Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia E-Tár
« vissza a "Perzsa költők tára" tartalomjegyzékére
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Balkhí
VERSEI
Demény Ottó fordításai
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár

SAHÍD-E BALKHÍ - A mai Afganisztánban született. Rúdaki (936-ban meghalt) kortársa, akitől még kevesebb töredék maradt ránk. Kiváló filozófus volt, akit a nagy arab filozófus Zakarijja ar-Rází is méltónak tartott arra, hogy könyvet írjon A gyönyör természetéről írt értekezése ellen. Egyképpen értett arabul és perzsául, s a dicsénektől kezdve számos műfajt művelt. Élete vége felé keserű szatírákat írt az arisztokrácia ellen.

Túsz - khorászáni város neve

 

1
A bánat, hogyha mint tűz füstölögne,
Világunk mindig éjként elborulna.
A földet bár bejárhatnád, barátom,
Nem akadsz bölcsre, hogysem nem busulna.

2
Túsz romjai mellett, ahogy elvitt az utam,
Bús páva ül ott, hol bagoly ősi fészke van.
Kérdém: mi a hired vadon, átkos helyeden?
Hirem csak ez: Ó, jaj, ó, jaj! szólt bánatosan.

3
Nincs a mennyben csak egy takács s egy szabó.
Nem találhatni más mivest odafenn.
Ez királynak való süveget csinál,
Gyászruhát sző amaz folyvást, sebesen.

4
Lám csak, a rózsa, nárcisz együtt,
- Nem nyilik ám a tudás, a kincs.
Ím, hol a szükség, ott a tudás.
S mennyi a gazdag, ám esze nincs.

5
Mily nagyon szánlak, ó, tudás, hisz te vagy
Minden érték kútfeje, ó, te szegény.
Nélküled kincs, vagyon, nem kell semmi se.
Szűkösen, bár veled együtt legyek én.
Hadseregként megóv engem a tudás,
S egy sereggel ki mitse tud, de szegény.

 

Kétsorosak
(Faludy György fordításai)

Ész és vagyon: az egyik rózsa, nárcisz a másik -
a kettő nem fér össze. Mindig külön virágzik.

Szép lány! Csípője íve is impozáns, hiszen
több férfit bírt el már, mint a híd a Tigrisen.

A zsarnok meghal ágyban, leszúrják vagy széttépik,
de a szenny, mit felkavart, velünk marad száz évig.

Ha - mint mondják - szerelmi vágyunk valóban égne:
a roppant füsttől senki nem látna föl az égre.

Járd be a széles földet, hajózz be minden tengert:
a bölcsek közt nem találsz egyetlen boldog embert
.