Terebess
Ázsia E-Tár
«
katalógus
«
vissza a Terebess Online nyitólapjára
25
kérdés az iszlámról
Forrás: www.iszlam.cjb.net
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-tár
Bevezetés
Napjainkban
a változó világ sokarcúságában a televízió- és rádióadók, újságok testközelbe
hozzák a volt "mesés, kincsekkel teli" Keletet, ahol jelenleg sok helyen éppen
nem mesés dolgok történnek, hanem véresen komoly események. Hogy megtudjunk
valamit arról a vallásról, mely a térséget uralja, készítettünk egy rövid áttekintést.
Az iszlám velünk van Európában is, Németországban kb. 4 millió, - ebből kb.
500.000 német állampolgárságú - muszlim él. Franciaországban, Angliában, a Benelux
államokban, Spanyolországban szintén milliókra tehető a muszlimok száma. A Balkán
tradicionális muszlim helyeit ismerjük: Bosznia, Albánia, Kis-Jugoszlávia, Bulgária.
S itt vagyunk mi is, magyar muszlimok, akik felvettük ezt a vallást miután megismertük.
Nem változtak lényegesen szokásaink, gyökereink a magyarsághoz kötnek bennünket,
s továbbra is e hazában keressük boldogságunkat más honfitársainkkal együtt.
Isten segítse az olvasót a helyes útra, s kérem őt, hogy hallgassa meg
imáinkat: virágozzék, gazdagodjék e kis Haza!
1998. január 5.
Bolek Zoltán (elnök)
Az iszlám kialakulása Magyarországon
Az
iszlám vallás, ellentétben azzal a téves elképzeléssel, hogy teljesen gyökértelen
ebben a térségben, igen nagy történelmi hagyománnyal rendelkezik hazánkban és
Közép-Európában is. Már igen korai IX-XIII. század közötti időszakból rendelkezünk
írásos történelmi feljegyzésekkel, arab földrajzírók, történészek, bizánci kutatók,
magyar királyi oklevelek tanúsága alapján olyan híradásokkal, amelyek önként
betelepült muzulmán vallású, avagy muzulmán vallást felvett emberekről emlékeznek
meg. De ugyanígy teljes bizonysággal állítható, hogy már a honfoglaló magyar
törzsekkel érkeztek muzulmán vallású emberek a Kárpát-medencébe. Tovább növeli
az itt élő muzulmánok számát az 1120-as évek környékén a Bulgáriai területekről
elűzött besenyők, besenyő törzsek betelepedése. Ezen időszakban a muzulmánokat
több elnevezéssel is emlegetik: izmaeliták (utalva Ismailtól való származásukra),
szaracénok, böszörmények. Egy érdekes adat: Yakut ar-Rimi arab (az 1220-as években)
földrajzíró Szíriában találkozott magyaroroszági muzulmánokkal, akik ott végezték
tanulmányaikat, s ez fényesen bizonyítja a kora középkori magyar iszlám tudásszomját.
1355 körül egy újabb népcsoporttal gazdagodik a paletta: az oszmán-törökökkel,
amely folyamat az 1541-es Buda wilayat-té válásával mintegy 150 évre tartóssá
válik. Az oszmán-törökök erőszakos térítést nem folytattak, hiszen a kényszer
tilos az iszlám alapelvei szerint, mégis építészetükkel (Gül Baba türbe, pécsi
dzsámi, egri minaret, budai fürdők), szokásaikkal, sőt török kölcsönszavakkal
is nagyban befolyásolták a magyarországi helyzetet. 1908-ban még egy népcsoporttal
bővül a kör: a bosnyákokkal.
S végül 1916-tól kezdődően, az 1916. évi XVII. tc. legális törvény által engedélyezett
és elismert vallási közösség rangjára emeli a magyarországi iszlám közösséget.
Iski Csaba (alelnök)
1. Mit jelent az iszlám?
Maga
az iszlám jelentése: béke, alávetés, megadás. A béke azt jelenti, hogy az ember
békében él önmagával, környezetével. Az alávetés pedig Isten és parancsai iránti
alázatot, odaadást s engedelmességet feltételez. Az iszlám egy szélesebb jelentése:
békét teremteni úgy, hogy alávetjük magunkat Isten akaratának. Ez az egyedüli
vallás, mely a nevével egy erkölcsi viselkedési formát és életformát is hordoz.
A judaizmus nevét Juda törzs nevéből eredezteti, a kereszténység pedig Jézus
Krisztusról. A buddhizmus pedig Gautama Buddháról, a hinduizmus pedig az Indus
folyóról kapta nevét. Ám egy valamit fontos hangsúlyozni: a muszlimokat nem
szabad mohamedánnak nevezni.
2. Ki is Allah?
Allah,
arab szó, amelynek jelentése: egyetlen Isten. Hasonlóan az arámi (Eloh) szóhoz.
Allah nem csupán a muszlimok istene, hanem minden teremtmény istene is, hiszen
Ő a megteremtőjük, és Ő az, aki gondoskodik róluk.
3. Ki a muszlim?
Maga a muszlim azt jelenti, az a személy, aki aláveti magát Isten akaratának. Ez pedig úgy jöhet létre, hogy elmondja a tanúságtételt, azaz: nincs más Isten, kivéve az egyedüli Allahot, és Mohamed (SZ.A.SZ.) Allah prófétája. Szélesebb értelemben bárki, aki önként aláveti magát Allah akaratának muszlimnak számít, így minden Mohamed (SZ.A.SZ.) előtti próféta muszlimnak számít. A Korán külön is említi Ábrahámot, aki sok idővel Mózes és Krisztus előtt élt, és így szólt: "Nem volt ő sem zsidó, sem keresztény, hanem muszlim volt", mivel ő alávetette magát Allah akaratának. Így tehát vannak olyan muszlimok, akik egyáltalán nem vetik alá magukat Allah akaratának, s vannak olyanok, akik minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy az iszlámnak megfelelő életet éljenek. Az iszlám nem ítélhető meg úgy, hogy azokat vesszük figyelembe csupán, akik muszlim neveket hordanak, ám tetteiket és cselekedeteiket tekintve nem lehet őket muszlimnak nevezni, s nem is viselkednek úgy. Az, hogy valaki mennyire nevezhető muszlimnak attól függ, mennyire veti alá magát Allah akaratának hitében, lelkében és tetteiben.
4. Ki volt Mohamed (SZ.A.SZ.)?
Röviden:
Mohamed (SZ.A.SZ.) egy előkelő mekkai törzs szülötte Arábiában, a keresztény
időszámítás szerint 570-ben. Őseinek származása Izmáelig megy vissza, aki Ábrahám
Próféta fia volt. Mohamed apja még születése előtt meghalt, anyja pedig mikor
még csak hat éves volt. Semmilyen oktatásban nem részesült. Először egy dajka
nevelte, ahogyan akkoriban szokásos volt, majd nagyapja és utóbb nagybátyja.
Fiatal emberként igazságosnak ismerték meg, erényesnek, aki egy barlangban meditált
és gondolkozott. Negyven éves korában kapta meg prófétai küldetését, mikor Gábriel
arkangyal megjelent neki, ami ma a Koránnak nevezett könyvben olvasható, amit
a muszlimok Allah végső és utolsó szavaként kezelnek. A Korán változtatás nélkül
maradt fenn eredeti formájában, s megerősíti a Tórában, a Zsoltárokban és az
Evangéliumokban levő igazságot. A Korán az egyetlen létező Írás ma, amely eredeti
arab formájában fennmaradt.
5. Imádják-e a muszlimok Mohamedet (SZ.A.SZ.)?
Nem!
A muszlimok nem imádják Mohamedet (SZ.A.SZ.), sem más személyt, más prófétát
sem. A muszlimok hisznek és igaznak tartják az öszes prófétát, ideértve Ádámot,
Noét, Ábrahámot, Dávidot, Salamont, Mózest és Jézust. S a muszlimok úgy tartják,
hogy Mohamed (SZ.A.SZ.) a próféták sorában az utolsó, aki eljött. Hitük szerint
csak Allahot lehet imádni és szolgálni, nem pedig teremtett emberi lényt.
6. Mit hisznek, gondolnak a muszlimok Jézusról?
A
muszlimok igen magasra értékelik Jézust, s az ő kiváló anyját Máriát. A Korán
elmondja nekünk, hogy Jézus csodálatos születés gyümölcse, apa nélkül fogant.
Jézus példázata olyan Allahnál, mint Ádámé. Porból teremtette őt, majd így szólt:
"Légy! És lett." (Korán, 3:59)
Mint próféta sok csoda adatott meg neki, mint pl. nem sokkal születése
után beszélt anyja erényessége védelmében. Allah egyéb kegyei révén gyógyította
a vakot és a beteget, életre keltette a halottat, agyagból galambot alkotott,
ám a legfontosabb a küldetés volt, amit hordozott. Ezek a csodák Allah adományaként
jöhettek létre, hogy a prófétaság bebizonyosodjon. A Korán tanítása szerint
nem feszítették meg a kereszten, henem felemeltetett az Égbe. (Korán Mária szúra)
7. Melyek az iszlám oszlopai?
Általában öt pontot szokás úgy emlegetni, hogy ezek az iszlám oszlopai. Nevezetesen:
1. Hit Allahban s Prófétájában Mohamedben (SZ.A.SZ.).
2. Imák (salat), melyek napi öt alkalommal kötelez?k.
3. Böjt (siyam), melyet Ramadan hónapban kell teljesíteni.
4. Adakozás (zakat), a szegényadó, mely a tehetősek és gazdagok kötelessége.
5. Zarándoklat (Hadzs), Mekkában történik, az élet során egy alkalommal, csak akkor, ha fizikai és anyagi feltételei adottak.
(Oszlopok
az épület részei. Az épület ebben az esetben a teljes egész emberi lény, aki
törődik és védi is minden más teremtmény jogait, s szem előtt tartja embertársai
sorsát, megteremtve egy olyan társadalmat, melyben az igazságosság és a béke
a legfenköltebb fogalmak.)
8. Mi az értelme a muszlim imának?
Az
iszlám istentisztelet értelme az, hogy az ember hasson az Isten tudatára! Az
istentisztelet nem csak az imádkozásból áll, hanem a szegények segítéséből,
a böjtölésből, s minden jó cselekedtből, amit Isten nevében teszünk.
9. Melyek a hit pillérei?
A
hitnek 6 pillére van az Iszlám vallás szerint.
Ezek a következők:
1.
Hinni Allahban, s ez 4 dolgot tartalmaz:
- hit a magasztos Allah létezésében
- hit az Ő isten voltában,
- hit az Ulühiyya-ban, azaz hogy Ő az egyetlen Igaz isten, nincs társa,
- hinni az Ő neveiben és atribútumaiban.
2.
Hinni az angyalokban, s ez 4 dolgot tartalmaz:
- hit a létükben,
- hit azokban az angyalokban, akiket név szerint ismerünk,
- hit az ő alakjukban, külső formájukban, ha arról tudósítás van,
- hit azokban a cselekedeteikben, melyet Allah parancsára hajtanak végre.
3.
Hit Allah könyveiben:
Allah könyvei: azok az iratok, amelyeket a magasságos Allah leküldött prófétáinak.
Ez a pillér 4 dolgot tartalmaz:
- hit abban, hogy ezek mind Allahtól származnak,
- hit azokban amelyeket név szerint ismerünk, mint Tóra, amely Mózesnek,
az Evangélium, ami Jézusnak, a Zsoltár (zabur), mely Dávidnak, a Korán amely
Mohamednek (SZ.A.SZ.) küldetett le.,
- hit ezen könyvek híradásában, mint pl. a Korán híradásában.
4.
Hit a küldöttekben:
- küldött az, ki sugallatot kapott az emberek közül valamilyen törvényre,
és annak terjesztésére,
- hit abban, hogy küldetésük, missziójuk valóban Allahtól való. Ha valaki
egyikőtök küldetését is megtagadja, akkor megtagadja az összeset ezáltal,
- a hit azokban akiket név szerint ismerünk, pl. Mohamed, Jézus, Ábrahám,
Noé - béke legyen rajtuk,
- a hit abban, ami igaz az ő híradásaikból,
- azon isteni törvények (Saria) alapján cselekedni, amelyek elküldettek
a Próféták Pecsétjével Mohamedhez, aki az emberiség egészéhez jött.
5.
Hit a végső napban:
- a Végső Nap: a Feltámadás Napja, amikor az emberek a számadás és a jutalmazás
elé néznek.
Három dolgot foglal magába:
- hit a feltámadásban,
- hit a számadásban és jutalomban,
- hit a Paradicsomban (Ganna) és a Pokolban, a Tűzben (Nar). E kettő a
teremtmények örök lakhelye.
6.
Hit az elrendelésben. Négy dolgot foglal magába:
- hit abban, hogy Allah mindent tud, minden dologról tud egészében és
részleteiben,
- hit, hogy Allah mindezt megírta a jól őrzött Táblán (Lauh Mahfuz),
- hit aban, hogy minden létező és leendő csak Allah akarata.
10. Alárendelt-e a nő az iszlámban?
Ellenkezőleg.
Az Iszlám már 1400 éve azon az állásponton van a nők kérdését illetően, hogy
azonos jogaik vannak mint a férfiaknak, de nem ugyanazok minden esetben. Megilleti
őket is a munkához való jog, a tanuskodás joga, stb.
Viszont nem nekik kell a családot eltartaniuk, az a férfi kötelessége, a nőknek
a gyermeknevelés a kötelességük.
Viszont a nőknek nem szabad a külvilágban kihívóan öltözködniük és viselkedniük.
Az iszlámban ha egy nő férjhez megy, joga van hozományt kérni a vőlegénytől,
mely két részből áll:
1. Amit a házasságkötéskor kell fizetnie,
2. Az esetleges váláskor fizetendő összeg - ez is a férj kötelessége.
A hozomány összege nincs meghatározva, a menyasszonyon múlik.
A próféta hagyománya a muszlim férfiaknak:
"Köztetek a legjobb, aki a családjával is a legjobb!"
Nem az iszlámból adódik, hogy néhány muszlim férfi elnyomja a feleségét. Ilyen
eltérések az alulműveltségben és a kultúrális különbségekben rejlenek.
11. Hisznek-e a muszlimok a túlvilágban?
Allah
igazságos, s hogy ez az igazságossága megnyilvánulhasson, kell lenni egy megfelelő
rendszernek. Azok, akik jótettet visznek véghez, azoknak meg kell kapniuk a
jutalmat, azok pedig, akik rosszat tesznek, büntetésben kell részesülniük. Ezért
tehát Allah megteremtette a Paradicsomot és a Poklot, s bebocsátási feltételek
vannak mendkettőbe. A muszlimok hite szerint az evilági életünk csupán egy múló
jelenség, egy próbatétel. Ha átmegyünk ezen a vizsgán, egy folyamatos élvezetet
és kényelmet nyújtó életben részesülhetünk a jó és kegyes emberek társaságában
az Égben és a Paradicsomban.
12. A hitetlenek jó cselekedetei kárba vesznek?
Nem! A Korán világosan mondja: "Bárki, aki egy porszemnyi jót is tett, azt meg fogja látni, s bárki, aki egy porszemnyi rosszat is tett, azt is meg fogja látni." Ez azt jelenti, hogy azok, akik nem hisznek, de jót tettek, még evilágon jutalomban részesülnek jótettük miatt. Másrészt azok, akik jót tesznek és muszlimok is, nemcsak az evilágban részesülhetnek jutalomban, hanem majdan a túlvilágon is. Jóllehet a végső számonkérés Allahra tartozik.
13. Milyenek a muszlimok öltözködési szabályai?
Az
iszlám a szerénységet és az egyszerűséget hangsúlyoza. Senkit sem szabad úgy
tekinteni mint szexuális vágy tárgyát. A férfiak és a nők számára az irányadó
ez kell, hogy legyen: a ruhájuknak nem szabad túl vékonynak és túl szorosnak
lennie, nehogy túlságosan kihangsúlyozza a test vonalát.
A férfiak esetében a ruhának legalább takarnia kell a térd és a köldök
közötti részt. Nők esetében pedig minden részt.
14. Milyen étkezési tiltások vannak az iszlámban?
A
Korán azt tanítja a muszlimoknak, hogy nem szabad sertést, és sertésből származó
termékeket fogyasztani, sem pedig elhullott, döglött állatot (olyan állatokat,
melyek természetes módon haltak meg, s némely speciális esetet).
Tilos a ragadozó állatok húsa, mivel ezek döglött állatot esznek. Tilos alkoholos
italt inni, mint például a bor, s tilos bármiféle kábítószer használata is.
15. Mi az iszlám fundamentalizmus?
Szemben
a kereszténységgel, az iszlámban nincs olyan fogalom, hogy "fundamentalizmus".
A nyugati sajtó találta ki ezt az elnevezést, s aggatta olyan muszlimokra, akik
szeretnének az alapvető, ősi és eredeti elvekhez visszatérni az iszlámot illetően,
s életüket eszerint rendezni be. Az iszlám a türelem vallása, s a hívő muszlim
nem lehet sem fanatikus sem pedig szélsőséges.
16. Milyen az iszlám év?
Az
iszlám időszámítás a kivonulástól, a Hidzsrától veszi kezdetét, mikor Mohamed
próféta (SZ.A.SZ.) 622-ben Mekkából Medinába vonult át. Ez az úgynevezett hold
év, amely 354 napos. Az első hónap neve Muharam. A keresztény 1997-es év a Hidzsra
szerint (Anna Hegirae, A.H.) 1418.
17. Melyek a jelentősebb muszlim ünnepek?
Id
al-Fitr: ez jelenti a böjtölés végét Ramadan hónapban. Nyilvános imákkal ünneplik,
lakomákkal és ajándékozással.
Id al-Adha: ez a zarándoklat végét jelöli, az éves zarándoklatot Mekkában. A
nyilvános és közös ima után azok, akik megtehetik bárányt, marhát, tevét áldoznak
fel, imitálva Ábrahám engedelmességét Allahhal szemben, aki ezzel megmutatta,
hogy kész feláldozni a fiát is.
18. Mi a Saria?
A
Saira egy minden részletre kiterjedő, átfogó törvénykezés, mely két forrásból
táplálkozik:
1.
Korán
2.
A Szunna, avagy Mohamed (SZ.A.SZ.) próféta hagyományai.
Ez az egyén és a társadalom
minden egyes percét és pillanatát szabályozni képes rendszer. Az iszlám jog,
a Saria célja, hogy védje az egyén alapvető jogait, ami magába foglalja az élethez,
vagyonhoz való jogot, a vallás és politikai szabadságot, továbbá biztosítja
a nők és kisebbségek jogait.
Az iszlám országokban azért olyan alacsony a bűnelkövetési arány, mert az iszlám
büntetőjogot alkalmazzák. Ezeket ám csak olyan társadalmakban lehet alkalmazni,
melyek már minden más iszlám törvényi formulát felállítottak, hogy biztosítsák
az igazságot és mások jogainak védelmét.
19. Igaz-e, hogy az iszlám a "kard" erejével terjed?
A
Korán tanítása szerint nincs kényszer a vallásban, így tehát senkit sem lehet
arra kényszeríteni, hogy muszlim legyen. Jóllehet az is igaz, hogy sok helyen,
ahová a föld népét felszabadító muszlim seregek érkeztek, kardot vittek magukkal,
lévén az a kor fegyvere. Ám az iszlám mégsem a kard által terjedt el.
Sok helyen, ahol most muszlimok vannak, mint pl. Távol-Kelet, Indonézia, Kína
vagy Afrika sok területe, nem maradt fenn semmiféle dokumentum arról, hogy valaha
is muszlim sereg járt volna ott. Ha azt mondjuk, hogy az iszlám a kard révén
terjedt el, akkor azt kell mondanunk, hogy a kereszténység a gépfegyver erejének
köszönheti elterjedését, továbbá az F-16-osoknak, atombombáknak stb. Ami persze
nem igaz.
A kereszténység a keresztény misszionáriusok tevékenységének köszönheti elterjedését.
Az arabok 10%-a keresztény. Az "iszlám kardja" nem képes a nem muszlim kisebbségeket
muszlimmá formálni a muszlim országokban sem! Indiában, ahol a muszlimok 700
évig uralkodtak, még mindig kisebbségben vannak. Az USA-ban az iszlám egy igen
gyorsan növekvő és fejlődő vallás, ahol közel 6 millió követője van és az a
bizonyos kard nincs sehol.
20. Az iszlám erőszakot és terrorizmust jelent?
Nem.
Az Iszlám a béke és az Istennek való alávetés vallása és számára az emberi élet
a legfőbb érték amit Istentől kaptunk.
Idézet a Koránból:
"Ennek érdekében megirtuk Izrael fiainak, hogy ki embert öl a földön
lelketlenül, vagy romlottság-ból olyan, mintha megölné az embereket
mindahányat,
s ki megvédi azt olyan, mintha megvédené az embere-ket mindahányat." (
Korán, 5:32)
Az Iszlám minden formája elítéli az erőszakot, mint pl. A keresztes háborút,
a spanyol inkvizíciót, a 2. Világháborút és annak rémtetteit, a Szerbek boszniai
vérengzését, stb.
Aki a muszlim vallására hivatkozik az erőszak elkövetésénél, közössége kitagadhatja.
Sokszor a médiák felelősek abban, hogy egy-egy politikai történést az Iszlám
köntösébe bújtatnak. Sok helyen nincsenek vagy elenyésző számban vannak muszlimok.
Pl.: Írország, Dél-Afrika, Latin-Amerika vagy Srílanka. Gyakran a hódítók elleni
harcból bontakozik ki a terrorizmus- erre legjobb példa a palesztinok leigázása
volt.
21. Igaz-e, hogy a dzsihad szent háborút jelent?
A
médiák gyakran egyenlőségjelet tesznek a dzsihad és a szent háború közé.
A "dzsihád" szó pontos jelentése: erőfeszítés Isten útján. Minden erőfeszítés
a mindennapi életben, mely az isteni kívánalmak teljesítsésre vállalkozik, dzsihadnak
tekinthető. A legnagyobb lépcsőfok a dzsihadon belül az, ha az ember legyőzi
önmaga zsarnokságát, önzőségét, a hazugságot, s az igazság, szeretet és a béke
lép a helyébe. A harc caúcsa az önzésünk legyőzése, a háttérben működő gonosz
visszaszorítása. De dzsihadot jelent az is, ha egy muszlim megvédi idegen támadóitól
országát, vallását. A dzsihad fajtáit egy vallási vezetésnek, vagy muszlim államfőnek
kell a Koránból és a Szunnából (Mohamed próféta (SZ.A.SZ.) hagyománya) meghatároznia,
esetleg nyilvánosságra hoznia.
22. Mi a szolgálat célja az iszlámban?
Célja, hogy az egyén istenfélővé, Istennek törődővé váljon. A szolgálat legyen az ima, a böjtölés, az adakozás, egy eszköz, egy cél érdekében, s ez a cél Allah elégedettségét keresi úgy, hogy az ember istenfélő gondolataiban és tetteiben egyaránt. Így nagyobb reménye van arra, hogy megkaphassa Allahtól a neki járó jutalmat, úgy az evilágon, mint majdan a túlvilágon.
23. Milyen a viszony a muszlim területeken lévő vallási kisebbségekkel?
Az
Iszlám elismeri a vallási kisebbségeket az országaiban. A muszlim országban
élő vallási kisebbségeknek a jólétét és létbiztonságát egy speciális adó (dzsizjah)
biztosítja, mely fizetése felmenti őket a katonáskodás terhe alól is. Mohamed
próféta - béke legyen vele - megtiltotta minden muszlimnak, hogy keresztény
templomban vagy zsinagógában kárt tegyenek.
Omár kalifa nem egyszer megengedte, hogy a muszlim hódítók keresztény templomban
végezzék el imájukat.
A zsidókat a muszlimok Spanyolországban szívélyesen fogadták, a kultúrális életük
virágzott, az akkori Nyugat-Európában viszont programokat szerveztek ellenük.
Ők ezt a kort aranykornak hívják.
A muszlim országokban a keresztény vallásúak békében élnek a muszlimokkal és
szabadon gyakorolják a vallásukat. Az arabok közel 10%-a ma is keresztény. Kórházaik,
iskoláik, templomaik vannak. Viszont a muszlim kisebbség iránt nem mindig voltak
kegyesek a keresztények, lásd az inkvizíciót Spanyolországban, vagy a keresztes
hadjáratokat, vagy a közelmúlt boszniai, balkáni eseményeit, vagy Kasmirt Indiában
stb. A jövő viszont mindenképpen a toleranciáé és a békés egymás mellett élésé,
a kölcsönös megbecsülésé, tiszteleté.
Reméljük Isten mindannyiunkat erre az útra vezet!
24. Az iszlám viselkedés alapelvei
a)
Intim kapcsolatok, párkeresés:
az iszlám minden házasságon kívüli intim kapcsolatot elutasít.
A házasság biztosítja a biztonságot, a születendő gyerekek jövőjét, a tisztaságot
a párkapcsolatban. Itt nincs próbaházasság sem.
Békességet akar a házastársak között, tehát a házastárs "megcsalását" is kategórikusan
tiltja.
b)
homoszexualitás és AIDS:
az iszlám következetesen elutasítja a homoszexualitást. A muszlim orvosok ugyanúgy
kezelik az AIDS betegeket, mint a többieket, még akkor is, ha homoszexuális
kapcsolatból kapta a betegséget.
c)
terhességmegelőzés és magzatelhajtás:
az iszlám engedélyezi, hogy a nők terhességmegelőzés céljából gyógyszert szedjenek,
vagy más módon védekezzenek. A magzatelhajtást csak a 3 hónapos terhesség idejéig
engedélyezik.
d)
"kegyes halál" és az öngyilkosság:
az iszlám elutasítja az öngyilkosságot és a "kegyes halált", tehát az orvosok
segítségét egy gyógyíthatatlan beteg halálához.
A muszlimok hite szerint az élet Istentől van, aki egyúttal megszabta a halál
idejét is.
e)
szervátültetés:
az életmentésről az iszlám álláspontja a legmagasabb szinten, a Koránban alapozódik
meg. (Korán 5:32)
Ezért, mivel az élet a legfontosabb Isten számára, engedélyezett a szervátültetés.
A szervkereskedelmet viszont az iszlám nem fogadja el.
25. Hogyan kell a muszlimoknak a keresztényekkel és a zsidókkal
bánni?
A
Korán a zsidókat és a keresztényeket a "könyv népeiként" említi, mivel számukra
Isten Mohamed próféta (SZ.A.SZ.) előtt küldött szentírást. E népek azok, akik
ugyanúgy egy Istenben hisznek, mint a muszlimok. Ezek a tények összekötik e
három vallás követőit, mint az is, hogy Mózesig mindhárom elismeri isten prófétáit.
Jézust (béke legyen vele) már csak a keresztények és a muszlimok fogadják el.
"Mondd: Ó Írás népe! Jöjjetek el az egyforma szóhoz (egyez-
séghez) közöttünk és közöttetek: Nem szolgálunk mást, csak
Allahot, s nem társítunk Őhozzá senkit, s nem veszi senki
közülünk a másikat Úr gyanánt Allah helyett. S ha elfordul-
nak, hát mondjátok: Valljátok meg, hogy mi megbékélők
(muzulmánok) vagyunk." (Korán, 3:64)
Értelmező szótár (arab és török szavakhoz az iszlámban)
Allah: az egyetlen, az egy igaz Isten
Dzsihad: fáradozás, harc Isten útján
Dzsijah: fejadó, védelmi adó, melyet a különböző történelmi iszlám államokban a zsidók és a keresztények fizettek az államnak
Hadzs: zarándoklat Mekkába
Hidzsab: a muszlim nő kendője
Hidzsra: a muszlimok kivándorlása Mekkából Medinába 622-ben, a muszlim időszámítás kezdete
Id al-Adha: a hadzs befejezése alkalmából tartott ünnep, Kurban bayran
Id al-Fitr: a Ramadan böjt befejezése alkalmából tartott ünnep, Ramazan bayran
Iman: a gondolat
Iszlam: Isten akaratába való belenyugvás, megbékélés
Korán: szó szerint: a leggyakoribb olvasmány; a muszlimok szent könyve, Isten szava
Muharran: az első hónap neve az Iszlám holdévben
Ramadan: böjthónap
Salah: az iszlám ima arab neve, melyet napi 5 alkalommal végeznek
Sharia: Iszlám törvénykezés, iszlám jog
Sia - siíta: Ali kalifa követő, Ali pártja
Szunna: Mohamed próféta (SZ.A.SZ.) cselekedeteinek, mondásainak példája, ami kiegészíti a Koránt
Szunniták: a legnagyobb muszlim csoport, a siíták kisebbségben vannak
Szúra: Korán fejezet (a Korán 114 fejezetből áll)
Zakat: alamizsna, szegényadó, melyet a megtakarított, félretett vagyon után kell a muszlimnak fizetnie évente (2,5%).
