Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Haiku Hinduizmus, jóga India Indonézia Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

ARAB KÖZMONDÁSOK
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár

 

Első a lakomán, utolsó a perpatvarban.

Árvák arcán tanulja ki mesterségét a borbély.

Ha meglátogatsz egy várost, ahol a borjút imádják, kaszálj füvet és etesd meg.

Ha egy rabszolga tevére száll, mindkét púpját meg akarja ülni.

Aki tevét szállásol el, magasabbra kell a kaput építenie.

Aki elhagy egy dolgot, tud nélküle élni.

Inkább a nyájasság, mint a kenyér.

Megkínzott megkínzottat nem tud vigasztalni.

Az ember akkor van biztonságban, mikor egyedül van.

Az anarchia egy éjszaka több kárt okoz, mint a zsarnokság száz év alatt.

Az orra hegyén van a dühe.

Egykor üllő volt, most kalapács.

Mikor a majom nem éri el kezével az érett banánt, azt mondja, savanyú.

Az arab értelme a szemében van.

Az arabok dolga legyen az araboké.

A lusta ember csillagjósnak megy.

A fukarság tönkreteszi, amit a fukarság összegyűjt.

A kétfülű kosarat ketten kell vigyék.

Minden babszem megtalálja vak mérőjét.

Minden férfi mestere saját szakállának.

Bármit felnevel az ember, hasznára van, kivéve az embert, ha felneveli, gyökerestül tönkreteszi.

A születés a halál hírnöke.

Ne ócsárolj, ne dicsekedj, amíg nem múlt el másfél év.

Mikor valaki akar valamit, vak annak hibáit illetően.

Az ember megcsókol egy könyvet a tartalma fontossága miatt.

Kölcsönkért kaftán nem melegít.

A kenyere megsült, a kancsója tele van.

Mindenki saját kalácsa alá kaparja a parazsat.

A "Nem, köszönöm" sok jó vajaskalácsot elszalaszt.

A kutya ugat, a karaván halad.

Változtass magadon és a szerencse is változtatni fog rajtad.

Aki jótékonyságot vet, barátságot arat.

Aki fecseg neked, fecseg rólad is.

A fecsegő a legnagyobb bolond a világon.

Ó teve, melyik végtagod egyenes?

Bár tevére hágott, megharapták a kutyák.

Mikor a teve szalmát akar, kinyújtja a nyakát.

A teve olcsó lenne, ha nem lenne a nyaka körül díszítés.

Több jót tesz egy jókedvű arc, mint egy nagylekű kéz.

Minél szentebb a város, annál gonoszabbak polgárai.

A városokban a bűn könnyen elrejtőzik.

Légy udvarias mindenkihez, barátságos sokakhoz, bizalmas kevesekhez.

Inkább veszekedjünk a barátainkkal, mintsem túl sokáig barátságosak legyünk ellenségünkkel.

Több háborút okozott már egyetlen szó.

Mire jó a szem, ha a fejben sötétség uralkodik?

Nem lehet jó az az orvos, aki még sohasem volt beteg.

Ha valaki csikorgatja a fogát, attól még nem lesz tele a hasa.

Ne számold azokat a napokat, amelyek soha nem lehetnek a tieid.

Ha meghalsz, nővéred könnyei idővel felszáradnak, özvegyed más karjában abbahagyja a sírást, de anyád haláláig gyászolni fog.

Ingyen kel át a tengeren, és a kapitány feleségére kacsingat.

A vak macska is sóvárog egér után.

Az élet örömei: kása, leves és a férjnek hátas szamár, melyet a felesége vezet.

Ne nevesd ki azt, akinek gyér a szakálla, ha neked nincs is.

Csak akkor kiáltott az őrségért, miután megerőszakolták.

Köss üzletet azelőtt, hogy szántani indulnál.

Versenyezz, ne irigykedj.

A részeg ember ok nélkül nevet.

A gonosz emberek felismerik egymást.

Azt mondták a tevemadárnak (= strucc): "Vidd!" Azt válaszolta: "Nem tudom, mert madár vagyok". Azt mondták neki: "Repülj!" Azt felelte: "Nem tudok, mert teve vagyok".

Ha a dolgokat nem tudod megragadni a fejüknél fogva, akkor ragadd meg őket a farkuknál fogva.

Ha szerencsétlenségedre a koldulás jutott neked, akkor csak a legnagyobb kapukon kopogtass.

Ha sarat vágsz a falhoz, akkor is nyomot hagy, ha nem tapad meg rajta.

Járj a régi cipődben, amíg istentől nem kapsz másikat.

A mohóság csökkenti annak az értékét, amit sikerült összeszednünk.

A gazdagok felfedik rossz tulajdonságikat, a szegények titkolják.

Ne vágasd ki azt a fát, amely árnyékot ad neked.

A délibáb miatt ne locsold szét a vizet, amit magaddal vittél az útra.

A kaméleon addig nem hagyja el a fát, míg nincs másik.

A száraz nádnak nincs szüksége a tűz társaságára.

Hamar elkapják azt az egeret, amelyiknek csak egy lyuka van.

Akinek nincs pénze, nincsenek barátai.

A harag méreggel kezdődik, és megbánással végződik.

A gondoskodás nem tehet semmit a sors ellen.

A szépség hatalom.

A bánatot öröm követi.

Dobd a tóba, és egy hallal a szájában fog felbukkani.

Ha halotti leplekkel kereskednék, nem halna meg senki.

A tömeg kellős közepén adott tanács felháborító.

A tapasztalat nyelve mondja ki a legnagyobb igazságot.

Élj azzal, aki imádkozik, és te is imádkozni fogsz, élj azzal, aki énekel, és te is énekelni fogsz.

Inkább a láb csússzon meg, mint a toll.

Szolgák előtt ne fecsegj ki titkokat.

Rossz idők ellen a türelem az orvosság.

Akinek hosszú lába van, messzire jut.

Négy dolgot nem lehet visszavonni: a kimondott szót, a kilőtt nyilat, az isteni rendeletet és az elmúlt időt.

A szívesen látott vendég vendégszeretet tanul.

Élj szamár, míg a fű kisarjad.

A hideg megtanít szenet lopni.

Egy makrancos csikóból gyakran ragyogó ló lesz.

A legjobb még hátra van.

Az ember jellemét társai jelleméből ítélik meg.

Ha szamarat csinálsz magadból, ne panaszkodj, ha a hátadra telepednek.

A panaszkodás barátokat szül.

Kevés étek sok bajt előz meg.

Légy következetes: ha "egyet" mondasz, ne mondj "kettőt".

A rozsda elpusztítja a vasat, az irigység saját magát.

Kerüld a hiú reményeket - az elégedettség vagyont ér.

Kevéssel elégedettnek lenni - igazi boldogság.

Mikor a varjú a kalauzod, a kutyák dögteteméhez fog vezetni.

A kijavítás akkor jó, ha idejében történik.

Annak keresd a tanácsát, aki megríkat, és ne annak, aki megnevettet.

Addig nyútsd a lábad, amíg a takaród ér.

Aki meg akarja enni a magot, annak fel kell törnie a héját.

A kegyetlenség a gonoszok ereje.

Aki szereti a veszélyt, belepusztul.

A datolyapálma lábának a vízben, fejének a tűzben kell lennie.

Férjhez nem ment leánynak törött a szárnya.

Bármely halál könnyebb a kard általi halálnál.

Még egy kavicsot is fogadj el az adósodtól.

Ne lőjj festett őzre üvegnyillal.

Nem mindennap lő a papa őzet.

Torz testben szép lélek lakozhat.

Légy alázatos a viselkedésedben és öltözhetsz olyan feltűnően, ahogy tetszik.

Aki hagy utódot, nem hal meg.

A sivatagban az ember elfelejt mindent, többé nem emlékszik semmire.

Állandó napsütés sivatagot csinál.

A sivatagban jobb a főtt répa a színezüstnél.

Van megkönnyebbülés a kétségbeesésben.

Mindenkinek van csepülője és hízelgője.

Nagy tálakban elférnek a kicsik.

Minden kutya ugat a kapunál.

A pórázon tartott kutya nem vadászik jól.

Jó emberekkel vándorló kutya megokosodik.

Ne kergesd el a kutyát, mielőtt tudnád, ki a gazdája.

A vadászkutyáknak össze van karmolva a pofájuk.

Aki kopog az ajtón, hallja a választ.

A kacsa fiókái jó úszók.

A trágyadomb szép virágokat növeszt.

Semmi, csupán egy maroknyi por tölti be az ember szemét.

A tenger közepén kér port.

Gyakran költözz, mert az élet édessége a változásban van.

Nincs gyapjú olyan fehér, hogy a festék ne tudná feketére festeni.

Nem a hattyú dolga, hogy a sasfiókot énekelni tanítsa.

Nincsenek ketten a földön, akik mindenben egyetértenének.

Aki egyedül eszik, egyedül köhög.

Edd meg az ajándékodat és törd össze a tányért.

Hatvan foga is fáj annak, aki hallja a szomszédját enni, maga meg nem eszik semmit.

 

 

Fodor István
EGYIPTOMI ARAB KÖZMONDÁSOK

A szemelvények forrása: http://www.afoldgomb.hu/2000-3-cikk2.html
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár

 

Aki egész évben hangyát gyűjt, tevét fog markába.

Végy el (homokszemeket) a dombból, s az összedől. (= Sok kicsi sokra megy.)

Dobd be a folyóba, s szájában hallal bukkan fel.

Vízhordó emberek fertályában árul vizet.

Én az egyik vádiban, te a másikban vagy. (vádi = kiszáradt folyómeder)

A majom anyja szemében gazella.

A galacsinhajtó bogár úr a házában (vagy "a kutya saját házában szultán", esetleg "a kutya saját házában oroszlán".)

Ha szeret a kígyó, tekerd nyakad köré.

----------------------

A törökök kiemelten szerepelnek a közmondásokban úgy, mint úzok (a közmondások legrégebbi rétegében), tatárok, megszálló katonák (gindik), agák (eunuchok). Ez a közel négyszáz éves török jelenlét eredménye:

Mindaz, amit a törököktől szolgálataidért kapsz, verés; - inkább a törökök zsarnoksága, mint a beduinok igazsága; - kávéra a bismilláh (Allah nevében) az aga zsebéből jön (csak a szokásos áldást mondja, de nem fizet); - mint a dagadt aga (eunuch), nincs benne semmi, csak a bajsza (azt hiszi, fontossága a bajuszban van); - Olyan, mint a hivatalát vesztett török, azt imádja, aki alkalmazza; - ha nem ismerném az anyádat és az apádat, azt mondanám, hogy a törökök neveltek; - senki sem mondja: gindi (török katona) fedd el a szakállad (ki mer tanácsot adni neki)! - A török koldus éhezik, de azt mondja, nincs szüksége semmire.

A fenti nyolc közmondásból mindössze egyetlen egy, az utolsó jellemzi pozitívan a törököket. Igaz, ez is csak a koldussal kapcsolatban. A megszálló megszálló, mégha azonos hiten is van a megszállottakkal.

----------------------

Már az arab hódítás (641) előtt is éltek zsidók Egyiptomban. A róluk szóló közmondások sem hízelgőbbek:

Sóherebb, mint a zsidó szombaton (akiknél szombaton tilos minden tevékenység); - jobban tönkrement, mint a zsidó szombaton; - a mi urunk Mózes meghalt, az étel finom, ide vele! - olyan mint a zsidó mauzóleum: fehér, de kevés kegyesség van benne; - mint a zsidó szegények: sem evilág, sem túlvilág (az osztályrészük).

-----------------------

De nem járnak jobban a núbiaiak sem, mert ők a közmondás szerint fecsegők, elillanók, azaz angolosan távoznak, s különben is kevés jó van bennük:

Mint a núbiaiak, fecsegnek, s egy hallgat; - elment vizelni, s elutazott, mint a núbiaiak; - minden jó, ami Núbiából jő, kivéve a férfiakat és a szelet.

-----------------------

A gadzsari vagy núri vagy navvar néven emlegetett cigányokat olyanoknak tartják, akik előtt semminek sincs értéke: elment a cigány, s itt maradt az összetört víztároló.

Rettegést, félelmet váltanak ki: a cigányasszony szomszédai úrnője (rettegnek nyelvétől, s hallgatását hízelgéssel igyekeznek megnyerni). A cigány az egyiptomi közmondásokban a hitvány ember szinonimája: minden sikátorban vannak cigányok.

-----------------------

A Nílus-deltában fekvő Damanhúrban élők az átlag egyiptomi szerint a legravaszabbak az egész országban. A cigányokat persze kevéssé vigasztalja, hogy a közmondás szerint: inkább ezer núri cigány, mint egy damanhúri.

-----------------------

Bár a lakosság 10-15%-a kopt, mindössze egy, igaz nem túl hízelgő közmondás szól róluk: a kopt kétszínűség nélkül olyan, mint a fa gyümölcs nélkül.

------------------------

Jóllehet a magyarokat nagy földrajzi távolság választja el Egyiptomtól, mégis több közmondás is foglalkozik velük - velünk. A magyar aranypénz kereskedelem útján ismert volt Egyiptomban, s közmondás lett belőle, mely így hangzik:

Játssz a magyarral (azaz a magyar aranypénzzel), amikor velencei aranypénzt nyersz.

Az 1516-1517-ben Egyiptomot elfoglaló oszmán-török seregben magyar zsoldos katonák is szolgáltak, akik később Dél-Egyiptomban török helyőrségbe kerültek. Feltételezett leszármazottaik a magyaráb-ok (magyar törzsbeliek). A núbiai lakosság körében három arab nyelvű közmondás is született róluk; nyakasságukról, akkor még keresztény voltukról és eltérő öltözködésükről:

A magyar feje kemény, mint a kő; - a magyar nem mecsetben imádkozik; - a magyar kalpagot visel (tehát nem turbánt!).

-----------------------

A többségében muszlim lakosság körében viszonylag kevés közmondás él a keresztényekről. Például: aki keresztény kenyerét eszi, kardja mér rá csapást; - inkább zsidók és keresztények, mint a sikátorban lakók (mondja az, aki titkát megőrizni akarja); - a keresztény házasságban csak a halál jelenti a válást (a muszlim ugyanis tanúk előtt háromszor kijelenti, hogy "elválok tőled", s a hagyományos jog szerint a válás azonmód meg is történt).

------------------------

A városokban letelepültek és a még nomadizáló beduinok viszonya ősidők óta nem felhőtlen, hiszen kevés a megművelhető terület, a települések túlnépesedettek, így a betelepülni szándékozó beduinokat nem szívesen látják. Ezt legtömörebben az alábbi közmondás fejezi ki: engedd be a beduint, behozza a tevéjét is.

A pusztai arab, a beduin a városlakók szemében tudatlan, nem tud két dolog között különbséget tenni, ezt fejezi ki, a "beduinoknak minden szappan" közmondás. Arról, aki gyenge, de nagy szájhős az a közmondás járja, hogy olyan, mint "a beduinok kutyája, csahol, de félig bent van a nyeregtáskában". Viszont az a közmondás, hogy "a beduinok tudják, milyen út vezet a vízhez", elismeri hogy a sivatag kiváló ismerői.

------------------------

Néhány szomszédokkal kapcsolatos közmondás:

Szomszédot vásárolj, mielőtt házat veszel; - előbb a szomszéd, s azután a ház; - tégy jót mindenkivel, akkor is ha megérdemli, akkor is ha nem; - ha a szomszédod ellened van, akkor is szomszédod, inkább a házad ajtaját helyezzed máshová; - szomszédod előtted, szomszédod mögötted, ha nem látja az arcod, látja a tarkód; - ha szomszédod borotválkozik, szappanozz te is!

-----------------------

A rokonsággal kapcsolatos közmondások nagyon ellentmondásosak! A legrövidebb közmondás, mely szerint "a rokonok skorpiók", nem igényel különösebb magyarázatot. De a következő sem: "a rokonokkal való ellenségeskedés olyan, mint a skorpiócsípés".

-----------------------

A házassággal kapcsolatban sok, pozitív és negatív előjelű közmondás forog közszájon. Íme néhány:

Unokafivéremhez megyek nőül, még ha ruhám ujjával kell is takaróznom (mert szegény!); - aki fél unokahúgától, annak nem születik tőle gyermeke (gyakori az unokatestvérek közötti házasság).

Az ellenkezője így hangzik:

Jobb ólból házasodni, mint rokonnal; - kunyhóból házasodj, ne rokonnal.

További figyelemre méltó közmondások a házassággal kapcsolatban:

Aki két nőt vesz feleségül, vagy sikeres vagy élvhajhász; - két nő férje minden éjjel vőlegény (az iszlám megengedi a többnejűséget); - szeretőd ne vedd el, elvált nejed ne fogadd vissza; - inkább a férjem pokla, mint apám mennyországa; de: inkább a rokon pokla, mint idegen mennyországa; - sutban ülni jobb, mint a megbánt házasság; - olyan férjet válassz, aki éjjel mezőőr, nappal napszámos (azaz soha sincs otthon); - vedd feleségül a jó leányt, még ha olyan szegény is, hogy gyékényen ül (a gazdag leány szőnyegen ül); - a férfi és felesége olyan, mint a sír és az ott történő dolgok (egymás titkát megőrzik).

Végül álljon itt egy olyan közmondás, melyet a nők a férjük értékéről mondanak: a férfi ékszer, értéke van, még ha összetörik is (ezt az elszegényedett férjre mondják).

A vejek válogathatnak, hogy anyósukkal kapcsolatban melyik közmondás kedvükre való:

A víz és a tűz a házban kedvesebb nekem, mint az anyósom; - anyósom zsémbes, azt mondják, válj el a feleségedtől; - fogd vissza magad anyósom, ez csak rám és a feleségemre tartozik; de: anyósod kezét csókold meg, ne a feleségedét.

-----------------------

A trachoma nagyon elterjedt szembetegség, mely gyakran vaksághoz vezet. Így nagyon sok közmondás született a vakokkal kapcsolatban:

Vak, de pénzváltó; - vak, de csillagjós; - vak, de látótól lop; - vak, de a mezőgazdasági munkások felügyelője; - vak, de pálmák között vágtat; - a vak azt mondta a félszeműnek, hogy a vakok pohara keserű, az azt válaszolta, hogy a hír felét ismeri; - a vak is nyer a dobókockán.

-----------------------

Addig röpköd vissza a légy, míg beleesik a mézbe.

A szerencsétlen még a pacalban is talál csontot.

Minden szakállnak megvan a fésűje; minden bajusznak van ollója.

Éjjeli beszéd vajjal van kenve, mely reggel elolvad.

Akinek üvegből van a háza, az ne dobáljon kővel.

A kutya nem harap testvére fülébe.

Senki sem mondja, hogy keserű a méze.

Kapd el a macskát, a galambdúc kulcsát.

Egy ötösért hagyma, hagyma egy ötösért.

A trágya ellenáll az esőhullámoknak; a kecskebogyó dacol a széllel.

Az állatot füléről, az embert nyelvéről lehet megismerni.

Forró temetés, a halott kutya. (= Sok hűhó semmiért )

Ha barátod méz is, el ne nyald mindet.

Aki nem tud táncolni, azt mondja, hogy hepehupás a talaj.

Ha a száj csukva, nem repül bele a légy.

Jobb egy sáska a tenyérben, mint száz a levegőben.

Egyik nap méz, a másik nap hagyma.

Táncolj a majomnak, ha országában vagy.

Ha valaki naponta száz fonalat fon, egy év múlva gyapjú köpenye lesz.