Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Egyiptológiai bibliográfia
Szerkesztette: Győry Hedvig
Forrás: http://ibisz.freeweb.hu/hun/szakir%7E1/szakirod/szakir.htm
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár


Magyar nyelvű tudományos és ismeretterjesztő könyvek

    1. A gyönyörűség dalainak kezdete. Ford. Molnár I., utószó Kákosy L., Budapest, 1976.
    2. Augusta, Pavel – Honzák, František: Ókori civilizációk. Pozsony–Bratislava, Madách Könyv- és Lapkiadó, 1990.
    3. Az ókori Egyiptom és Hellász története. Gallimard, Larousse-Officina Nova, 1991.
    4. Bács Tamás: Egyiptomi fáraók. A világtörténelem nagy alakjai, Budapest, Kossuth Könyvkiadó, 1992.
    5. Baines, J. – Malek, J.: Az ókori Egyiptom atlasza, Budapest, 1992.
    6. Conti, Flavio: Dióhéjban az egyiptomi művészetről. Budapest, Corvina, 1989.
    7. David, Rosalie: Az Egyiptomi Birodalmak, Budapest 1986.
    8. Desroches-Noblecourt, Chr.: Tutanhamon. Egy fáraó élete és halála. Budapest, 1966.
    9. Doblhofer, Ernst: A Szfinx rejtvénye - Az egyiptomi írás megfejtése. Jelek és csodák, Budapest, (1962), 39–87 :
    10. Dobrovits A. – Kákosy L.: Egyiptomi, mezopotámiai regék és mondák, 2. kiadás, Budapest, 1995.
    11. Dobrovits Aladár: A paraszt panaszai, Budapest, 1963.
    12. Dobrovits Aladár: Egyiptom és a hellénizmus, Budapest 1943.
    13. Dobrovits Aladár: Egyiptom és az Antik világ, Budapest 1979. – cikkgyűjtemény.
    14. Dobrovits Aladár: Egyiptom és az ókori Kelet világa I–II. (ELTE, ELTE Ókori Történeti Tanszékének Kiadványa 11–12., Budapest, (1975) – cikkgyűjtemény
    15. Dobrovits Aladár: Egyiptom festészete, Budapest, 1944.
    16. Dobrovits Aladár: Irodalom és vallás az ókori Egyiptomban, Budapest 1979. –cikkgyűjtemény.
    17. Gaál Ernő: A sör az ókori Egyiptomban és Mezopotámiában, Budapest, Gondolat Kiadó, 1988.
    18. Goldzieherné Freudenberg Mária: Óegyiptomi mesék, Budapest, 1928.
    19. Grant, Neil: Fénypontban az egyiptomiak. Budapest, Magyar Könyvkiadó, 1996.
    20. Győry Hedvig: “Ókori Egyiptom – Théba Nyugati partján”. Budapest, 1997.
    21. Győry Hedvig: Az első magyar ásatás Egyiptomban, 1907 – Válogatás a gamhudi ásatás anyagából, 1997, Budapest 1998.
    22. Győry Hedvig: Óegyiptomi Rejtvények gyermekeknek, 1–4. Bp, 1995–6.
    23. Hajnóczi Gyula: Egyiptom építészete. Budapest
    24. Hamvas Béla: Pert em heru. (s.l.), (s.n.), (s.a.)
    25. Hart, George: Az ókori Egyiptom. Szemtanú sorozat. Park kiadó, Budapest, 1992.
    26. Hérodotosz: A görög-perzsa háború. – II. könyv: Egyiptom. Budapest, Osiris kiadó, 1998.,
    27. Horváth Judit: A magyar egyiptológia története. Budapest 1983.
    28. Horváth Judit: A magyar egyiptológia története. Egyiptológiai füzetek II. Bp. ELTE, 1985.
    29. Kákosy László – Varga Edith: Egy évezred a Nilus völgyében, Budapest, 1970, 1973.
    30. Kákosy László: A gyönyörűség dalainak kezdete. Budapest, 1973.
    31. Kákosy László: Az egyiptomi időfogalom. Idő és történelem, ELTE Ókori Történeti Tanszékének Kiadványa 7, Budapest, 1974, 81.
    32. Kákosy László: Dzsehutimesz sírja Thébában. Magyar ásatások Egyiptomban. Budapest, 1989.
    33. Kákosy László: Egyiptom és az antik csillaghit, Budapest 1978.
    34. Kákosy László: Fény és Káosz, A kopt gnósztikus kódexek. Budapest 1984.
    35. Kákosy László: Ré fiai. Budapest, 1979, 1995.
    36. Kákosy László: Varázslás az Ókori Egyiptomban, Budapest, 1969.
    37. Kayser, H.: Thébának száz kapuja volt, Budapest, 1969.
    38. Keating, R.: Mentőakció Núbiában, Budapest, 1980.
    39. Kilépés a fénybe: Egyiptomi Halottaskönyv. (s.l.), Farkas Lőrinc Imre Kiadó, 1994.
    40. Kriveljov, I. A.: Ásatások a “bibliai” országokban. Budapest, Kossuth Kvk., 1969.
    41. Lhote, H.: Sziklafestménnyek a Szaharában. Budapest, 1977.
    42. Longley, Elizabeth: Az ókori Egyiptom. Budapest, Helikon, 1996.
    43. Luft Ulrich: Az ókori Kelet íráshordozói. Budapest, 1981.
    44. Luft Ulrich: Ókori keleti írások: ékírás és képírás. Budapest, MTESZ Papír- és Nyomdaipari Műszaki Egyesület, 1981.
    45. Mahler Ede: Az ókori kelet népeinek művészete. 1906.
    46. Mahler Ede: Ókori Egyiptom. Budapest, MTA, 1909.
    47. Márki Sándor: Az ókor története. Budapest, Laude Kiadó, (s. a.)
    48. Maspero, Gaston: Az ókori Egyiptom története. Budapest, Anno (1998)
    49. Michalowski, K.: Karnak, Budapest, 1970.
    50. Michalowski, K.: Luxor, Budapest, 1973.
    51. Michalowski, K.: Piramisok és masztabák, Budapest, 1973.
    52. Michalowski, K.: Théba, Budapest, 1975.
    53. Millard, A.: Nagy civilizációk Egyiptomban, Budapest 1990.
    54. Millard, Anne: Nagy civilizációk. (s.l.) Fabula Könyvkiadó, 1990.
    55. Nelson, Nina: Egyiptom. Budapest, Cartographia, 1997.
    56. Nyárádi Gábor: Istenek Völgye. Budapest, Kozmosz, 1966.
    57. Ókori keleti történeti chrestomathia, Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 1965, 1997.
    58. Osman, Ahmed: Idegen a Királyok Völgyében. Budapest, Százszorszép, 1992.
    59. Plutarchos: Isis és Osiris. Ford. Wojtilla Ágnes. ELTE Ókori Történeti Tanszékének Kiadványa 16, Budapest, 1976.
    60. Romei, Francesca: A szobrászat az ókortól napjainkig. Donati Gindici Associati, 1996.
    61. Sebes Tibor: Afrika. Móra, 1980.
    62. Siliotti, Alberto: Egyiptomi piramisok. (s.l.), Gabo, 1998.
    63. Siliotti, Alberto: Királyok Völgye. (s.l.), Gabo, s.a.
    64. Székely András: Az ókori Kelet művészete, Budapest, 1983.
    65. Székely András: Az ókori Kelet művészete. Budapest, Képzőművészeti Kiadó, 1983.
    66. Szentléleky Tihamér: A szombathelyi Isis szentély, Budapest, 1960.
    67. Tarnowski, Wolfgang: Múmiák. Mi Micsoda sorozat. Tessloff és Babilon kiadó, Budapest, 1991.
    68. Török László: Meroé és Núbia a 2–7. században. ELTE, ELTE Ókori Történeti Tanszékének Kiadványa 20, Budapest, 1977.
    69. Ürögdi György: Kleopátra, Budapest 1972.
    70. Varga Domokos: Ős napkelet. Budapest, Móra F. Könyvkiadó, 1979.
    71. Varga Edith: Egyiptom Művészete, Budapest, 1958.
    72. Varga Edith: Egyiptomi kiállítás (Szépművészeti Múzeumban), Vezető. Budapest 1956, 1972.
    73. Varga Edith: Kopt kiállítás. Budapest, Szépművészeti Múzeum, 1977.
    74. Varga Edith: Napkorong a fej alatt, Budapest, Akadémiai Kiadó, 1985, 1998.
    75. Varga Edith: Tanulmányok az egyiptomi vallás köréből. 1956–1993.
    76. Vörös Győző: Templom Théba koronáján. Budapest Százszorszép Kiadó, 1998.
    77. Wenig, St.: A nő az ókori Egyiptomban. Budapest, 1967.
    78. Wessetzky Vilmos - Kákosy László: Varázskönyv. Budapest, 1962.
    79. Wessetzky Vilmos: Az írnok panasza. Peteésze beadványa. Budapest 1989.
    80. Wessetzky Vilmos: Új Idők Lexikona. Budapest 1935–1942. Címszavak az egyiptológia köréből.
    81. Zamarovský, Vojtech: A felséges piramisok. Bratislava, Madách, 1981.


Magyar nyelvű tudományos és ismeretterjesztő cikkek

    1. A gyógyító-ártó napszem. Lege Artis Medicinae, (1994), 4/5, 498-iv.
    2. Bács Tamás: Az obeliszk a halotti kultuszban. Egyiptológiai füzetek I. Studi Iuvenum in honorem V. Wessetzky, Bp. ELTE, 1983.1–16.
    3. Bartos Zoltán: Múmiák és a középkori orvostudomány. Lege Artis Medicinae 1994/9., 890–892.
    4. Bátky Zsigmond: Kalauz a Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Gyűjteményeiben. Budapest, (1929), 70.
    5. Blázovics Anna, Győry Hedvig, Fehér János: Orvoslás az ősi Egyiptomban. Orvosi Hetilap 140/26, 1999, 1471–1475.
    6. Castiglione László: Az alexandriai Aphrodité két újabb példánya. Szépművészeti Múzeum Közleményei 9. (1956) 87–92.
    7. Castiglione László: Az alexandriai Sarapieion helleniesztikus kultusz-szobra. Szépművészeti Múzeum Közleményei 12, (1958), 95–108.
    8. Castiglione László: Görög-egyipotmi Apis bika az ie. VI. századból. Szépművészeti Múzeum Közleményei 18, (1961), 112–117.
    9. Castiglione László: Isis Pharia, Megjegyzések a Budapesti szoborhoz. Szépművészeti Múzeum Közleményei 34–35, 1970, 159–169, 178–189.
    10. Dobrovits Aladár: A római császárkori Osiris-vallás megértéséhez (I–III.). Egyetemes Philológiai Közlöny 57, (1933),221–228, 58 (1934), 58–76, 164–176.
    11. Dobrovits Aladár: A szépművészetek könyve. Budapest, 1940. (A Pesti Hírlap lönyvtára) kötetben: Elő-Ázsia szobrászata. Az egyiptomi szobrászat, 241–256; Egyiptomi festészet. Elő-ázsiai festészet és dombormű, 523–533.
    12. Dobrovits Aladár: A Szépművészeti Múzeum “Nílusi jelenet” domborműve. Szépművészet 3, (1942), 11–14.
    13. Dobrovits Aladár: Az Egyiptomi Gyűjtemény. Vezető, Budapest, (1939).
    14. Dobrovits Aladár: Egy egyiptomi férfiportré a Szépművészeti Múzeumban. Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 9, (1937–39), 261–263., 264–265.
    15. Dobrovits Aladár: Egyiptomi papnő szobra a Szépművészeti Múzeumban. Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei 10, (1940), 179–186, 187–194.
    16. Dobrovits Aladár: Föld és egyiptomi lényeg. Sziget 1, (1935), 34–43.
    17. Dobrovits Aladár: Harpokratész kis bronzszobrai Budapesten. Arch. Ért. 50, (1937), 151–157.
    18. Dobrovits Aladár: Társadalmi valóság és társadalmi kritika az egyiptomi művészetben, Antik Tanulmányok 1., 1954, 217 skk.
    19. Dobrovits Aladár: Természetlátás és gondolkodás az ókori Egyiptomban, Történetírás I. 1937, 337–355.
    20. Dobrovits Aladár: Természettudomány az ókori Egyiptomban. Búvár (1938), 849–854.
    21. Fábián Zoltán: A Rylands IX démotikus papirusz Amonhimnuszai. Versfordítási kísérlet. Egyiptológiai füzetek I. Studi Iuvenum in honorem V. Wessetzky, Bp. ELTE, (1983). 39–52.
    22. Fóti László: Disznó amulettek az Egyiptomi Gyűjteményben Szépművészeti Múzeum Közleményei 40, 1973, 97–101.
    23. Fóti László: Egy óegyiptomi mesetorzó. ELTE, ELTE Ókori Történeti Tanszékének Kiadványa 5., Budapest, 1973, 7skk.
    24. Gaál Ernő: Az egri Dobó István Vármúzeum egyiptomi tárgyai, Az Egri Múzeum Évkönyve 10, 1973, 215–226.
    25. Gaál Ernő: Az egyiptomi vallás, Keleti Vallások 1. Gólyavári füzetek 2. Budapest, 1988. Ars amandi az egyiptomi erotikus papiruszon, ANTI 1./5., 1993 (13/12) 8–9.
    26. Gaál Ernő: III. Amenhotep, az örökkévalóság királya. Ant. Tan. 22, 1975, 105–106.
    27. Gaboda Péter: Egy egyiptomi szobor útvonalának (gyűjtemény) történeti tanulságai. Adalékok a 19. századi keleti magyar emigráció és a korabeli tudománydiplomácia műtárgygyűjtési lehetőségeihez, Szépművészeti Múzeum Közleményei 82. (1995), 121–130.
    28. Gaboda Péter: Egy mestermívű Imhotep bronzszobor az Imhotep-kultusz intézményesülésének korából. Szépművészeti Múzeum Közleményei 88., 1998.
    29. Gaboda Péter: Egy újbirodalmi boroskorsó-címke hieratikus jegyekkel. Szépművészeti Múzeum Közleményei 86., (1997), 109–116.
    30. Gaboda Péter: Heqaib sm-pap szobrának töredéke. (Láb)jegyzet egy krokodil-isten Középbirodalom végi tiszteletéhez. Szépművészeti Múzeum Közleményei 77, (1992), 69–81.
    31. Gaboda Péter: Sünskaraboid kriptografikus felirattal. Szépművészeti Múzeum Közleményei 73, (1990), 85–92.
    32. Győry Hedvig, Harpocrates körmeneteinek ábrázolása a terrakottákon. Egyiptológiai füzetek I. Studi Iuvenum in honorem V. Wessetzky, Budapest ELTE, 1983. 53-72
    33. Győry Hedvig: “Előjött egy kígyó az odvából”. Lege Artis Medicinae 5/2, (1995), 192–197.
    34. Győry Hedvig: “Szülni fogsz hónapjaid szerint”. Lege Artis Medicinae 5/2, (1995. dec.), 1146–1151.
    35. Győry Hedvig: Az első magyar ásatás Egyiptomban. 1907 - Válogatás a gamhudi ásatás anyagából, 1997, (Bp. 1998)
    36. Győry Hedvig: Az Ismét Ép, avagy Udzsat szem amulettje. Lege Artis Medicinae, (1994).
    37. Győry Hedvig: Az Udzsat szem amulettje. Gyakorlati Szemészet, Budapest, Literatura Medica, (1995), 180–184.
    38. Győry Hedvig: Egy múmiakoporsó Gamhudból, Hónap műtárgya (1990. okt. 9 – dec. 31.) Szépművészeti MúzeumMúzeumi Újság
    39. Győry Hedvig: Egy múmiakoporsó Gamhudból. A Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteménye. A Hónap Műtárgya, 1990. okt.9 – dec. 31.
    40. Győry Hedvig: Két újonnan restaurált koporsó Gamhudból, Hónap műtárgya 1991. május 1. – július 31. Szépművészeti MúzeumMúzeumi Újság
    41. Győry Hedvig: Két újonnan restaurált koporsó Gamhudból. A Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteménye. A Hónap Műtárgya, 1991. május 1. - július 31.
    42. Haeffner Emil: Egyiptomi gyűjteményünk újabb kis szolgaszobra. Szépművészeti Múzeum Közleményei 3., (1949), 26–28.
    43. Haeffner Emil: Mészkő-sztélé az Újbirodalom végéről, Szépművészeti Múzeum Közleményei 4., (1954), 68–71.
    44. Hajnóczi Gy.: Az egyiptomi építészet. In: Az építészet története. Ókor, Bp. Tankönyvkiadó, (1967), 71–168.
    45. Hubai Péter: Setna "Survival", Egyiptológiai füzetek I. Studi Iuvenum in honorem V. Wessetzky, Budapest ELTE, (1983), 73–128.
    46. Kákosy László – Wessetzky Vilmos: Az egyiptomi gnózis kérdéséhez. Antik Tanulmányok 5, (1958), 87–89.
    47. Kákosy László: “Az istenek kiválasztják a királyt, a király a főtisztviselőit”. História 9/3. (1987), 3–4.
    48. Kákosy László: “Kyprianos” Egyiptomban. Antik Tanulmányok 10., (1963) 39–44.
    49. Kákosy László: “Légy írnok!”. Az egyiptomi államigazgatás. História 10/1. (1988), 3–5.
    50. Kákosy László: A császárkori Thoth kultusz problémájához. Archeológiai Értesítő 88., (1961), 89–92.
    51. Kákosy László: A fáraó és a zsilipek. III. Amenemhat. História 11/1–2., (1989), 3–4.
    52. Kákosy László: A Kargeh és Dakleh oázis régészeti emlékei. Archeológiai Értesítő 92. (1965), 176–181.
    53. Kákosy László: A messinai Gnosis kollokvium. Antik Tanulmányok 13. (1966), 272–274.
    54. Kákosy László: A Szépművészeti Múzeum Hórusz-táblái. Szépművészeti Múzeum Közleményei 34–35., (1970), 159–169.
    55. Kákosy László: A Szépművészeti Múzeum új egyiptomi szolgaszobrai. Szépművészeti Múzeum Közleményei 8., (1956) 86–90.
    56. Kákosy László: A szerzetesség Egyiptomban, Johannes Cassianus: De Institutis coenobiorum. Az ELTE ókori Történeti Tanszékeinek Kiadványai 29., Budapest, (1980), I–XXI.
    57. Kákosy László: Asztrológia és vallás az ókorban. Világosság 11. (1973), 507.
    58. Kákosy László: Augustus és Egyiptom. Antik Tanulmányok 14. (1967), 307–315.
    59. Kákosy László: Az egyiptomi aranykor-mítoszok történeti fejlődése és társadalmi vonatkozásai. Antik Tanulmányok 14., (1967),1–16.
    60. Kákosy László: Az egyiptomi időfogalom. Idő és történelem. Az ELTE ókori Történeti Tanszékeinek kiadványai 7., Budapest, (1974),81–89.
    61. Kákosy László: Az egyiptomi történetszemlélet hatása az aranykor mítoszokra. Antik Tanulmányok 8., (1961), 260–263.
    62. Kákosy László: Az elmúlt tíz év régészeti eredményei Egyiptomban. Élet és Irodalom (1964), 1203.
    63. Kákosy László: Az óegyiptomi nyelv, Keleti nevek magyar helyesírása. Szerk.: L. Ligeti, Budapest, (1981), 22–40.
    64. Kákosy László: Az ókori Kelet. Egyiptom, A hadművészet ókori klasszikusai. Szerk.: I. Hahn, Budapest, (1963), 145–161.
    65. Kákosy László: Bés egy kopt legendában. Antik Tanulmányok 11. (1964), 105–112.
    66. Kákosy László: Dekán amulett a Szépművészeti Múzeumban. Szépművészeti Múzeum Közleményei 52., (1979) 113–119.
    67. Kákosy László: Egy kopt varázsszöveg magyarázatához. Antik Tanulmányok 4. (1957), 99–100.
    68. Kákosy László: Egyiptomi ételek, italok. História 2/4., (1980), 28–29.
    69. Kákosy László: Egyiptomi források a Ptolemaioszok történetéhez. Antik Tanulmányok 5., (1958), 330–339.
    70. Kákosy László: Egyiptomi szitula a Szépművészti Múzeumban. Szépművészeti Múzeum Közleményei 10., (1957), 73–74.
    71. Kákosy László: Himnusz a holtak úrnőjéhez. Nagyvilág 1. (1990), 97–98.
    72. Kákosy László: Hogyan lett isten Nagy Sándor Egyiptomban? Élet és Irodalom, (1963), 208.
    73. Kákosy László: I. Séthi apoteózisa, Fs. I. Hahn. Az ELTE ókori Történeti Tanszékeinek kiadványai 5., Budapest, (1973),77–98.
    74. Kákosy László: I. Séthi apotheózisa. Emlékkönyv Hahn István tiszteletére. ELTE Ókori Történeti Tanszékének Kiadványa 5, Budapest, (1973), 77 skk.
    75. Kákosy László: Imhotep sírjának nyomában. Élet és Tudomány 21., (1966), 2124–2127.
    76. Kákosy László: Ipu, a Főrangú intelmei, Antik Tanulmányok 4., (1957), 323.
    77. Kákosy László: Khufu és a varázslók, A paraszt panaszai. Ed. A. Dobrovits, Budapest, (1963), 47–56.
    78. Kákosy László: Küldjetek a fáraóhoz! Sztrájk III. Ramszesz korában. História 2/1. (1980), 3–4.
    79. Kákosy László: Legrégibb adatok meteorbecsapódásokról. Természettudományi Közlöny 8., (1964), 374.
    80. Kákosy László: Megjegyzések a Totoés problémához. Szépművészeti Múzeum Közleményei 24., (1964), 103–108.
    81. Kákosy László: Újabb szolgaszobrok az Egyiptomi Gyűjteményben. Szépművészeti Múzeum Közleményei 14., (1959) 101–104.
    82. Kákosy László: Újév az ókori Egyiptomban. A Természet Világa 105. (1974), 548–549.
    83. Ludwig, Emil: A Nílus Egyiptomban. Szép Szó4, (1937), 284.
    84. Luft Ulrich: Egyiptom útja egy közel keleti békéhez. Historia XIV/7, Budapest, (1992), 20–21.
    85. Luft Ulrich: Gondoskodás és látomás. Mauzóleum, Budapest, (1987), 64–70.
    86. Luft Ulrich: Királyok születése az ókori Egyiptomban. Historia 2, (1999), 21–22.
    87. Luft Ulrich: Öröm és élet az Ókori Egyiptomban. Historia XI., 4-5, (1989), 3–4.
    88. Nagy István: Archaizáló irányzatok a saisi korszakban, Antik Tanulmányok, 17, (1970), 183–206
    89. Nagy István: Archaizáló tendenciák a későkori Saisban, Idő és történelem, 185–194. (Marót Károly Emlékkonferencia, Budapest 1974.)
    90. Nagy István: Két szaiszi kori usébti a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményéből. Szépművészeti Múzeum Közleményei 36., (1971) 125–129.
    91. Nagy István: Szisztrum töredékek a Szépművészeti Múzeumban. Szépművészeti Múzeum Közleményei 48–49., (1977) 201–208.
    92. Pető Mária: Egyiptomi szarvasmarha-szobrocska a Szépművészeti Múzeumban. Szépművészeti Múzeum Közleményei 37., (1971) 87–89.
    93. Steiner Judit: A Szépművészeti Múzeum két egyiptomi palettája. Egyiptológiai füzetek I. Studi Iuvenum in honorem V. Wessetzky, Budapest, ELTE, (1983), 129–136.
    94. Szilágyi János György: Egy ikonográfiai probléma. Szépművészeti Múzeum Közleményei 32–33., (1969), 153–159.
    95. Vanek Zsuzsanna: Adalék III. Amenhotep és Echnaton társuralkodásának kérdéséhez. Egyiptológiai füzetek I. Studi Iuvenum in honorem V. Wessetzky, Bp. ELTE, (1983), 137–148.
    96. Vanek Zsuzsanna: Neszipernub usébtije. Egyiptológiai füzetek I. Studi Iuvenum in honorem V. Wessetzky, Bp. ELTE, (1983),149–167.
    97. Varga Edith – Wessetzky Vilmos: A Szépművészeti Múzeum egyiptomi kiállítása. Budapest 1961 (1964, 1967, 1970), 1–56.
    98. Varga Edith – Wessetzky Vilmos: Egyiptomi Kiállítás.Vezető. Budapest 1955, 1–28.
    99. Varga Edith: A halottat élet járja át, Élet és Tudomány, 1996/19, 584–586.
    100. Varga Edith: Az egyiptomi gyűjtemény késői kori szobrászmintái. Szépművészeti Múzeum Közleményei 18, (1961), 103–111.
    101. Varga Edith: Az óegyiptomi stukkó szobrászminta történetéhez. Szépművészeti Múzeum Közleményei 16, (1960), 101–111.
    102. Varga Edith: Egy áldozati jelenet kozmogóniai vonatkozásai a Szépművészti Mőzeum egyiptomi sztélé-töredékén. Szépművészeti Múzeum Közleményei 12., (1958) 85–94.
    103. Varga Edith: Egy hypocéphal töredék. Szépművészeti Múzeum Közleményei 31, (1968) 95–103.
    104. Varga Edith: Egy késői kori egyiptomi halotti szokás emlékei. Szépművészeti Múzeum Közleményei 25., (1964), 123–132.
    105. Varga Edith: Egy késői kori múmiakoporsó. Szépművészeti Múzeum Közleményei 51., (1978), 185–191.
    106. Varga Edith: Rwd-ch3w és Ippj sztéléje. Szépművészeti Múzeum Közleményei 22, (1963), 127–130.
    107. Varga Edith: Világteremtés-ábrázolás a Szépművészeti Múzeum koporsótöredékén. Szépművészeti Múzeum Közleményei 7, (1955), 67–71.
    108. Vozil Irén: Egy késői kori múmiakoporsó restaurálása. Szépművészeti Múzeum Közleményei 55, (1980)
    109. Vozil Irén: Egyiptomi múmiakoporsók összehasonlító vizsgálata és restaurálása. Múzeumi Műtárgyvédelem 6, (1979)
    110. Vozil Irén: Egyiptomi műtárgyak, múmiakoporsók anyagvizsgálatának és készítéstechnikai megfigyeléseinek felhasználása a restaurátor és a muzeológus munkájában. Múzeumi Műtárgyvédelem 11, (1983)
    111. Wessetzky Vilmos: 150 éves az egyiptológia. Élet és Tudomány 27 (1972), cols. 2162–2187.
    112. Wessetzky Vilmos: A felsőpannóniai Isiskultusz problémái. Archeológiai Értesítő86, (1959), 20–31.
    113. Wessetzky Vilmos: A hieroglifák kulcsa a kopt nyelv. Élet és Tudomány 22, (1967), 1952–1955.
    114. Wessetzky Vilmos: A piramisok rejtélye. Népművelés 14, (1967), 33–34.
    115. Wessetzky Vilmos: A Rylands Papiri IX 5/5 magyarázatához. Antik Tanulmányok 6., (1959), 266–270.
    116. Wessetzky Vilmos: A sharunai reliefek és Back Fülöp expedíciója. Szépművészeti Múzeum Közleményei 30., (1967) 81–83.
    117. Wessetzky Vilmos: A Soproni Liszt Ferenc Múzeum Isis-Bubastis oltára. Soproni Szemle 16, (1962), 358–361.
    118. Wessetzky Vilmos: A Szépművészeti Múzeum Egyiptológiai Gyűjteménye 7, Budapest, (1969), 25–27.
    119. Wessetzky Vilmos: A Szépművészeti Múzeum Mereszger-sztéléje. Szépművészeti Múzeum Közleményei 78., (1993), 101–104.
    120. Wessetzky Vilmos: A Szépművészeti Múzeum új egyiptomi kiállítása. Művészet 2, (1961), 30–31.
    121. Wessetzky Vilmos: A szívskarabeus szerepe az ókori egyiptomiak halotti kultuszában, különös tekintettel a Magyar Nemzeti Múzeumban levő szívskarabeusokra. Budapest, 1934.
    122. Wessetzky Vilmos: A tűzoltás kifejezése az óegyiptomi szertartásokban. Antik Tanulmányok 9, (1962), 54–58.
    123. Wessetzky Vilmos: A víz kérdése az ókori Egyiptom életében. Földgömb 7, (1936), 349–356.
    124. Wessetzky Vilmos: A Würzburgi Orientalista Konferencia előadásai. Archeológiai Értesítő 95, (1968), 264–265.
    125. Wessetzky Vilmos: Adatok a késői kori egyiptomi társadalom belső küzdelmének történetéhez. Antik Tanulmányok 17, (1970),47–49.
    126. Wessetzky Vilmos: Adatok az egyiptomi halábrázolás kérdéséhez. Szépművészeti Múzeum Közleményei 42, (1974), 107–110.
    127. Wessetzky Vilmos: Az egyiptológiai magángyűjtemények történetéhez. Antik Tanulmányok 7, (1960), 120–121.
    128. Wessetzky Vilmos: Az egyiptomi “Újév-amulettek” problémái Szépművészeti Múzeum Közleményei 5, (1954), 90–95.
    129. Wessetzky Vilmos: Az egyiptomi kultuszemlékek jelentősége Veszprém megyében. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8, (1969),147–151.
    130. Wessetzky Vilmos: Az egyiptomi stilisztika történetéhez. Antik Tanulmányok 1, (1954), 161–163.
    131. Wessetzky Vilmos: Az egyiptomi versfordítások néhány kérdése. Antik Tanulmányok 4, (1957), 97–98.
    132. Wessetzky Vilmos: Az óegyiptomi könyv. Antik Tanulmányok 5, (1958), 1–24.
    133. Wessetzky Vilmos: Az óegyiptomi könyvtár. Antik Tanulmányok 5, (1958), 149–160.
    134. Wessetzky Vilmos: Az ókori könyvtárak története. Budapest 1946, 1–11.
    135. Wessetzky Vilmos: Beszámoló a XXIV. Orientalista Kongresszus egyiptológiai részlegéről és németországii tanulmányutamról. Antik Tanulmányok 5, (1958), 139–142.
    136. Wessetzky Vilmos: Beszámoló az 1961. éviGöttingeni Orientalista Konferenciáról és a Hildesheimi Pelizaues Museum jubileumáról. Archeológiai Értesítő 89, (1962), 91–92.
    137. Wessetzky Vilmos: Egy Amon papnő szívskarabeusa. Szépművészeti Múzeum Közleményei 21, (1962) 107–112.
    138. Wessetzky Vilmos: Egy elhanyagolt tudomány fejlődése. Antik Tanulmányok 5, (1958), 146–148.
    139. Wessetzky Vilmos: Egy szép Osiris szobrocska. Műgyűjtő 3, (1971), 47.
    140. Wessetzky Vilmos: Egyedi Kincs. In Művészeti Lexikon, Budapest (1965), 591.
    141. Wessetzky Vilmos: Egyiptom. In Mitológiai ABC, Budapest (1970), 91–114.
    142. Wessetzky Vilmos: Egyiptomi gyűjtemények Magyarországon. Népművelés 16, (1969), 29–30.
    143. Wessetzky Vilmos: Egyiptomi szív, egyiptomi gondolkodás. Búvár 5, (1939) 295–299.
    144. Wessetzky Vilmos: Észrevételek az óegyiptomi nílusi hajózásról. Archeológiai Értesítő 91, (1964), 62–65.
    145. Wessetzky Vilmos: Gondolatok és kérdések egy Osiris szobrocskával kapcsolatban. Szépművészeti Múzeum Közleményei 44, (1975) 143–45.
    146. Wessetzky Vilmos: Hollandiai és németországi meghívással kapcsolatos egyiptológiai tanulmányutam (1958. április–május). Antik Tanulmányok 5, (1958), 327–329.
    147. Wessetzky Vilmos: III. Amenophis oroszlánvadászat skarabeusa. Szépművészeti Múzeum Közleményei 27., (1965), 75–77.
    148. Wessetzky Vilmos: Lustrum és egyiptomi fényszimbolika. Antik Tanulmányok 2 (1955) 68–70.
    149. Wessetzky Vilmos: Megjegyzés Dobrovits Aladár posthumus tanulmányához. Szépművészeti Múzeum Közleményei 38., (1972)
    150. Wessetzky Vilmos: Megjegyzések a kanopusz-edények formakérdéséhez. Szépművészeti Múzeum Közleményei 11., (1957) 92–96.
    151. Wessetzky Vilmos: Megjegyzések Haeffner Emil “Mészkősztélé az Újbirodalom végéről” cikkéhez. Szépművészeti Múzeum Közleményei 4., (1954) 71.
    152. Wessetzky Vilmos: Mercurios legendájának kopt kézirattöredéke. Antik Tanulmányok 4, (1957), 89–96.
    153. Wessetzky Vilmos: Munkamódszerek kérdése az óegyiptomi könyvtártörténetben. Magyar Könyvszemle 73, (1957), 47–49.
    154. Wessetzky Vilmos: Ókori Keleti Történeti Chrestomathia – fordítások. Budapest 1965, 13, 20–22, 29–30, 39, 49, 58–59, 59–61, 76–81.
    155. Wessetzky Vilmos: Peteese démotikus beadványa és családtörténete, mint történelmi forrás. Antik Tanulmányok 8, (1961), 21–41.
    156. Wessetzky Vilmos: Peteese démotikus beadványa és családtörténete. Antik Tanulmányok 7, (1960), 133–161.
    157. Wessetzky Vilmos: Probleme des Isiskultes in Ober-Pannonien. Acta Arch. Hung. 11, (1959), 265–282.
    158. Wessetzky Vilmos: Skarabeus. Búvár 2, (1936),552.


Magyar szerzők idegennyelvű tudományos és ismeretterjesztő könyvei

    1. Gaál Ernő: Stamped Bricks from TT32. 1993.
    2. Kákosy László: La magia in Egitto ai tempi dei faraoni. 1985.
    3. Kákosy László: Zauberei im alten Ägypten. Budapest, 1989.


Magyar szerzők idegennyelvű tudományos és ismeretterjesztő cikkei


Ókori egyiptomi témák irodalmi feldolgozásai

    1. Ghyczy-Dráveczky Zsuzsa: Asszony a fáraók trónján (Hatsepszut). (s.l.), Metropolis Press, (s.a).
    2. Grant, Joan: Anubisz. Zepetnek Nyomda, (s.a.)
    3. Hegedűs Géza: Írnok és Fáraó
    4. Jacq, Christian: Ramszesz I–V. kötet. (A fény fia, Évmilliók temploma, A kadesi csata, Abu Szimbel úrnője, A Nyugat akácfája alatt) Európa Könyvkiadó, Budapest, 1997–98.
    5. Proust, Boleslaw: A fáraó. Európa Könnyvkiadó, Budapest, 1966.
    6. Walthari, Mika: Szinuhe


Folyóirat rövidítések

Acta Ant. Hung.Acta Antiqua Scientarium Hungaricae
Ant. Hung.Antiquitas Hungarica
Ant. Tan.Antik Tanulmányok
Arch. Ért.Archeológiai Értesítő
Bull.Bulletin de Musée Hongrois des Beaux-Arts
EPhKEgyetemes Philologiai Közlöny
MDAIKSonderdruck aus den Mitteilungen des Deutschen Archäologischen Instituts Abteilung Kairo.
OAOriens Antiquus
SZMSzabad Művészet


Egyiptomról szóló magyar filmek


A hieroglifák titka

Az óegyiptomi hieroglifákat évszázadokon át misztikus jeleknek tartották és hosszú ideig próbálkoztak a megfejtésükkel. Tudós papok, utazók, érdeklődő diplomaták után végül a rosetti-kő segítségével egy fiatal francia tudós találta meg a megfejtés kulcsát.

Forgatókönyvíró-szerkesztő-műsorvezető: MAYER ANDREA

Rendező: MONORY M. ANDRÁS

Operatőr: REICH LÁSZLÓ

Rendezőasszisztens: ILYÉS KINGA

Gyártásvezető: PALLÓS GYÖRGYI

Szereplők:

Müller József, Mákezsem Levente, Karnics Tibor, Lódi Csaba, Gonda Pongrác, Tillmann József, Kiss László, Younas Elkerat, Hardy Júlia, Ivánfy Ádám, Schluth Attila, Szász Gergely, Tillmann Hanna, Tillmann Lili, Unoka Zsolt, Zentai Zoltán

Közreműködött:

Molnár Tamás, Schramek Géza, Tímár Andor

MÚLT-KOR MTV 1994. / 27'10" / C-72954 / beta

 

Kalandorok és régészek

Thébába, a Kiályok Völgyébe temetkeztek az Újbirodalom fáraói. Sírjaikat később lakásként, szentélyként, remetelakként használták, majd lassan betemette a sírokat a homok. A 18. századtól aztán utazók, kalandorok jelentek meg a völgyben és kincsek után kutattak. A legnagyobb kincset végül egy régész találta 1922-ben. Howard Carter, aki Tutanhamon érintetlen sírjára bukkant.

Forgatókönyv: KÓTHAY KATALIN - MAYER ANDREA

Szerkesztő-műsorvezető: MAYER ANDREA

Rendező: MONORY M. ANDRÁS

Operatőr: REICH LÁSZLÓ , MONORY M. ANDRÁS

Rendezőasszisztens : ILYÉS KINGA

Gyártásvezető: PALLÓS GYÖRGYI

Szereplők:

Ivánfy Ádám, MüllerJózsef, Bartos Zoltán, Younas Elkerat, Fábri István, Ilyés Kinga, Karnics Tibor, Mákszem Levente, Nagy Attila, Unoka Zsolt , Walde Ottó

Közreműködött:

Debreceni Csaba, Galambos Csaba, Molnár Tamás, Schramek Géza, Tímár Andor

MÚLT-KOR MTV 1994. / 24'45" / C-58632 / beta

 

Paneb története

Szétmállott papiruszok, töredezett osztrakonok nem túl látványos emlékei az óegyiptomi kultúrának, pedig sokkal többet elárulnak az egyiptomiak mindennapjairól, mint a legcsodálatosabb szobrok vagy épületek. A Salt Papirusz és Deir el-Medinei osztrakonok alapján nyomon követhetjük egy sírépítô munkás, Paneb életét és sorsát.

Forgatókönyv: KÓTHAY KATALIN - MAYER ANDREA

Szerkesztő-műsorvezető: MAYER ANDREA

Rendező: MONORY M.ANDRÁS

Operatőr: REICH LÁSZLÓ

Rendezőasszisztens: ILYÉS KINGA

Gyártásvezető: PALLÓS GYÖRGYI

Szereplők:

Mákszem Levente, Ádám Ildikó, Ivánfy Ádám, Karnics Tibor, Müller József, Rajz Helga, Tarnóy Judit, Unoka Zsolt

Közreműködött:

Debreceni Csaba, Dévai Balázs, Mákszem Levente, Molnár Tamás, Molnár László, Schramek Géza

MÚLT-KOR MTV 1994. / 21'39" / C-72954 / beta

 

Dolgunk van a fáraóval!

A királysírokat építő munkások igen jó körülmények között élő emberek voltak. A királyi kincstártól kenyeret, húst, sört, zöldséget, kenőcsöt és szandált és ruházatot kaptak. Mi történt akkor, ha a fáraó nem tudta kifizetni az ellátmányukat ? Sztrájkolni kezdtek.

forgatókönyvíró-szerkesztő-műsorvezető: MAYER ANDREA

rendező: MONORY M. ANDRÁS

operatőr: REICH LÁSZLÓ

rendezőasszisztens: ILYÉS KINGA

gyártásvezető: PALLÓS GYÖRGYI

Szereplők:

Younas Elkerat, Ivánfy Ádám, Karnics Tibor, Mákszem Levente, Müller József, Unoka Zsolt

Közreműködött:

Debreceni Csaba, Molnár László, Molnár Tamás, Schramek Géza, Tímár Andor

MÚLT-KOR MTV 1994. / 21'14" / C-72954 / beta

 

A fáraók völgye

IX. Ramszesz korából több papirusz is ránk maradt, amely sírrablók elleni perek anyagát tartalmazza. A korabeli államhatalom nem volt képes megvédeni a sírokat a fosztogatóktól. Bár időnként lelepleztek egy-egy bandát, bíróság elé állították, bebörtönözték vagy kivégezték őket , a rablásokat nem tudták megakadályozni, ami nem is csoda, hiszen a legfőbb thébai hivatalnokoktól kezdve, a legutolsó szolgákig, valamilyen módon mindenki részesült a zsákmányból.

Forgatókönyvíró-szerkesztő-műsorvezető: MAYER ANDREA

Rendező: MONORY M. ANDRÁS

Operatőr: REICH LÁSZLÓ

Rendezőasszisztens: ILYÉS KINGA

Gyártásvezető: PALLÓS GYÖRGYI

Szereplők:

Younas Elkerat, Ivánfy Ádám, Karnics Tibor, Mákszem Levente, Müller József, Tarnóy Judit, Unoka Zsolt

Közreműködött:

Debreceni Csaba, Molnár László, Molnár Tamás, Schramek Géza, Tímár Andor

MÚLT-KOR MTV 1994. / 19'43" / C-58632 / beta

 

Út az örökkévalóságba

Piramisok, előkelő- és királysírok - az óegyiptomi kultúra talán legismertebb emlékei, és mind a túlvilághithez kapcsolódnak. De hogyan képzelték az egyiptomiak a Túlvilágot ? Miféle veszélyek vártak a Túlvilágra érkező egyiptomira, kik segítették és kik akadályozták abban, hogy bejusson oda ? Milyen szövegeket kellett ismernie a halottnak, hogy megnyíljanak a kapuk, az ajtók ? Hogyan kellett igaz életéről tanúskodnia a túlvilági bírák előtt ? Mindez kevésbé ismert, filmünk ezt mutatja be.

Forgatókönyv: BARTOS ZOLTÁN

Szerkesztő-műsorvezető: MAYER ANDREA

Rendező: MONORY M. ANDRÁS

Operatőr: REICH LÁSZLÓ

Rendezőasszisztens: ILYÉS KINGA

Gyártásvezető: PALLÓS GYÖRGYI

Szereplők:

Ivánfy Ádám, Ádám Ildikó, Karnics Tibor, Mákszem Levente, Rajz Helga, Tarnóy Judit, Unoka Zsolt

Közreműködött:
 
 
Schramek Géza, Debreceni Csaba, Molnár Tamás, Molnár László, Tímár Andor

MÚLT-KOR MTV l994. / 18'39" / D-72954 / beta

 

Szinuhe története

Megölik I. Amenemhát fáraót és Szinuhe, aki véletlenül kihallgatja a hírnök jelentését félelmében Szíriába menekül. A fejedelem szívesen fogadja, hozzáadja egyik lányát, és törzsfőnökké teszi. Szinuhe mindezek ellenére csak irigyelt idegen marad. Ahogy öregszik egyre nagyobb honvágyat érez. Az új fáraó kegyéből végül hazatérhet, s így nem kell idegenben meghalnia. A film a legismertebb óegyiptomi novella költői feldolgozása.

Szerkesztő: MAYER ANDREA

Rendező: MONORY M. ANDRÁS

Operatőr: REICH LÁSZLÓ, MONORY M. ANDRÁS

Rendezőasszisztens : ILYÉS KINGA

Gyártásvezető: PALLÓS GYÖRGYI

Szereplők:

Mákszem Levente, Younas Elkerat, Ádám Ildikó, Ivánfy Ádám, Karnics Tibor, Zeinab Kounta, Rajz Helga, Tarnóy Judit, Unoka Zsolt

Közreműködött:
 
 
Balkay Géza, Bereményi Géza

MÚLT-KOR MTV 1994. / 21'50" / D-27199 / beta

 

Hogyan épültek a piramisok?

Erre a kérdésre senki sem tud pontosan válaszolni. Az ókortól kezdve számos komoly és komolytalan elképzelés született. Neves tudósokat kérdeztünk erről, akik segítenek fellebbenteni a fálylat erről a " titokról ".

Forgatókönyv: KÓTHAY KATALIN - MAYER ANDREA

Szerkesztő-műsorvezető: Mayer Andrea

Rendező-operatőr: Monory M. András

Gyártásvezető: PALLÓS GYÖRGYI

Közreműködik :

VASSIL DOBREV, ZAHI HAVASZ, RAINER STADELMANN, NABIL SZVELIM

MÚLT-KOR MTV 1996. / 25’29‘’ / D-49987 / beta

 

Az óbirodalom piramisai

A leghíresebb piramisok az Óbirodalom korából származnak, jó néhány hatalmas és több tucat kevésbé látványos kőgúla emelkedik az Abu Roastól Médumig húzódó fennsíkon. A korabeli építészek évszázadokon át kísérleteztek, míg megtalálták a tökéletes formát. Neves egyiptológusok segítségével mutatjuk be az Óbirodalom korában épült piramisokat.

Forgatókönyvíró-szerkesztő-műsorvezető: Mayer Andrea

Rendező-operatőr: Monory M. András

Gyártásvezető: PALLÓS GYÖRGYI

Közreműködik :

BÁCS TAMÁS, VASSIL DOBREV, KÁKOSY LÁSZLÓ, RAINER STADELMANN, NABIL SZVELIM

MÚLT-KOR MTV 1996. / 27’52‘’ / D-30497 / beta

 

Sznofru piramisai

Miért épített Sznofru fáraó, a negyedik dinasztia első királya három piramist is magának ? A médumi és a dahsúri piramisok új fejezetet jelentenek a piramisok történetében. A "tört" és a "vörös" piramist, Rainer Stadelmann professzor, a Kairói Német Régészeti Intézet igazgatója mutatja be.

Forgatókönyvíró-szerkesztő-műsorvezető: Mayer Andrea

Rendező-operatőr: Monory M. András

Gyártásvezető: PALLÓS GYÖRGYI

Közreműködik :

RAINER STADELMANN, NABIL SZVELIM

MÚLT-KOR MTV 1996. / 20’54’’ / D-45357 / beta

 

Épületek a piramisok körül

A piramisok romjaikban is impozáns látványt nyújtanak a sivatag szélén. Azt azonban kevesen tudják, hogy az ókorban hatalmas épületegyüttes vette körül a fáraók sírjait, s a piramis ennek csak egy része volt.

Forgatókönyv: BÁCS TAMÁS - MAYER ANDREA

Szerkesztő-műsorvezető: Mayer Andrea

Rendező-operatőr: Monory M. András

Gyártásvezető: PALLÓS GYÖRGYI

Közreműködik :

BÁCS TAMÁS, LADISLAV BARES, VASSIL DOBREV, ZAHI HAVASZ, RAINER STADELMANN, NABIL SZVELIM

MÚLT-KOR MTV 1996. / 25’29‘’ / D-45283 / beta