsaládjába tartoztak, amelyek kultúrája és vallása eléggé ismert. Őshazájuk a Feketetenger északi partvidékén, a Kaukázus és a Kárpátok között lehetett. Csak kis mértékben foglalkoztak földműveléssel. Vándorlásaik során elég hamar kapcsolatba kerültek a leigázott és beolvasztott törzsek útján, vallási eszméikkel ellentétes eszmerendszerekkel (a harcos-pásztornépek férfi istenei, a földművelő népek terméskultusz központú anyaistennőivel), amelyeknek egy részét befogadták.14 Így az indoeurópaiak hitvilága már elég korán "hozzászokott" az ellentmondások zavartalan szintéziséhez.
Istenképeiken nagyon meglátszik, hogy a természeti jelenségekből merítették őket. A főistenség az égben lakik (neve: "ég", deiwos, Djausz; Zeusz, Jupiter), princípiumai a fény, transzcendencia (magasság), uralkodás, teremtőerő, kozmogónia, apaság. Több istent a mennydörgés nevével írnak le. A villám okozta tüzet szentnek tartották. A legfőbb istenek közé tartoztak a tűz , a szél és a nap istenei. A Földet az éggel szemben álló életerőnek tekintették. Sajátos liturgiát fejlesztettek ki: áldozatokat mutattak be, ismerték a szó és az ének mágikus-vallásos értékét, az újonnan meghódított területeket megszentelték (megteremtették a káoszból a kozmoszba), és időnként (évenként) újrateremtették. Az isteneket úgy tekintették, mint akik részt vesznek az emberekkel a szertartásokon, a nekik szánt áldozati adományokat elégették. Szertartásaikat a szabadban tartották. A hagyományokat csak szóban adták tovább, tilos volt az írás használata.15
Az indoeurópai népek háromosztályú társadalmi rétegződése (papok, harcosok, állattenyésztő-földművesek) rányomta bélyegét a transzcendens világról alkotott elképzeléseikre is. Ezt a rendszert az árja törzsek is magukkal hozták. Az ősi Indiában is kialakult három réteggel (papok: bráhmanák, harcosok: ksatriják, termelők: vaisják) párhuzamosan kialakult a három főbb istenségtípus: a mágikus, bírói hatalommal rendelkező istenségek (pl. Varuna, Mitra), a harci erőt birtokló hős istenek (pl. Indra) és a termékenység istenei (pl. Nászatja ikrek).16
Az őslakosokkal vívott harcaikat belevetítették vallási himnuszaikba (Indra egyik mellékneve purandara "erődök lerombolója"). Mindazonáltal az őslakosokkal való együttélés hamar megkezdődött. Ezt igazolják a nyelvben megőrzött (az indoeurópai nyelvektől) idegen kifejezések, és a himnuszokban fennmaradt idegen mitológiai elemek. A faji, kulturális és vallási szimbiózis egyre erősödött, ahogy az árja törzsek tovább nyomultak a Gangesz síkságon. A védikus India lakói csak kis mértékben foglalkoztak földműveléssel. A jószág töltötte be a pénz funkcióját. A lovat csak liturgikus és hadászati célokra használták. A törzseket katonai vezetők irányították. A védikus kor végére kialakult a négy társadalmi osztály, a négy varna.17 Szerették a zenét és a táncot (fuvolán, lanton és hárfán játszottak), a részegítő italokat (a szómát és a szurát) és a kockajátékokat. Számos himnusz számol be törzsek közti összecsapásokról.18
A rituális cselekmények többnyire a szabad ég alatt, vagy az áldozatot bemutató házában történtek. A mezőgazdasági eseményeken kívül az emberi élet fordulópontjait (születés, az ifjú bemutatása a tanítónak, vagyis a második, valódi születés, házasság, temetés), és a teremtés időnkénti megismétlését ünnepelték.19 A legnagyobb áldozat a lóáldozat (asvamédha) és az ehhez nagyon hasonló emberáldozat (purusamédha) volt.20 A ló- és emberáldozat a teremtés szimbolikus megismétlése.21
A vallási énekeket, áldozati szokásokat eleinte szájhagyomány útján őrizték, később írásba foglalták. Így keletkeztek i. e. 1500 körül a hinduizmus legősibb szent szövegei, a Védák (véda: szent tudás). A Védák négy könyvből állnak: Rig-véda (dicsőítő himnuszok), Száma-véda (énekek), Jadzsur-véda (áldozati formulák) és az Atharva-véda (varázsénekek).22 Később a tudós bráhmanák kommentárokat készítettek a Védákhoz. Ezekben a szövegekben (ezeket is Bráhmanáknak hívják) kezdett burjánzani az indiaiakra ma is nagyon jellemző filozofálási készség. Ez a virágzás később a (bráhmanák lelki gyámkodását megelégelő) harcosok közt is tért hódított, ők írták az upanisádokat (titkos tanok).23 Ezekben a szövegekben az istenekről és a rítusokról is sokkal kritikusabban, filozofikusabban beszélnek. A régi fogalmak átértékelődnek és kialakulnak újak is. Ilyen alapfogalmak az áldozat, a tapasz, a karman, az Átman és a Brahma. Ezek határozzák meg a hinduizmus és különböző irányzatai, valamint a létrejövő új vallások jellegét is.
Pradzsápati miután megteremtette a világot, nagyon elfáradt, izületei meglazultak, úgy, hogy fel sem bírt állni. Az istenek áldozat bemutatásával gyógyították meg. Az áldozat tehát a szétdarabolódott kozmosz újraegyesítése, a teremtés megismétlése, a világ folyamatosságának biztosítása. Az áldozat újítja meg, tartja fenn a világot, és belőle élnek az istenek is. Már korán kialakul az hit, miszerint az áldozat bemutatása alatt az áldozattevő egyesül Pradzsápatival, ezáltal természetfeletti tulajdonságokra és erőkre tesz szert (pl. elnyeri a halhatatlanságot). Ennek következtében az áldozat, mint az emberi teljesség elérésének egyik eszköze jelent meg. Ahogy az istenek elnyerik a Brahmant, az áldozatot bemutató emberben is kialakul az Átman. A Brahman és az Átman egyesülése (Pradzsápati és az áldozattevő), végigvonul az egész vallási és filozófiai gondolkodáson (a jógában is megtalálható). A Brahmant már a védákban az elpusztíthatatlannak, a megváltoztathatatlannak, minden létezés alapelvének tartották.24
A Tapasz szó a tap (felmelegíteni, forrni) igéből származik. A misztikus fölhevülést még a történelem előtti korból örökölték. Alapjául a meleg, mint teremtő elem, megtapasztalása szolgált (a tojást kikeltő meleg, a nemi egyesülés melege, a tűz, stb.). Minden kultúrában megtalálható, a hinduizmusban mégis mind közül a legjobban kifejlődött. A tapasz hozzátartozott a legfontosabb áldozatok, avatási szertartások előkészületéhez. Sőt egy idő után az áldozatot azonosították a tapasz-szal. A tűz-, ital- és más áldozatok helyére a tapasz lépett. A hevültséget, a tapaszt böjtöléssel, tűz melletti virrasztással, tűző napon tartózkodással, a lélegzet visszatartásával, ritkábban részegítő italok fogyasztásával érték el. Miközben az aszkézis kivívja tekintélyét a áldozati rítusok mellett, egy másik tényezőnek, a gondolkodásnak (megértés, metafizikai tudás) is megnő a szerepe. Végül az aszkézis és a megértés válnak (az áldozat helyett) a tökéletesség, a üdvösség elnyerésének eszközévé.25
Eredetileg a rituális cselekményeket és ezek jótékony hatásait jelentette. Az a hit, miszerint az ember az áldozat cselekedetei által építi fel teljes lényét (Átmanját), és az áldozat által szerzett halhatatlanság következtében nyeri el a túlvilági örök életet, idővel megrendült. Az okozatiság törvényét kiterjesztve tették fel a kérdést, hogy a profán cselekedetek milyen mértékben határozzák meg az ember sorsát, itt és a túlvilágon. Miután megszilárdult az a felismerés, hogy a profán tettek is egy végtelen ok-okozati láncba illeszkednek, elvetették az áldozatot mint egyedüli, üdvösségre vezető utat, és a karman fogalma az egyetemes okozatiság jelentést öltötte magára. Kialakult a szamszára fogalma is, ami azt jelenti, hogy az ember halála után kénytelen újra testet ölteni. A szamszárából jótettek vagy áldozatok révén sem lehet kilépni, ezek éppen megerősítik a körforgást. Ez az eszmerendszer a lét pesszimista felfogásához vezetett. További elmélkedések arra vezették a gondolkodókat, hogy ennek az egésznek az avidjá, a metafizikai tudatlanság az oka. A tudatlanság okozta a karmant, a karman pedig az örökös visszatérést. Ebből a körből értelemszerűen a metafizikai tudás, a gnózis révén lehet kilépni.26
Ebben a korszakban nyerte el az indiai kultúra máig is érvényes alakját, és ekkor érte el virágzásának és elterjedésének csúcspontját. Ekkor alakult ki a "klasszikus szanszkrit" nyelv is, amit a Védák szövegéből fejlesztettek ki tudományos és költői nyelvé.27
Az indiai filozófiák (darsana - "szemléletmód") az időszámításunk elején kezdtek kialakulni. A hagyomány hat darsanát különböztet meg, amelyek ortodoxok abban az értelemben, hogy mind kinyilatkoztatottnak fogadják el a Védákat, de teljesen eltérő magyarázattal szolgálnak a világról:28
1. A védánta (a véda vége) tágabb értelemben a védákra támaszkodó tanrendszereket jelenti. Szűkebben a Sankara (i.sz. 788-820) által elindított legelterjedtebb ortodox filozófiát jelöli. Ez a filozófia szigorú monizmust és ateizmust tanít. A kettősség, a sokaság és általában a világ valóságos léte csak illúzió, látszat (mája). Az üdv útja annak felismerése, hogy az átman (az individuális önvaló) tulajdonképpen azonos a brahmannal (világönvaló). Ez viszont csak a magas tudásból (paravidja) következik. A viszonylagos, alacsony tudás (aparavidja) csak időlegesen tehet boldoggá, csupán egy világkorszakra korlátozódó megváltáshoz vezet.29
2. A szánkhja alapítója Kapila, tanait Isvarakrisna foglalta össze "Szánkhja-Kárika" c. művében i.sz. 4-5. sz.-ban. Ez a tan képviseli a darsanák közt a gnoszticizmust. Az upanisádok egységtanával ellentétben dualista világprincípiumokból indul ki. A világ alapja két független, önálló elv: a prakriti (aktív, tudatlan, anyagi való) és a purusa (passzív, tudatos, szellemi való). A prakriti és a purusa keveredése következtében a purusa abba a tévhitbe esik, hogy neki van teste, ő cselekszik, érez, gondolkodik. Ebből a tévedésből igazi valójának felismerése által szabadulhat, s miközben visszasüllyed a passzivitásba, a szenvedésektől is megszabadul. A szánkhja alkotja a jóga filozófiai alapját.30
3. A jógáról a következő fejezet szól.
4. A mínánszá (fejtegetés, exegézis) a védikus szövegek módszeres magyarázataként indult, majd Kumárila (i.sz. 690-750) rendszerezése után vált önálló filozófiává. Ezután is mint hitvédelmi rendszer létezett, főleg a buddhizmussal szemben. Számtalan monádszerű lelket feltételez, amelyek testről testre bolyongnak, míg ki nem lépnek az újjászületések körforgásából. A karma törvénye alól az istenek sem vonhatják ki magukat.31
5. A vaisésikát Kannáda alapította időszámításunk kezdetén. E darsana szerint a világ szubsztanciái alkotják az atomokat, amelyek öröktől fogva léteznek. Az Isten mint világkormányzó tartja folyamatban az atomok és a karman helyes működését.32
6. A njáját Gótama alapította szintén időszámításunk elején. Tanai a gondolkodás (dialektika és logika) szabályait (njája) dolgozzák fel és kánonná foglalják össze.33
Elterjedtségére való tekintettel, néhány kutató34 csak két darsanát említ, a védántát és a szánkhja-jógát. A védánta az ateista monizmust és a világ látszat valóságát vallja, a szánkhja-jóga a dualizmust, a világ (anyagi lét) valóságosságát. A szánkhja és a jóga közti különbség: a szánkhja szerint az üdv a gnózis útján érhető el, a jóga szerint nélkülözhetetlenek a fiziológiai gyakorlatok is, valamint, a jóga elfogadja egy bizonyos Isten (Isvara) létét.35
A jóga darsana tanait Patandzsali rendszerezte a "Jóga-szutrák" című művében i.sz. 500 körül.36 Ezeket a tanításokat nem ő találta ki, hanem évszázados hagyományokat foglalt össze. Egyes elemei már a preárja kultúrákban is felismerhetők.37
A
jóga a szánkhja filozófiájából indul ki. A szánkhja, mint már láttuk, dualista,
a szellem (purusa) és az anyag (prakriti) önálló, örök és valóságos létét feltételezi.
A purusa tulajdonságai negatívak. Elszigetelt, közömbös, egyszerű, mozdulatlan
létező. Nincsenek gondolatai, vágyai, érzelmei, örökké szabad.38
A prakriti ugyanúgy valóságos és örök mint a szellem, viszont dinamikus és teremtő. Három tulajdonság rész-szubsztancia (guna) keveredéséből jön létre: szattva (a ragyogás és értelem létmódja); radzsasz (mozgékonyság és értelmi tevékenység létmódja); tamasz (helyzeti tehetetlenség és lelki-értelmi sötétség). Ha valamelyik guna túlsúlyba kerül, a harmónia megbomlik, és a prakriti energiával telített tömeg formájában jelenik meg. Az evolúció következő szintjén a fejlődés két ellentétes irányba ágazik szét. Az egyik az objektív világhoz, a másik a szubjektív (értelmi, érzelmi, lelki) világhoz vezet.39
A purusa és a prakriti keveredésének oka és eredete nem képezi vita tárgyát, hiszen a vita az értelemre támaszkodik, viszont az értelem (az érzelmi, lelki jelenségekkel, életműködésekkel egyetemben) a prakriti részét képezi. A szenvedés oka éppen az a metafizikai tudatlanság, mely a purusának a prakritire jellemző vonásokat tulajdonít ("Én cselekszem, gondolkodom, érzek."). A szenvedés megszüntetésének módja a metafizikai tudás megszerzése. Ez a tudás viszont nem értelmi tevékenység, nem megismerés, inkább felismerés, ráébredés, megvilágosodás. Ennek elérése mégsem reménytelen. Az értelem ugyanis, bár csupán a prakriti egy igen bonyolult megnyilvánulása, képes visszatükrözni a purusát, persze sohasem azonosul vele (mint a hold és a hold képe a tó tükrében).40
A megszabadulás a szellem igazi ismerete: megismerni, megérteni, tudatosítani, hogy a purusának nincsenek tulajdonságai, valamint, hogy az érzékek és az értelem szüleményei nincsenek összefüggésben az Énnel. A szenvedés, bár önmagában valóságos, pusztán tény marad. Az érzelmek, gondolatok, vágyak sem fontosak, nem tartoznak a purusához. Még a megszabadulásra irányuló vágy sem az Én vágya. A purusa nem akarhatja a megszabadulást, hiszen teljesen vágytalan és teljesen szabad. Ő csak végignézi, amíg az Én tudomásul veszi, hogy ő tulajdonképpen szabad.41
A jóga ezt az utat fejlesztette tovább, kiindulva abból, hogy nem elég tisztázni az Én valódi mivoltát (Én nem cselekszem, gondolkozom, nincsenek tulajdonságaim), hanem így is kell élni. A jóga két összetevője tehát az aszkézis és a meditáció.42
Patandzsali szerint a jóga a tudatállapotok (csittavrittik) megszüntetése. Ezek száma azonban korlátlan. Nem elégséges egyet-kettőt tudatosítani és megszüntetni, mert a tudatalatti hatalmas tartalékaiból újabbak lépnek a helyükbe. Ezeket a lappangó örvényeket (vászanák) tudatküszöb alatti létük miatt nehéz ellenőrizni és uralni, viszont nagy kárt okoznak, hiszen állandóan táplálják a lelki-értelmi folyamatokat. A tudatállapotok megszüntetése érdekében el kell vágni a tudatalatti és a tudatos áramkörét.43
A jóga alaptechnikája az ékágratá, az egyetlen pontra való figyelés. Célja a tudati folyamatokat tápláló források (külső: érzékszervek; belső: tudatalatti) uralása, megszüntetése. Az ezt megvalósító pszicho-fiziológiai technikák rendszere alkotja a tulajdonképpeni jógagyakorlatokat.44
Patandzsali a Jóga-Szútrákban nyolc technikacsoportot, állomást sorol fel:45
1. A jáma (fékezés) öt parancsot tartalmaz: nem szabad ölni, hazudni, lopni, szemérmetlenkedni, vagyont szerezni.46
2. A nijáma (előírás) megköveteli a tisztasági előírások betartását, az aszkézist (tapasz), a metafizikus jóga tanulmányozását és az istenszolgálatot.47
3. Az ászana (ülésmód) a meditációhoz szükséges kényelmes, erőfeszítéstől mentes testhelyzetet jelenti.48 Ahogyan az ékágratá a szellem szétszórtságát szünteti meg, az ászana a test természetes mozgékonyságát, rendezetlenségét győzi le.49
4. A pránajama (légzésellenőrzés) hasonlóképpen a légzés rendezetlenségét szünteti meg. Célja a mély, lassú, ritmikus, erőfeszítéstől mentes légzés.50 (Az indiai lélektan a tudat négy állapotát különbözteti meg: a nappali tudatot, az álomlátó alvásét, az álomtalan alvásét és a dermedt tudatot. Ezek mindegyike egy-egy sajátos légzési ritmussal áll kapcsolatban. A jógi "bejuthat" a különböző állapotokba anélkül, hogy elvesztené éberségét.)51
5. A prátjahara az érzékek függetlenítésének képessége a külső tárgyak rabságából.52 Ezen mérhető le az összpontosítás minősége.53
6. A dhárana (összpontosítás) a gondolat egy pontra való rögzítése, melynek célja a megértés.54
7. A dhjána (meditáció) a tárgyakba való behatolás technikája.55
8. A szamadhi (elsüllyedés) nem tartalmaz újabb eljárást az összpontosításhoz és a meditációhoz képest. Ez az ún. jóga-ensztázis, az aszkéták minden erőfeszítésének és szellemi gyakorlatának végeredménye és koronája. A szamadhi a szemlélődésnek az az állapota, amelyben a gondolatkategóriák és a képzelet segítsége nélkül, azonnal és teljes mivoltában képes megragadni a tárgyakat. Ez nem is megismerés, inkább állapot, ensztatikus létmód, amely lehetővé teszi az Én teljes önfeltárulását.
A szamadhi állapotát elérő jógi bizonyos okkult képességekre (sziddhi) tesz szert a megtapasztalt tárgyakat illetően. Így például a tudatalatti maradványaira összpontosítva megismerheti előző életeit. Hasonlóképpen megszerezheti a repülés, láthatatlanná válás képességét. Patandzsali bőven részletezi ezeket a pszichikai erőket a "Jóga-Szútrák" harmadik részében56, de hangsúlyozza a veszélyeket is. Amikor a jógi eljut a sziddhik megszerzéséig, az istenek (hogy megakadályozzák további fejlődését) megkísértik, felajánlják neki az isteni létmódot. Ezt a jógi nem fogadhatja el, hiszen az isteni létmód még igen messze van a teljes szabadságtól. A sziddhiket csak a tökéletes szamadhi elnyerésének reményében alkalmazhatja a jógi.
A szamadhi utolsó állomásához érkezve a jógi elnyeri a megvilágosodást, tökéletes elszigeteltséget valósít meg, vagyis a purusa megszabadul a prakriti fogságából. "Helyzete nyilvánvalóan ellentmondásos: hiszen életben van, de mégis megszabadult; van teste, mégis ismeri magát és e tényből következően ő maga a Purusa; az idő tartamában él, ugyanakkor részese a halhatatlanságnak. A szamadhi természeténél fogva 'paradox' állapot, hiszen üres, ugyanakkor pedig csordultig tölti a létet és a gondolkodást. A szamadhi révén a jógi túllép az ellentéteken, és egyesíti az ürest és a túlcsordulót, az életet és a halált, a létet és a nem-létet."57 De ez nem egyszerűen a kezdeti nem-kettősség állapotának visszaszerzése, hanem új elemet is tartalmaz: az egység és a boldogság ismeretét.58
A jóga-darsana a történelem folyamán kölcsönhatásba került a különböző vallásokkal, eszmerendszerekkel, mozgalmakkal. Ezek hatására új elemek kerültek be a jóga eszmerendszerébe, vagy már meglévő elemek értékelődtek át, kaptak nagyobb hangsúlyt. Így alakultak ki az irányzatok. Ezek ritkán működtek elszigetelt módon, inkább az történt, hogy több irányzat összemosódása, összeválogatása alkotta egy iskola eszmerendszerét. Ez ma is így van.
A bhakti-jóga azt az irányvonalat képviseli, amelyben egy segítő Isten jósága iránti bizalom kap hangsúlyt. Brahman mint isteni személy (nem mint puszta világelv, egyetemes törvény) jelenik meg, akivel aktív, érzelmi kapcsolatot lehet kialakítani. Nyilván az átlagemberek szerető, emberszerű Isten iránti vágya segítette kialakulni és megerősödni ezt az irányzatot. Teista nézetei miatt a vallások is könnyebben befogadták (Visnuisták, Krisnaisták, stb.).59
A karma-jóga rendszere értelemszerűen a tettekre helyezi a hangsúlyt. Figyelme központjában a karma törvénye áll, ennek szellemében próbál kiszabadulni a szanszárából. Módszere egyszerűen a spontán, önzetlen tevékenységben áll. Alapelve, hogy az ember ne vigyen semmiféle érzelmet, érdeklődést cselekedeteibe, minél jobban határolódjon el tőlük. Egyszerűen végezze a dolgát, és előbb-utóbb megszabadul.60
A dzsnyána-jóga az intellektualitást képviselő irányvonal. Természetesen a metafizikai tudás, a transzcendens igazságok megértése a cél. Az ezt követő jógi guruja irányításával igyekszik kihámozni a világ értelmét a szent szövegekből. Ez a megértés eredményezi a megszabadulást.61
Hatha-jógának nevezik azt az irányzatot, amely a Patandzsali által felsorolt nyolc technikacsoport első öt elemét (jáma, nijáma, ászana, pránajama, prátjahara) alkalmazza, tehát elsősorban a fiziológiai gyakorlatokra helyezi a hangsúlyt.
Ezzel párhuzamosan szokták emlegetni a Raja-jógát, amelyre az utolsó három gyakorlat (dhárana, dhjána, szamadhi), vagyis a meditációs technikák alkalmazása jellemző.62
A mantra-jóga irányzatát követők elsősorban a mantrák (OM, AUM stb.) segítségével tisztítják meg elméjüket és nyerik el a megszabadulást.63
Az egyik legelterjedtebb és legtágabb irányzat a tantra-jóga. Az első évezred közepén Indiában elterjedt tantra mozgalom hatására keletkezett. Ez az eszmehullám sok új dolgot és a dolgok új felfogását hozta nemcsak a jógába. Például a Nagy Istennő (Sakti) fogalmát. Újra felfedezte a női princípiumot, mint a termékenység, teremtés, újjászületés szimbólumát. A szánkhja filozófia dualizmusa itt így folytatódik: a férfi a purusa, a szellem, a tehetetlen, a nő a prakriti, a tevékeny, tápláló, teremtő. A nő, az érzékszervi érzékenység fontosságának növekedése a "kalijuga" (sötét kor)64 hatásaként is értelmezhető. Az emberben már nincs meg az a szellemi erő és ösztönösség, amellyel egyenesen az igazsághoz képes jutni. Kénytelen hát a tapasztalati, érzéki síkról dobbantani. Mivel ehhez elengedhetetlen az egészséges és erős test, a tantra az aszkézissel és a meditációval szemben a tiszta ösztönösséget támogatja. Ennek az elvnek nagyon szélsőséges megvalósításai is voltak: a húsevés engedélyezésétől kezdve, a bor fogyasztásán át, a szexuális kicsapongásokig. Egyesek ezeket tartották a szabadság elérésének legoptimálisabb módjának.
A tantra útja mégsem ilyen egyszerű. Mindezek a dolgok azért lehetségesek, mert az ellentétek illuzórikusak (a legrosszabb egybeesik a legjobbal, az erkölcsösség állapota az erkölcstelenséggel), ami egyedül valóban létezik, az az üres van. Ez az üres lét nem azonos a nem-léttel, inkább a gyémánt-léthez hasonlít. A jógi célja is e gyémánt-állapot megvalósítása. A szenvedésnek, a világ létének az oka az egység felbomlása. A jógi célja e polaritások (Siva-Sakti, +, -, férfi, nő, stb.) újraegyesítése lélekben és testben.65
1. 2. Kitérő: Adalékok a pszichológiából66
A fiziológiai és kognitív folyamatok pszichére gyakorolt hatásait régóta tanulmányozza és használja a pszichológia, például az érzelmekkel kapcsolatban. Az érzelmi folyamatokat négy összetevőjük segítségével vizsgálják. Ezek az összetevők következményei és egyben okai is az átélt érzelemnek.
Ezek a következők:
1. A belső, testi válaszok, elsősorban a vegetatív idegrendszer reakciói;
2. A kognitív kiértékelés által alkotott vélemény;
3. Az arckifejezések és a gesztusok;
4. Az érzelmi reakciók.67
1. Egy erős érzelem (pl. a félelem) átélésének hatására a vegetatív idegrendszer szimpatikus ága többek közt a következő reakciókkal válaszolhat: a vérnyomás, szívritmus növekedése, a légzés felgyorsulása, a vércukorszint emelkedése, az emésztőrendszer működéseinek lelassulása stb. (A James-Lange elmélet68 szerint az érzelmeket a vegetatív idegrendszer aktivitási mintázata különbözteti meg.) Ha ezeket a tényezőket mesterségesen megváltoztatják, az érzelmek átélése is módosul. Például ha növelik vagy csökkentik a vérnyomást, vércukorszintet, vagy valamely hormon szintjét.
Ezen hatások kiváltásának egyszerű és természetes módja a különböző testhelyzetek és a légzésszabályozás gyakorlása. Ezek segítségével elérhető a vérnyomás megváltoztatása, a különböző testrészek, szervek vérellátásának szabályozása, a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer, valamint a belső elválasztású mirigyek működésének serkentése vagy gátlása.69
2. Lényegesen befolyásolja az érzelem átélését az érzelmet kiváltó okokról és magáról az érzelemről alkotott vélekedés. (Másként hat egy csokor virág, ha azt édesanyámtól kapom és másként, ha egy bohóctól a vidámparkban.) A külső és belső, jó és rossz események érzelemkiváltó hatását lényegesen befolyásolja a róluk és általában a világról alkotott vélemény, vagyis a világkép.70
3. A faciális feedback hipotézise71 szerint az arckifejezések kommunikatív funkciójukon túl az érzelem élményének létrejöttéhez is hozzájárulnak. (A kísérletek szerint akik eltúlozzák arckifejezéseiket érzelemkeltő helyzetekben, erőteljesebb érzelmeket élnek át.) Számos vizsgálat utal arra, hogy az arckifejezések, gesztusok és általában a különböző testhelyzetek, a vegetatív idegrendszeren keresztül megvalósuló közvetett hatásaik mellett, közvetlenül is hatnak a pszichére.72
4. Az érzelmek jelenléte módosítja az érzelemtől független események, helyzetek átélését, értékelését is. Elsősorban az éberség, energizáltság módosul, de megváltoznak a felfogott információk szelektálásának szempontjai is, vagyis az érdeklődés, a figyelem iránya. Ezek pedig az érzelem további módosulásában és az újabb érzelmek létrejöttében játszanak szerepet. (Például ha jól érzem magam, azon túl, hogy tettrekészebb leszek, hajlamosabbá válok a jó dolgok észrevételére, amik kedvem további emelkedését eredményezik.)73
Tehát testhelyzetünk, szervezetünk állapota, gondolataink és reakcióink meglehetősen befolyásolják érzelmeinket, pszichénket.
1. 3. 1. A Kőrösi Csoma Jóga Egyesület
Az egyesület a romániai MISA jóga mozgalom magyarországi képviselője. Elnöke Gregorian Bivolaru jóga mester, itteni képviselője Dr. Fischer Szatmári László.74
Az egyesület elég tisztán követi a tantra-jóga elveit. A tantra-jógáról fentebb elmondottakat a következőképpen fejti ki, vezeti tovább:75
A világ e kiegyenlítődésre vágyó polaritása az emberben a szexualitás formájában van jelen. A nemi vágy legmagasabb szellemi törekvéseinket szimbolizálja, és zárja magába. A szexuális aktus, mint szellemi tökéletességhez segítő gyakorlat felhasználása, szempontjából két fő irányzat alakult ki: a bal és a jobbkezes tantra.
A bal kéz tantrája a gyakorlatiasabb. Célja a szexuális késztetések uralása, az ösztönökön való felülemelkedés teljes megismerésük által. Elvei szerint a nemi energiák, ha uralják őket, nem vesznek el, hanem átalakulnak és a szellemi fejlődést segítik. Ezt az irányzatot sok támadás érte az idők folyamán.
A jobb kéz tantrájában a testi kapcsolatot felváltja az úgynevezett kifinomult, misztikus szexuális kapcsolat. Ezek a technikák magasabb tudatszintek elérését teszik lehetővé, viszont a jobb kezes tantra gyakorlása feltételezi a bal kéz tantrájának ismeretét. Sokszor elég nehéz éles határvonalat húzni a két irányzat közé.
A tantra másik alaptétele a Makro- és Mikrokozmosz hasonlósága. Eszerint az emberi test tükrözi a világmindenséget, és folytonos kapcsolatban is van vele. "ami itt, Mikrokozmoszunkban megtalálható, az rajtunk kívül, a Makrokozmoszban is megtalálható; ami itt nincs, az rajtunk kívül sem létezik".76 Ebből következően akinek sikerült magát megismernie, megismerheti az Univerzumot is. Annak megértéséhez, hogy ki is az ember valójában, az elméleti megközelítés mellett nagyon szorgalmazza a tapasztalat útját is. Felépít egy meglehetősen bonyolult "ezoterikus anatómiát", ami az embert alkotó burkok, csakrák, nádik, stb. rendszerét tartalmazza. Ezek megismerését, megtapasztalását, tudatosítását, uralását és irányítását jelenti az ember megismerése, ami majd a mindenség megismeréséhez vezet. Ezen a hosszú úton alkalmazza az egyéb irányzatok technikáit is (mantra, kundalini, karma, bhakti, hatha stb.).77
Ez az irányvonal nagyjából összegzi is a jóga-irányzatokat.
1. 3. 2. Jóga a Mindennapi Életben Egyesület78
Alkalmazza a főbb irányzatokat: a karma-jógát, a bhakti-jógát, a rádzsa-jógát, a gjána-jógát (tudás) és a hatha-jógát. Célkitűzése a fizikai, mentális, szociális, spirituális egészség megszerzése, ill. az ön- és Isten-megvalósítás.79
A jógát háromféleképpen ragadja meg:80
A jóga mint egyetemes elv. Világképe monista. Az egységes kozmikus elv létét feltételezi, amit nevezhetünk Istennek, Kozmikus Energiának, Szeretetnek. A "Ki vagyok? Honnan jöttem? Merre tartok? Miért vagyok itt? Betöltöm-e feladatom?" kérdésekre a következő választ adja: "Az Önvaló, a halhatatlan Átman (...) az Igazság, a tiszta Tudat, az üdvvel teli Isteni Önvaló vagyok."81 "A mindnyájan egyek vagyunk" elvét így magyarázza: "Tölts meg húsz edényt vízzel, és helyezd el a kertbe a telihold éjszakáján, és figyeld meg őket. Mindegyik edényben megjelenik a Hold a víz felszínén. Valóban húsz hold lenne az égen? Nem, csak egy van, amely az összes edényben tükröződik. Ezért mondjuk hát: 'Egy Mindenben, Minden Egyben.' Minden élőlényben, legyen az ember vagy állat, ugyanaz az átman lakozik, a tiszta isteni fény. Isten önmagát tükrözi vissza minden élőlényben".82
A jóga mint a személyiség fejlesztésének eszköze. Célul tűzi ki a testi, lelki, szellemi egészség megszerzését.83
A jóga mint egyetemes spirituális út.84
Néhány egyesület a jógát pusztán mint tornagyakorlatok összességét tekinti, nem foglalkozik metafizikai tanításokkal.
1. 3. 3. Az Etka-jóga85
Etka, az egyesület alapítója, így vall önmagáról: "Sok évet töltöttem az ősi jóga elsajátításával. Különféle keleti és nyugati öngyógyító, személyiségfejlesztő módszereket próbáltam ki magamon. Rájöttem, hogy a velünk született természetes légzés és mozgás kimarad az ősi jógából éppúgy, mint minden más fizikai és szellemi kultúránkból. [...]. E felismerés alapján fejlesztettem ki módszeremet, melynek lényege egy állandóan létrehozható gerincmozgás, mely hosszú távon megőrzi vagy visszaállítja a gerincoszlop fiziológiailag természetes állapotát. [...] Abban tér el más módszerektől, hogy az élettanilag helyes gerinctartás nem csak a meditatív tréning vagy más gyakorlatok végzése alatt, hanem elsősorban a mindennapi tevékenységeink közben elengedhetetlen. Nem lesz többé hazugság, ha azt mondjuk: 'egyre jobban érzem magam!'"86
1. 3. 4. A Medifit Reiki és Fitness Klubban működő jógaklub87
Honlapján88 a jógát a következőképpen definiálja: "Kiválóan alkalmas a mozgásszegény életmód, az egyoldalú vagy kötött sporttevékenység, vagy a fizikai és szellemi kifáradással járó munka egészségre káros hatásainak ellensúlyozására. A jóga gyakorlatai megmozgatják, és kiegyensúlyozott működésre ösztönzik a test izmait, izületeit, a csontrendszert, a belső szerveket, az érrendszert és az agy sejtjeit. Hatásuk révén javíthatod egészségedet, harmonizálhatod testsúlyodat, légzésedet, vérkeringésedet és növelheted szellemi teljesítőképességedet. Speciális gyakorlatok révén jótékony hatást gyakorolhatsz bőröd szépségére, szexualitásodra, idegrendszered működésére is. A jóga foglalkozik a lelki életed harmóniájával is. Meditatív gondolatok, relaxációs mondatok és szellemi tanítások révén érzelmi életedre és ezáltal környezetedre és a környezeteddel való kapcsolatodra is jótékony hatást gyakorol. Javíthatod a családtagjaiddal és más emberekkel való jó viszonyodat."
Összefoglalva: A "jóga egy tervszerű - különleges élettani hatásaik figyelembevételével összeállított - tornagyakorlatok sorozata, amiket a légzéssel összhangban, különleges ütemben végezve bárki gyakorolhat, és segítségével megőrizheti, javíthatja egészségét, szellemi teljesítőképességét és lelki élete harmóniáját."89
2. 1. A klasszikus jóga istenképe
A szánkhjától eltérően a jóga nem ateista. Patandzsali ezt írja a "Jóga-szutrák" I. részében: "24. Isten (a legmagasabb Úr) egy különleges purusa, bánattól érintetlen, s tettektől, azok következményeitől és a vágyaktól mentesek. 25. Ami másban csak csíra, benne végtelen mindentudás. 26. Ő volt a Tanító, sőt az Elsősök tanítója, igen, Ő az idővel körül nem fogható." Nem teremtő, nem mindenható, viszont siettetni tudja egyes embereknél a megszabadulás folyamatát ("Jóga-Szútrák" II. 45. "Isvara iránti teljes odaadás eredményeként létrejön a samadhi."). Ő a jógik istene, vagy inkább egy nagy ősjógi. Akkor segíthet, ha a jógi őt választja összpontosítása tárgyául. Ez a segítség nem vágy vagy érzelem eredménye, hanem Isvara és a Purusa közti "metafizikai rokonszenvé", amely szerkezetük hasonlóságából adódik. Rítusokkal vagy a kegyelmébe vetett hittel nem lehet segítségül hívni, de úgymond ösztönösen együttműködik az Énnel, aki a jóga segítségével akar megszabadulni.
Isvara nélkül is elképzelhető a megszabadulás, sőt a jógatechnikák rendszere annyira teljes, hogy úgy tűnik, inkább Isvara került kívülről a darsanába. Patandzsali azért vette be rendszerezésébe, mert megfelelt a tapasztalati valóságnak. Számos jógi érte már el a szamadhit Isvara segítségével, nem hagyhatta figyelmen kívül ezeket a tapasztalatokat, ha a jógatechnikák teljes rendszerét akarta összefoglalni. A mágikus technikák közé kezdett beszivárogni a misztika. A későbbi írások, kommentárok egyre nagyobb hangsúlyt fektettek Isvara szerepére, és olyan irányzatok is kifejlődtek (pl. a bhakti-jóga) amelyek a megszabaduláshoz vezető módszerek közt Isvara segítségére helyezték a fő hangsúlyt.90
2. 2. A mai jógaiskolák istenképe
A mai jógaegyesületek többsége ateista. A jógát kizárólag mint komplex tornagyakorlat-programot használja, esetleg meditációt is alkalmaz, de az ember önmegvalósítását Isten segítsége nélkül akarja elérni. Célkitűzései közt a tökéletes egészség, szellemi tisztaság és harmónia, sikeresség, rendezett szociális és szexuális élet áll.
De vannak olyan iskolák, ahol feltételezik és használják valamilyen Isten létét és segítségét. Istenképük megegyezik a klasszikus jóga Isvarájával (segítőképes ősjógi), vagy hasonló a Brahman (személytelen világelv) fogalmával. Jellege univerzális, a tapasztalatokon túl talán azért is, hogy a mai toleranciát hangoztató világban ne sértsen meg senkit.
A "Jóga a Mindennapi Életben Egyesület" honlapján ez olvasható az Istenről: "Isten egy egyetemes elv, kozmikus fény, örökké éber tudat, amely áthatja a lét minden formáját. Ez az Isten egy és mindenben jelenlévő. Sokféle névvel és alakkal ruházták fel: nevezhetjük Istennek, Allahnak, Isteni Atyának, Ishwarának, Szeretetnek, a Legfensőbb Önvalónak és így tovább. Istennek annyi arca van, ahány embert hordoz a föld."91
A vallásról ezt írja:92 "A jóga és minden vallás lényege valójában egy és ugyanaz - az ember spirituális fejlődése -, és a végső cél az Önmegvalósítás és az Isten-megvalósítás."
"Nem számít, milyen valláshoz tartozunk, vagy nem tartozunk egyikhez sem, hiszen a jóga támogat mindenfajta pozitív gondolkodásban és pozitív életvitelben, egyesíti magában minden világvallás pozitív elveit: az erőszakmentességet, a megértést, mások segítését, a megbocsátást és szeretetet."
Az istenmegvalósításról, önmegvalósításról a következőket mondja: "Az Isten-megvalósítás az élet legmagasabb rendű célja. Adni, megérteni, megbocsátani - ezek azok a tulajdonságok, amelyek igazi emberi lénnyé tesznek bennünket. Az Istenmegvalósítás saját isteni Önvalónk megvalósítását jelenti, annak felismerését, hogy mi - mindannyian - egyek vagyunk, egy a gyökerünk, és ugyanazon kötelék fűz bennünket Istenhez. Mi, emberek, mint a világ legfejlettebb teremtményei, képesek vagyunk arra, hogy megismerjük igazi természetünket, isteni Önvalónkat."
A Kőrösi Csoma Jóga Egyesület által követett rendszerben az istenek mint princípiumok jelennek meg (Síva-Sakti, férfi-női; stb.). A "Mindenható" fogalma, ha szerepel, inkább világtörvény, egyetemes elv, vagy Világönvaló jelentésben szerepel. Elvei szerint a tantra-jóga: "összhangban van olyan aszkétikus szellemi utakkal ahol megszemélyesített Isteni princípiumokkal való egyesülés révén történik a Mindenhatóval való egység keresése. A Tantra joga nem egy vallás, nem egy szekta, hanem a megismerhetetlen, a megérthetetlen és megközelíthetetlen megismerését, megértését és megközelítését lépésről-lépésre lehetővé tevő szellemi út, amely az évszázadok távlatából is a ma emberéhez szól és figyelembe véve a napjainkban való szellemi fejlődés nehézségeit, konkrét segítséget nyújt azok sikeres leküzdésére a Mindenhatóhoz vezető úton."93
Meglehetősen nehéz eldönteni, hogy pontosan mi is a jóga. Főleg azért, mert fejlődése folyamán sokféle ágat hajtott, ágai nagyon különböznek egymástól, amelyeket pedig külön-külön is szoktak "a jóga" néven emlegetni.
Legalább két részre kell osztanom a jóga fogalmát, hogy meg tudjam közelíteni: a jóga mint eszmerendszer és a jóga mint testgyakorlat.
Eszmerendszerének helyességét vagy tévességét eldönteni vagy akár kritizálni is, nincs sem jogom, sem képességem. Ha a klasszikus jógát nézem, csak annyit mondhatok, hogy nem egyeztethető össze minden gond nélkül a keresztény világképpel a következők miatt: a jóga antropológiája szerint a valódi, halhatatlan Én (purusa) passzív, érzéstelen, vágytalan, a gondolatok, vágyak érzelmek csupán a véges test (prakriti) alkotórészeiként léteznek, az Én általában véve inkább monádszerű; teológiája szerint Isvara inkább egy nagy ősjógi, akit lényegében nem érdekelnek az emberek (nincsenek érzései, vágyai, hiszen purusa), ha pedig segít is, azt inkább egy fölötte álló törvény értelmében teszi; alapelvei közt szerepel a karma, szanszára (reinkarnáció) stb. fogalma.
Természetesen fel lehet hígítani ezt a rendszert és közelebb lehet hozni a kereszténységhez, amit a legtöbb iskola meg is tesz.
A jóga mint testgyakorlatok összessége, szerintem teljességgel elfogadható. Az alkalmazott technikák többségének jótékony hatását orvosilag is igazolták, de személyesen is bármikor megtapasztalható.
Tagadhatatlan az is, hogy a különböző testhelyzeteket, a szellemre gyakorolt hatásaik miatt, mint imamódokat vagy mint az imát segítő technikákat a kereszténység is ősidők óta használja (főleg a keleti szerzetesek).
III. Rész - PSZICHIKAI ERŐK
1.
Dharana - az elmeszubsztancia irányítottságban való tartása egy meghatározott
tárgyra.
2. Ha ez egy megszakítatlan megismerési áramlat, úgy ez a dhyana.
3. Amikor minden formától elvonatkoztatva, már csak az elme tükrözi - ez a samadhi.
4. Ez a három egyetlen tárgyra irányítva - a samyama.
5. Ha elértük ezt, felébred a megismerés világossága.
6. A felhasználás fokozatos legyen.
7. Ez a három inkább belső természetű, mint az ezt megelőzők.
8. Ők maguk is kívül állnak a "magtalanon".
9. Az elmeszubsztancia összekuszált benyomásainak és a felszállni kész uralkodó
benyomások elnyomásával kell az elmeszubsztanciát az uralkodás állapotában megtartani
és az uralkodás módozataihoz eljutni.
10. A megszokás által békés lesz az odaáramlás.
11. Amikor minden lehetséges objektum kiterjedéseinek kettős ereje és a koncentráció
egyetlen egy lesz, tehát összetört és kinyilvánított, így a citta eléri a modifikációt,
amit samadhinak nevezünk.
12. A citta akkor lesz "egyre-irányított", ha az egymást követő benyomások egyformák
lesznek.
13. Ez megmagyarázza a formák háromszoros változását - idő és belső állapot
- szubtilis, vagy durva matéria - érzékszervek.
14. Mi változás van elvetve? - legyen az múlt, jelen vagy jövő - modifikáció
az.
15. A változások egymásra következése oka a gazdag kifejlődésnek.
16. A samyama felhasználásával - a változások három részére rögzítve azt - előáll
a múlt és jövő ismerete.
17. A samyama felhasználása - szóra, jelentésre, megismerésre - melyek rendesen
össze vannak keverve, bekövetkezik az összes állati hang megértése.
18. A benyomások észlelésén át, előáll a korábbi létek tudása.
19. Egy samyamát a testi megjelenésre fordítva, annak elmeszubsztanciáját ismerheti
meg.
20. De annak tartalma nem a samyama tárgya.
21. A samyamát a testformára irányítva, a formaság észlelését kihangsúlyozva,
a szemek látóképességét elkülönítve, a jógi teste láthatatlan lesz.
22. Ebből fejlődik az eltűnt, vagy rejtett szavak és más dolgok ismerete.
23. A karma kétféle lehet, - korábbi, vagy későbbi gyümölcsöket hordó s a samyamát
erre fordítva, a halál pontos órájának és a baljós előjeleknek ismerete áll
elő.
24. A samyamát a barátságosságra, szívélyességre stb. irányítva, az azoknak
megfelelő érzés áll elő.
25. A samyamát az elefánt, vagy más lényegiség erejére irányítva, az azoknak
megfelelő erő áll elő.
26. A samyamát a sugárzó fényre irányítva, a szubtilis, a rejtett, a távoli
dolgok tudása áll elő.
27. A samyamát a napra fordítva, megismeri a jógi az egész világegyetemet.
28. A holdra - akkor a csillagok.
29. A sarkcsillagra - a csillagmozgások.
30. A köldöktáji központra - a szervezet ismerete.
31. A nyak tövére - az éhség csillapodása.
32. A kurma-nak (szívtáji erőközpont fölött egy teknősbéka alakú idegszerv)
nevezett idegre, - a testi szilárdság áll elő.
33. A fejből sugárzó fényre, - a siddha-k meglátása.
34. Az erőn át - a mindentudás. (pratibha).
35. A szívre - az elmeszubsztancia ismerete.
36. Az élvezetek a lélek és a szattva megkülönböztetni nem tudásából keletkezik,
ámbár azok teljesen különbözőek. Utóbbi, melynek működése másra vonatkozik s
amattól elkülönített, önmagára nézve keletkezett.
37. Ebből származnak a pratibha-hoz tartozó erők, úgymint a (természetfölötti)
hallás, érzés, látás, ízlelés és szaglás.
38. Ezek akadályai a samadhi-nak, de erők a világ határain belül.
39. Amikor a citta kötésének okai meglazulnak, a jógi birtokba vehet egy idegen
testet, tudásának alapján, az akció vezetékeken (idegeken) át.
40. Az udhana-nak nevezett áramot kényszerítve, a jógi nem süllyed a vízbe,
sem az iszapba, képes tüskéken járni és meghalni, amikor akar.
41. Az életáramok (samana) uralmán át, fény veszi őt körül.
42. A samyamát a fül és az akasha közötti viszonyra irányítva, az isteni hallás
birtokába jutunk.
43. A samyama felhasználása a test és akasa közötti viszonyra - és a könnyűségen
mint például a vatta meditálva - a jógi a levegőben utazhat.
44. A samyamát a külső test elmeállagának valódi modifikációjára fordítva, előáll
az, amit nagy testetlenségnek nevezünk s eltűnik a "fényt beburkoló".
45. A samyamát az elemek durva és szubtilis megjelenési formáira - legfontosabb
jellemzőire, a létezés és bennük a gunák és a szellem tapasztalatainak járulékára
- irányítva, elnyerjük az elemek fölötti uralmat.
46. Ebből következik a képesség a legkisebb alakot felvenni s más csodaerők,
a test átszellemesítése és a testi tulajdonságok szétrombolhatatlansága.
47. A test átszellemítése a szépséget teremti meg, tiszta ábrázatot, erőt és
gyémánt-tiszta jellem-szilárdságot.
48. A samyamát a tárgyi megismerésre és az érzékszerveket megvilágító erőre
fordítva - az én-tudat, a létezés s bennük a gunák és a szellem tapasztalatainak
járulékán át - előáll az érzékszervek fölötti uralom.
49. Ebből fejlődik a test ereje, hogy mint gondolat, oly gyorsan mozogjon, egy
testtől független érzékszervi erő, - és a természet legyőzése.
50. A samyamát a sattva és purusa közötti különbségre irányítva, mindenek fölötti
hatalom és minden tudás keletkezik.
51. Ezen erők feladása összetöri a gonoszság magjait, s ez a kaivalya-hoz vezet.
52. A jógi ne keresse megnyilvánult égi lények társaságát, vagy zsongító érzékvilágukat.
53. A samyamát az idő parányi részére s az ezt megelőző ill. követőre irányítva,
megkülönböztetés lesz az eredmény.
54. Azokat a dolgokat, melyeket nem mint forma, mód és hely szerintit különböztetünk
meg, lényegükre irányított samyamával fogunk megkülönböztetni.
55. A mentő megismerés az, amit a megkülönböztetés által nyerünk s amely a dolgokat,
mint tükröződéseket láttatja.
56. Amikor a sattva és purusa ugyanabban a tisztaságban vannak, a kaivalya keletkezik.
Mircea
Eliade, A jóga. Halhatatlanság és szabadság, Európa, Budapest, 1996, ford. Horváth
Z. Zoltán (Le Yoga. Immortalité et Liberté, Payot, Paris, 1977)
Mircea Eliade, Vallási hiedelmek és eszmék története, második, javított kiadás,
Osiris, Budapest, 1998, ford. Saly Noémi (Histoire des croyances et des idées
religieuses, Payot, Paris, 1976)
Glasenapp, Helmuth von, Az öt világvallás, harmadik kiadás, Gondolat, Budapest,
1981, ford. Pálvölgyi Endre (Die fünf Weltreligionen, Eugen Diederichs Verlag,
Düsseldorf, Köln, 1972)
Bellinger, Gerhard J., Nagy valláskalauz, Akadémia, Budapest, 1993, ford. Viola
József (Knaurs großer Religionsführer, Droemet Knaur, München, 1986)
Drury, Nevill, A miszticizmus és az ezoterikus tanok lexikona, Ferenczy, Budapest,
1994, ford. Magdus Ritta.
Clarke, dr. Peter B., A világ vallásai. Az élő hit megértése, Panoráma (The
World's Religions, Marshall Editions Ltd., London, 1993)
Patandzsali, Jóga-Szutrák, internetről: http://www.tao.externet.hu/benso_ut/kellekek/pat-joga.htm.
Atkinson, Rita L., et all., Pszichológia, Budapest, Osiris, 1997, ford. Bodor
P. et all. (Introduction to Psychology. Eleventh Edition Harcourt Brace Javonovich
College Publishers, Fort Worth, 1993.)
Kunzmann, Peter, et all. Filozófia, SH atlasz sorozat 6. kötet, Második, javított
kiadás, ford. Jenei Kinga és Jenei Zsolt (dtv-Atlas zur Philosophie, Deutscher
Taschenbuch Verlag GmbH ( Co. Kg, München, 1991.)
Hinnells, John R., Dictionary of Religions, Penguin
Dechanet, J. M., Keresztény jóga tíz leckében, Sport, Budapest, 1991, ford.
Kiss Zsolt (Yoga chrétien es dix lecons, Descleé de Brouwer, Paris, 1964)
Upanisadok,
Ursus, 1998, ford. Tenigl-Takács László.
Skilton, Andrew, A buddhizmus rövid története, Corvina, 1997, ford. Agócs Tamás
(A Concise History of Buddhism, Windhorse Publications, 1994)
Küng, Hans - Stietencron, Heinrich von, Kereszténység és világvallások, Palatinus,
1999, ford. Szabóné Révész Magda (Christentum und Weltreligionen, R. Piper GmbH
and Co, KG, München, 1984)
Bürkle, Horst, Az istenkereső ember. A világvallások istenkeresése, Agapé, Szeged,
1998, ford. Dr. Kaposi Tamás (Der Mensch auf der Suche nach Gott - die Frage
der Religionen, Paderbornae, 1996)
További bőséges (főleg idegen nyelvű) szakirodalmat lehet találni a Mircea Eliade
Jóga... c. könyvében az 511-587. oldalakon, valamint a Vallási hiedelmek ...
c. könyvében a második kötet 346-351. oldalain.
Honlapok:
Kőrösi
Csoma Jóga Egyesület: http://www.nexus.hu/korosicsoma/
Jóga a Mindennapi Életben Egyesület: http://www.tiszanet.hu/jamet/
Hatha jóga (Medifitt): http://www.webujsag.kibernet.hu/muvhazak/medifitt.htm
Debreceni Jóga Egyesület: http://dje.netchicken.hu/index1.html
Guru jóga: http://www.karma-kagyu.hu/gyakorlat/meditacio_gurujoga.htm
Etka jóga: http://www.skicc.hu/etka/index.htm
Maharishi jóga: http://server.janus-pecs.sulinet.hu/ELETMOD/mjoga.htm
Chakra-jóga: http://www.pro-patiente.hu/pp/tegy/lap/9712/14.html
Lőrincz Emese jóga oktató: http://www.pro-patiente.hu/pp/tegy/lap/9712/14.html
Jegyzetek
1
Nevill Drury: A Miszticizmus és az ezoterikus tanok lexikona. 134. old.
2 Uo.
3 Jóga a Mindennapi Életben Egyesület
4 Az idézett szövegrész a fent említett egyesület honlapján volt
olvasható, amíg el nem tűnt.
5 Kőrösi Csoma Jóga Egyesület.
6 Az idézett szövegrész, az egyesület honlapján olvasható, címe:
http://www.nexus.hu/korosicsoma/grieg.html .
7 Glasenapp, Helmuth von, Az öt világvallás, 17. old. skk.
8 Uo. 30. old. skk.
9 A korszakolás:
A védikus kor, az indiai ókor i.e. 1500-tól i.e. 500-ig tart. (Az árják
beözönlésétől a szent iratok [Védák, Bráhmanák, Upanisádok] megírásáig)
A klasszikus korszak, az indiai középkor i.e. 500-tól i.sz. 1000-ig.
A klasszikus utáni kor, az indiai újkor a XIX. sz.-ig, amelyett a modern
kor követ.
10 Mircea Eliade, Vallási hiedelmek ..., 38. (, I. kötet, 111.
old.
11 Glasenapp, Helmuth von, Az öt világvallás, 32. old.
12 Clarke, dr. Peter B., A világ vallásai. 130. old.
13 Szobrocskákon, pecsétek vésetein fellelhető anyaistennő (Aditi)
képe; jógázó testtartásban imádkozó istenszobor (Nagy Isten - Siva).) Ez arra
enged következtetni, hogy az őslakosok vallási kultúrája részben fennmaradt
(a déli partokon ma is élnek az ősi, dravida nyelvet beszélő népcsoportok. (Glasenapp,
Helmuth von, Az öt világvallás, 31. old.)
14 Mircea Eliade, Vallási hiedelmek ..., 61.(, I. kötet, 165.
old.
15 Uo. 62. (, 176. old.
16 Uo. 63. (, 168. old. skk.
17 A szó jelentése "szín", ez is utal a társadalom etnikai sokrétűségére,
és ilyen alapú tagozódására.
18 Uo. 64. (, 171. old. skk.
19 Uo. 72. (, 189. old. skk.
20 Az emberáldozattal kapcsolatosan felmerült a kétely, hogy
valóban megtartották-e, vagy az utolsó pillanatban az embert szabadon engedték,
és egy állatot áldoztak fel helyette.
21 Uo. 73. (, 191. old. skk.
22 SH. Atlasz, Filozófia, 15. old.
23 Glasenapp, Helmuth von, Az öt világvallás, 33-37. old.
24 Mircea Eliade, Vallási hiedelmek ..., 76., 77.(, I. kötet,
198-202. old.
25 Uo. 78. (, 202-204. old.
26 Uo. 80. (, 206. old. skk.
27 Glasenapp, Helmuth von, Az öt világvallás, 38. old.
28 Uo. 45. old.
29 Bellinger, Gerhard J., Nagy valláskalauz, 153. old. skk.
30 Uo. 151. old. skk.
31 Uo. 152. old.
32 Uo. 155. old.
33 Uo.
34 Például Mircea Eliade a Vallási hiedelmek ... és a Jóga ...
c. műveiben.
35 Mircea Eliade, Vallási hiedelmek ..,. 139.(, II. kötet, 45.
old.
36 Bellinger, Gerhard J., Nagy valláskalauz, 154. old.
37 Mircea Eliade, Vallási hiedelmek ..., 142.(, II. kötet, 51.
old.
38 Uo. 139.(, II. kötet, 45. old. sk. Valamint: Mircea Eliade, Jóga
..., 33. old. skk.
39 Mircea Eliade, Vallási hiedelmek ..., 140.(, II. kötet, 46.
old. skk. Valamint: Mircea Eliade, Jóga ..., 37. old. skk.
40 Mircea Eliade, Vallási hiedelmek ..., 141.(, II. kötet, 48. old.
sk. Valamint: Mircea Eliade, Jóga ..., 45. old. skk.
41 Mircea Eliade, Vallási hiedelmek ..., 141.(, II. kötet, 49.
old. sk. Valamint: Mircea Eliade, Jóga ..., 50-56. old. skk.
42 Mircea Eliade, Vallási hiedelmek ..,. 142.(, II. kötet, 51.
old.
43 Uo. 142.(, II. kötet, 51. old. sk. Valamint: Mircea Eliade,
Jóga ..., 56-68. old.
44 Mircea Eliade, Vallási hiedelmek ..., 142.(, II. kötet, 52.
old. Valamint: Mircea Eliade, Jóga ..., 69. old. sk.
45 Részletes leirásuk: Mircea Eliade, Jóga ...,: Jáma, nijáma,
ászana, pránajáma, prátjahara: 69-82. old.; Dhárana, dhjána: 91-99. old; Szamadhi:
103-112., valamint 119-130. old.
46 Bellinger, Gerhard J., Nagy valláskalauz, 154. old.
47 Uo.
48 Uo.
49 Mircea Eliade, Vallási hiedelmek ..,. 143.(, II. kötet, 53.
old.
50 Bellinger, Gerhard J., Nagy valláskalauz, 154. old.
51 Mircea Eliade, Vallási hiedelmek ..,. 143.(, II. kötet, 53.
old. sk.
52 Bellinger, Gerhard J., Nagy valláskalauz, 154. old.
53 Mircea Eliade, Vallási hiedelmek ..,. 143.(, II. kötet, 54.
old.
54 Uo.
55 Uo.
56 A függelékben teljes egészében idezem.
57 Mircea Eliade, Vallási hiedelmek ..,. 145.(, II. kötet, 56.
old. skk.
58 Uo. 57. old. skk. Valamint: Mircea Eliade, Jóga ..., 112-119.
old.
59 Bellinger, Gerhard J., Nagy valláskalauz, 168. old., Valamint:
Clarke, dr. Peter B., A világ vallásai ..., 126. old.
60 Clarke, dr. Peter B., A világ vallásai ..., 126. old. sk.
61 Bellinger, Gerhard J., Nagy valláskalauz, 168. old.
62 Uo. 174. old.
63 Uo. 173. old.
64 Négy (jó vagy rossz) korszak (juga) állandó változása zajlik:
krita ("négy szem"), tréta ("három szem"), dvápara ("két szem") és kali ("egy
szem"). A kritajuga az aranykor, amelyben az emberek erényesen és boldogan élnek.
A trétajugában megfogyatkoznak az erények, és felüti fejét a birtok utáni sóvárgás
és törekvés. A dváparajuga tovább növeszti a mohóságot és a csalást. A kalijuga
pedig, amelyben most vannak az emberek, a legrosszabb kor. Ez akkor kezdődött,
amikor Krisna meghalt, vagyis i.e. 3102. feb. 11-én. A következő aranykorra
(kritajuga) majd Visnu új inkarnációjakor lehet számítani kb. 427000 év múlva.
A négy kor (juga) egy nagy korszakot (mahájuga) alkot, amely igy osztható fel:
kritajuga = 4800 istenév = 1728000 emberév; trétajuga = 3600 istenév = 1296000
emberév; dvápajuga = 2400 istenév = 864000 emberév; kalijuga = 1200 istenév
= 432000 emberév. Összesen: mahájuga =12000 istenév = 4320000 emberév. (Bellinger,
Gerhard J., Nagy valláskalauz, 165. old.)
65 Mircea Eliade, Jóga ..., 243-250. old.
66 Atkinson, Rita L. Pszichológia, 309-324. old.
67 Uo. 309. old.
68 Uo. 314. old.
69 Uo. 310-315. old.
70 Uo. 315-319. old.
71 Uo. 321. old.
72 Uo. 319-322. old.
73 Uo. 322-324. old.
74 http://www.nexus.hu/korosicsoma/grieg.html
75 http://www.nexus.hu/korosicsoma/tantra.html
76 Uo.
77 http://www.nexus.hu/korosicsoma/prg.html
78 Jóga a Mindennapi Életben Egyesület. A Szegedi Magyar Hindu
Jóga Védanta Társaság 1991. február 25-én alakult. 1993. április 9-én neve Jóga
a Mindennapi Életben Társaságra változott. 1998-ban a Bíróság közhasznúvá minősítette
az egyesületet, amelynek az új neve Jóga a Mindennapi Életben Egyesület. Elnöke
Savanya László. (Az egyesületről: http://www.tiszanet.hu/jamet/egyesulet.htm.)
79 http://www.joga.com/yogain/yogaindaily.htm
80 http://www.joga.com/whatis/whatisyoga.htm
81 Uo.
82 Uo.
83 Uo.
84 Lásd alább a II. 2. részben.
85 Etka-Jóga Nemzetközi Egyesület. Elnök: Kártyikné Benke Etka.
(Honlap: http://www.skicc.hu/etka/index.htm.)
86 http://www.skicc.hu/etka/index.htm
87 Medifitt Reiki és Fitness Klub. A jógaklub vezetője Budavári
László parapszichológus.
88 http://www.webujsag.kibernet.hu/muvhazak/medifitt.htm
89 Uo.
90 Mircea Eliade, Vallási hiedelmek ..., 144.(, II. kötet, 54.
old. sk. Valamint: Mircea Eliade, Jóga ..., 99-102. old.
91 http://www.joga.com/whatis/whatisyoga.htm
92 Uo.
93 http://www.nexus.hu/korosicsoma/tantra.html
