Terebess
Ázsia E-Tár
«
katalógus
«
vissza a Terebess Online nyitólapjára
Pak
Hjokkosze, Silla állam alapítója
Mítosz
a Szamguk jusza 'A három királyság nem hivatalos története' című koreai krónikából,
melyet Ir-jon buddhista szerzetes (1206-1289) klasszikus kínai nyelven írt
Fordította: Vargha Katalin
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár
Az ősi időkben Csinhan hat faluból állt, melyek mindegyike más-más klánhoz tartozott,
és ezek őseit égi származásúnak tartották..
[Kr. e. 69.] harmadik havának első napján a hat falu ősei, gyermekeikkel együtt
összegyűltek az Al folyó partján. Azt mondták: "Mivel nincs vezetőnk, hogy
uralkodjon a nép fölött, az emberek romlottak, és azt teszik, amihez csak kedvük
van. Keresnünk kell egy erényes férfit, aki a királyunk lesz, országot alapít,
és kijelöl egy fővárost."
Amikor felmentek egy magaslatra és dél felé néztek, megláttak egy furcsa villámlásszerű
párafelhőtt a Jang hegy lábánál fekvő Na kút mellett, amelynek a közelében egy
fehér ló letérdepelt és meghajolt. Amikor odaértek , egy vörös tojást találtak;
a ló nyerített és felszállt az égbe, amint meglátta, hogy emberek közelednek.
Ahogy az emberek feltörték a tojást, belül egy gyönyörű újszülött fiút találtak,
akinek sugárzott a tekintete. A felfedezésen elámulva, megfürdették a csecsemőt
a Keleti forrásban, ekkor fény áramlott a fiúból. A madarak és állatok táncoltak
örömükben, az ég és a föld megremegett, a Nap és a Hold felragyogott. A gyermeket
Hjokkosze királynak nevezték el, vagyis Fényesnek, és a koszürhan, vagyis király
címet adták neki.
Az emberek gratuláltak egymásnak és így szóltak: "Most, hogy az Ég Fia
lejött, hogy köztünk legyen, keresnünk kell mellé egy erényes királynét".
Aznap egy nőstény sárkány jelent meg a Szarjang kerületi Arjong kútnál, és bal
bordája alól egy lány született. A gyermek vonásai szokatlanul bájosak voltak,
de az ajka olyan volt, akár egy csirkecsőr. A csőr csak akkor hullott le, amikor
a kislányt megfürdették a volszongi Északi folyóban. A folyót ekkor Palcsonnak
nevezték el. Az emberek palotát építettek a Déli hegy nyugati lábánál, és ott
együtt nevelkedett a két csodás gyermek. Mivel a fiú egy dísztök alakú tojásból
született, a Pak családnevet kapta; a lányt a kút után nevezték el, ahol született.
Amikor mindketten elérték a tizenöt éves kort, [Kr. e. 57-ben,] a fiú király
lett, a lány királyné. Az országot Szorabolnak, Szobolnak, Szaranak vagy Szaronak
nevezték. A királynő születésének körülményei miatt az országot Kjerimnek, vagyis
a Kakas Erdejének is hívták, hogy megemlékezzenek a nőstény sárkány megjelenéséről.
Egy másik történet szerint azért hívták így az országot, mert egy kakas kukorékolt
az erdőben amikor Kim Aldzsit megtalálták Tharhe király uralkodása alatt. Később
az ország hivatalos neve Silla lett.
Hatvanegy évnyi uralkodás után Hjokkosze felemelkedett az égbe, és hét nap múltán
a maradványai a földre hullottak. Úgy tartják, hogy a királyné követte őt. A
nép egy sírba akarta őket eltemetni, de megjelent egy nagy kígyó, és megakadályozta
ezt. Így mindkettejük maradványait öt-öt részre osztották és így temették el.
Az Öt Sír vagy Kígyó Sír a mai Északi Sír a Tamom kolostornál. A kétségtelen
örökös Hjokkosze-t Namhe követte királyként a trónon.
Tangun,
Korea ősatyja
Mitosz
a Szamguk jusza 'A három királyság nem hivatalos története' című,
Ir-jon buddhista szerzetes (1206-1289) által klasszikus kínai nyelven írt krónikából)
Fordította: Vargha
Katalin
Elektronikus
kiadás: Terebess Ázsia E-Tár
A
Vej-su tudósít minket arról, hogy kétezer évvel ezelőtt, Jao császár idejében,
Tangun Vanggon - Aszadalt választva fővárosul - megalapította Csoszon államot.
Az Old record feljegyzi, hogy az ősi időkben Hvanin kisebbik fia, Hvanung, alá
akart szállni az egekből, hogy az emberi világban éljen. Ismervén fia vágyát,
az apa felmérte a három legmagasabb hegyet, és Thebek-szant találta a legalkalmasabbnak
arra, hogy ott fia letelepedjen és segítse az emberiséget. Így átadva neki három
égi pecsétet, elküldte, hogy uralkodjon az emberek felett. Hvanung háromezer
kísérővel szállt alá. A Thebek-szan tetején ért földet, egy fa alatt, amely
a Szent Oltár mellett volt, és elnevezte ezt a helyet az Isten Városának. Ő
volt az Égi Király Hvanung. A Szél Urával, az Eső Urával és a Felhők Urával
együtt az élet mintegy háromszázhatvan területén vette át az uralmat, közte
a földművelés, az életpálya kijelölése, a betegség, a büntetés, valamint a jó
és rossz ügyeiben, és népének elhozta a kultúrát.
Ekkoriban egy barlangban élt egy medve és egy tigris, akik az Égi Hvanunghoz
imádkoztak, hogy változtassa őket emberi lényekké. A király adott nekik egy
kalász szent ürmöt és húsz gerezd fokhagymát, majd így szólt: "Ha ezekkel
táplálkoztok és száz napig kerülitek a napfényt, emberi formát nyertek".
Mindkét állat evett, és nem mentek a napra. Huszonegy nap múlva a medve asszonnyá
vált, de a tigris, mivel képtelen volt betartani a tilalmat, tigris maradt.
A medve-asszony nem talált férjet, ezért az oltár-fa alatt imádkozott egy gyermekért.
Hvanung emberi alakot öltött, vele hált, és fiút nemzett neki, akit Tangun Vanggonnak
neveztek el.
Jao császár uralkodásának ötvenedik évében Tangun Phjongjang (Phenjan) fallal
körülkerített városát tette meg fővárosnak, és az államot elnevezte Csoszonnak.
Később áttette a fővárost Aszadalba, a Pegak-hegyre - amit Kunghol hegynek vagy
Kümmidalnak is neveznek - és ott 1500 évig uralkodott. Amikor a csoui Vu király
a kimjo évében hűbérül adta Csi Cu-t Csoszonnak, Tangun Csangdang fővárosba
költözött, de később visszatért, és Aszadalban hegyi szellemmé változott ezerkilencszáznyolc
éves korában.
