Terebess
Ázsia E-Tár
«
katalógus
«
vissza a Terebess Online nyitólapjára
ARAB
KÖZMONDÁSOK
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár
Első a lakomán, utolsó a perpatvarban.
Árvák arcán tanulja ki mesterségét a borbély.
Ha meglátogatsz egy várost, ahol a borjút imádják, kaszálj füvet és etesd meg.
Ha egy rabszolga tevére száll, mindkét púpját meg akarja ülni.
Aki tevét szállásol el, magasabbra kell a kaput építenie.
Aki elhagy egy dolgot, tud nélküle élni.
Inkább a nyájasság, mint a kenyér.
Megkínzott megkínzottat nem tud vigasztalni.
Az ember akkor van biztonságban, mikor egyedül van.
Az anarchia egy éjszaka több kárt okoz, mint a zsarnokság száz év alatt.
Az orra hegyén van a dühe.
Egykor üllő volt, most kalapács.
Mikor a majom nem éri el kezével az érett banánt, azt mondja, savanyú.
Az arab értelme a szemében van.
Az arabok dolga legyen az araboké.
A lusta ember csillagjósnak megy.
A fukarság tönkreteszi, amit a fukarság összegyűjt.
A kétfülű kosarat ketten kell vigyék.
Minden babszem megtalálja vak mérőjét.
Minden férfi mestere saját szakállának.
Bármit felnevel az ember, hasznára van, kivéve az embert, ha felneveli, gyökerestül tönkreteszi.
A születés a halál hírnöke.
Ne ócsárolj, ne dicsekedj, amíg nem múlt el másfél év.
Mikor valaki akar valamit, vak annak hibáit illetően.
Az ember megcsókol egy könyvet a tartalma fontossága miatt.
Kölcsönkért kaftán nem melegít.
A kenyere megsült, a kancsója tele van.
Mindenki saját kalácsa alá kaparja a parazsat.
A "Nem, köszönöm" sok jó vajaskalácsot elszalaszt.
A kutya ugat, a karaván halad.
Változtass magadon és a szerencse is változtatni fog rajtad.
Aki jótékonyságot vet, barátságot arat.
Aki fecseg neked, fecseg rólad is.
A fecsegő a legnagyobb bolond a világon.
Ó teve, melyik végtagod egyenes?
Bár tevére hágott, megharapták a kutyák.
Mikor a teve szalmát akar, kinyújtja a nyakát.
A teve olcsó lenne, ha nem lenne a nyaka körül díszítés.
Több jót tesz egy jókedvű arc, mint egy nagylekű kéz.
Minél szentebb a város, annál gonoszabbak polgárai.
A városokban a bűn könnyen elrejtőzik.
Légy udvarias mindenkihez, barátságos sokakhoz, bizalmas kevesekhez.
Inkább veszekedjünk a barátainkkal, mintsem túl sokáig barátságosak legyünk ellenségünkkel.
Több háborút okozott már egyetlen szó.
Mire jó a szem, ha a fejben sötétség uralkodik?
Nem lehet jó az az orvos, aki még sohasem volt beteg.
Ha valaki csikorgatja a fogát, attól még nem lesz tele a hasa.
Ne számold azokat a napokat, amelyek soha nem lehetnek a tieid.
Ha meghalsz, nővéred könnyei idővel felszáradnak, özvegyed más karjában abbahagyja a sírást, de anyád haláláig gyászolni fog.
Ingyen kel át a tengeren, és a kapitány feleségére kacsingat.
A vak macska is sóvárog egér után.
Az élet örömei: kása, leves és a férjnek hátas szamár, melyet a felesége vezet.
Ne nevesd ki azt, akinek gyér a szakálla, ha neked nincs is.
Csak akkor kiáltott az őrségért, miután megerőszakolták.
Köss üzletet azelőtt, hogy szántani indulnál.
Versenyezz, ne irigykedj.
A részeg ember ok nélkül nevet.
A gonosz emberek felismerik egymást.
Azt mondták a tevemadárnak (= strucc): "Vidd!" Azt válaszolta: "Nem tudom, mert madár vagyok". Azt mondták neki: "Repülj!" Azt felelte: "Nem tudok, mert teve vagyok".
Ha a dolgokat nem tudod megragadni a fejüknél fogva, akkor ragadd meg őket a farkuknál fogva.
Ha szerencsétlenségedre a koldulás jutott neked, akkor csak a legnagyobb kapukon kopogtass.
Ha sarat vágsz a falhoz, akkor is nyomot hagy, ha nem tapad meg rajta.
Járj a régi cipődben, amíg istentől nem kapsz másikat.
A mohóság csökkenti annak az értékét, amit sikerült összeszednünk.
A gazdagok felfedik rossz tulajdonságikat, a szegények titkolják.
Ne vágasd ki azt a fát, amely árnyékot ad neked.
A délibáb miatt ne locsold szét a vizet, amit magaddal vittél az útra.
A kaméleon addig nem hagyja el a fát, míg nincs másik.
A száraz nádnak nincs szüksége a tűz társaságára.
Hamar elkapják azt az egeret, amelyiknek csak egy lyuka van.
Akinek nincs pénze, nincsenek barátai.
A harag méreggel kezdődik, és megbánással végződik.
A gondoskodás nem tehet semmit a sors ellen.
A szépség hatalom.
A bánatot öröm követi.
Dobd a tóba, és egy hallal a szájában fog felbukkani.
Ha halotti leplekkel kereskednék, nem halna meg senki.
A tömeg kellős közepén adott tanács felháborító.
A tapasztalat nyelve mondja ki a legnagyobb igazságot.
Élj azzal, aki imádkozik, és te is imádkozni fogsz, élj azzal, aki énekel, és te is énekelni fogsz.
Inkább a láb csússzon meg, mint a toll.
Szolgák előtt ne fecsegj ki titkokat.
Rossz idők ellen a türelem az orvosság.
Akinek hosszú lába van, messzire jut.
Négy dolgot nem lehet visszavonni: a kimondott szót, a kilőtt nyilat, az isteni rendeletet és az elmúlt időt.
A szívesen látott vendég vendégszeretet tanul.
Élj szamár, míg a fű kisarjad.
A hideg megtanít szenet lopni.
Egy makrancos csikóból gyakran ragyogó ló lesz.
A legjobb még hátra van.
Az ember jellemét társai jelleméből ítélik meg.
Ha szamarat csinálsz magadból, ne panaszkodj, ha a hátadra telepednek.
A panaszkodás barátokat szül.
Kevés étek sok bajt előz meg.
Légy következetes: ha "egyet" mondasz, ne mondj "kettőt".
A rozsda elpusztítja a vasat, az irigység saját magát.
Kerüld a hiú reményeket - az elégedettség vagyont ér.
Kevéssel elégedettnek lenni - igazi boldogság.
Mikor a varjú a kalauzod, a kutyák dögteteméhez fog vezetni.
A kijavítás akkor jó, ha idejében történik.
Annak keresd a tanácsát, aki megríkat, és ne annak, aki megnevettet.
Addig nyútsd a lábad, amíg a takaród ér.
Aki meg akarja enni a magot, annak fel kell törnie a héját.
A kegyetlenség a gonoszok ereje.
Aki szereti a veszélyt, belepusztul.
A datolyapálma lábának a vízben, fejének a tűzben kell lennie.
Férjhez nem ment leánynak törött a szárnya.
Bármely halál könnyebb a kard általi halálnál.
Még egy kavicsot is fogadj el az adósodtól.
Ne lőjj festett őzre üvegnyillal.
Nem mindennap lő a papa őzet.
Torz testben szép lélek lakozhat.
Légy alázatos a viselkedésedben és öltözhetsz olyan feltűnően, ahogy tetszik.
Aki hagy utódot, nem hal meg.
A sivatagban az ember elfelejt mindent, többé nem emlékszik semmire.
Állandó napsütés sivatagot csinál.
A sivatagban jobb a főtt répa a színezüstnél.
Van megkönnyebbülés a kétségbeesésben.
Mindenkinek van csepülője és hízelgője.
Nagy tálakban elférnek a kicsik.
Minden kutya ugat a kapunál.
A pórázon tartott kutya nem vadászik jól.
Jó emberekkel vándorló kutya megokosodik.
Ne kergesd el a kutyát, mielőtt tudnád, ki a gazdája.
A vadászkutyáknak össze van karmolva a pofájuk.
Aki kopog az ajtón, hallja a választ.
A kacsa fiókái jó úszók.
A trágyadomb szép virágokat növeszt.
Semmi, csupán egy maroknyi por tölti be az ember szemét.
A tenger közepén kér port.
Gyakran költözz, mert az élet édessége a változásban van.
Nincs gyapjú olyan fehér, hogy a festék ne tudná feketére festeni.
Nem a hattyú dolga, hogy a sasfiókot énekelni tanítsa.
Nincsenek ketten a földön, akik mindenben egyetértenének.
Aki egyedül eszik, egyedül köhög.
Edd meg az ajándékodat és törd össze a tányért.
Hatvan foga is fáj annak, aki hallja a szomszédját enni, maga meg nem eszik semmit.
Fodor
István
EGYIPTOMI ARAB KÖZMONDÁSOK
A szemelvények forrása: http://www.afoldgomb.hu/2000-3-cikk2.html
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár
Aki egész évben hangyát gyűjt, tevét fog markába.
Végy el (homokszemeket) a dombból, s az összedől. (= Sok kicsi sokra megy.)
Dobd be a folyóba, s szájában hallal bukkan fel.
Vízhordó emberek fertályában árul vizet.
Én az egyik vádiban, te a másikban vagy. (vádi = kiszáradt folyómeder)
A majom anyja szemében gazella.
A galacsinhajtó bogár úr a házában (vagy "a kutya saját házában szultán", esetleg "a kutya saját házában oroszlán".)
Ha szeret a kígyó, tekerd nyakad köré.
----------------------
A törökök kiemelten szerepelnek a közmondásokban úgy, mint úzok (a közmondások legrégebbi rétegében), tatárok, megszálló katonák (gindik), agák (eunuchok). Ez a közel négyszáz éves török jelenlét eredménye:
Mindaz, amit a törököktől szolgálataidért kapsz, verés; - inkább a törökök zsarnoksága, mint a beduinok igazsága; - kávéra a bismilláh (Allah nevében) az aga zsebéből jön (csak a szokásos áldást mondja, de nem fizet); - mint a dagadt aga (eunuch), nincs benne semmi, csak a bajsza (azt hiszi, fontossága a bajuszban van); - Olyan, mint a hivatalát vesztett török, azt imádja, aki alkalmazza; - ha nem ismerném az anyádat és az apádat, azt mondanám, hogy a törökök neveltek; - senki sem mondja: gindi (török katona) fedd el a szakállad (ki mer tanácsot adni neki)! - A török koldus éhezik, de azt mondja, nincs szüksége semmire.
A fenti nyolc közmondásból mindössze egyetlen egy, az utolsó jellemzi pozitívan a törököket. Igaz, ez is csak a koldussal kapcsolatban. A megszálló megszálló, mégha azonos hiten is van a megszállottakkal.
----------------------
Már az arab hódítás (641) előtt is éltek zsidók Egyiptomban. A róluk szóló közmondások sem hízelgőbbek:
Sóherebb, mint a zsidó szombaton (akiknél szombaton tilos minden tevékenység); - jobban tönkrement, mint a zsidó szombaton; - a mi urunk Mózes meghalt, az étel finom, ide vele! - olyan mint a zsidó mauzóleum: fehér, de kevés kegyesség van benne; - mint a zsidó szegények: sem evilág, sem túlvilág (az osztályrészük).
-----------------------
De nem járnak jobban a núbiaiak sem, mert ők a közmondás szerint fecsegők, elillanók, azaz angolosan távoznak, s különben is kevés jó van bennük:
Mint a núbiaiak, fecsegnek, s egy hallgat; - elment vizelni, s elutazott, mint a núbiaiak; - minden jó, ami Núbiából jő, kivéve a férfiakat és a szelet.
-----------------------
A gadzsari vagy núri vagy navvar néven emlegetett cigányokat olyanoknak tartják, akik előtt semminek sincs értéke: elment a cigány, s itt maradt az összetört víztároló.
Rettegést, félelmet váltanak ki: a cigányasszony szomszédai úrnője (rettegnek nyelvétől, s hallgatását hízelgéssel igyekeznek megnyerni). A cigány az egyiptomi közmondásokban a hitvány ember szinonimája: minden sikátorban vannak cigányok.
-----------------------
A Nílus-deltában fekvő Damanhúrban élők az átlag egyiptomi szerint a legravaszabbak az egész országban. A cigányokat persze kevéssé vigasztalja, hogy a közmondás szerint: inkább ezer núri cigány, mint egy damanhúri.
-----------------------
Bár a lakosság 10-15%-a kopt, mindössze egy, igaz nem túl hízelgő közmondás szól róluk: a kopt kétszínűség nélkül olyan, mint a fa gyümölcs nélkül.
------------------------
Jóllehet a magyarokat nagy földrajzi távolság választja el Egyiptomtól, mégis több közmondás is foglalkozik velük - velünk. A magyar aranypénz kereskedelem útján ismert volt Egyiptomban, s közmondás lett belőle, mely így hangzik:
Játssz a magyarral (azaz a magyar aranypénzzel), amikor velencei aranypénzt nyersz.
Az 1516-1517-ben Egyiptomot elfoglaló oszmán-török seregben magyar zsoldos katonák is szolgáltak, akik később Dél-Egyiptomban török helyőrségbe kerültek. Feltételezett leszármazottaik a magyaráb-ok (magyar törzsbeliek). A núbiai lakosság körében három arab nyelvű közmondás is született róluk; nyakasságukról, akkor még keresztény voltukról és eltérő öltözködésükről:
A magyar feje kemény, mint a kő; - a magyar nem mecsetben imádkozik; - a magyar kalpagot visel (tehát nem turbánt!).
-----------------------
A többségében muszlim lakosság körében viszonylag kevés közmondás él a keresztényekről. Például: aki keresztény kenyerét eszi, kardja mér rá csapást; - inkább zsidók és keresztények, mint a sikátorban lakók (mondja az, aki titkát megőrizni akarja); - a keresztény házasságban csak a halál jelenti a válást (a muszlim ugyanis tanúk előtt háromszor kijelenti, hogy "elválok tőled", s a hagyományos jog szerint a válás azonmód meg is történt).
------------------------
A városokban letelepültek és a még nomadizáló beduinok viszonya ősidők óta nem felhőtlen, hiszen kevés a megművelhető terület, a települések túlnépesedettek, így a betelepülni szándékozó beduinokat nem szívesen látják. Ezt legtömörebben az alábbi közmondás fejezi ki: engedd be a beduint, behozza a tevéjét is.
A pusztai arab, a beduin a városlakók szemében tudatlan, nem tud két dolog között különbséget tenni, ezt fejezi ki, a "beduinoknak minden szappan" közmondás. Arról, aki gyenge, de nagy szájhős az a közmondás járja, hogy olyan, mint "a beduinok kutyája, csahol, de félig bent van a nyeregtáskában". Viszont az a közmondás, hogy "a beduinok tudják, milyen út vezet a vízhez", elismeri hogy a sivatag kiváló ismerői.
------------------------
Néhány szomszédokkal kapcsolatos közmondás:
Szomszédot vásárolj, mielőtt házat veszel; - előbb a szomszéd, s azután a ház; - tégy jót mindenkivel, akkor is ha megérdemli, akkor is ha nem; - ha a szomszédod ellened van, akkor is szomszédod, inkább a házad ajtaját helyezzed máshová; - szomszédod előtted, szomszédod mögötted, ha nem látja az arcod, látja a tarkód; - ha szomszédod borotválkozik, szappanozz te is!
-----------------------
A rokonsággal kapcsolatos közmondások nagyon ellentmondásosak! A legrövidebb közmondás, mely szerint "a rokonok skorpiók", nem igényel különösebb magyarázatot. De a következő sem: "a rokonokkal való ellenségeskedés olyan, mint a skorpiócsípés".
-----------------------
A házassággal kapcsolatban sok, pozitív és negatív előjelű közmondás forog közszájon. Íme néhány:
Unokafivéremhez megyek nőül, még ha ruhám ujjával kell is takaróznom (mert szegény!); - aki fél unokahúgától, annak nem születik tőle gyermeke (gyakori az unokatestvérek közötti házasság).
Az ellenkezője így hangzik:
Jobb ólból házasodni, mint rokonnal; - kunyhóból házasodj, ne rokonnal.
További figyelemre méltó közmondások a házassággal kapcsolatban:
Aki két nőt vesz feleségül, vagy sikeres vagy élvhajhász; - két nő férje minden éjjel vőlegény (az iszlám megengedi a többnejűséget); - szeretőd ne vedd el, elvált nejed ne fogadd vissza; - inkább a férjem pokla, mint apám mennyországa; de: inkább a rokon pokla, mint idegen mennyországa; - sutban ülni jobb, mint a megbánt házasság; - olyan férjet válassz, aki éjjel mezőőr, nappal napszámos (azaz soha sincs otthon); - vedd feleségül a jó leányt, még ha olyan szegény is, hogy gyékényen ül (a gazdag leány szőnyegen ül); - a férfi és felesége olyan, mint a sír és az ott történő dolgok (egymás titkát megőrzik).
Végül álljon itt egy olyan közmondás, melyet a nők a férjük értékéről mondanak: a férfi ékszer, értéke van, még ha összetörik is (ezt az elszegényedett férjre mondják).
A vejek válogathatnak, hogy anyósukkal kapcsolatban melyik közmondás kedvükre való:
A víz és a tűz a házban kedvesebb nekem, mint az anyósom; - anyósom zsémbes, azt mondják, válj el a feleségedtől; - fogd vissza magad anyósom, ez csak rám és a feleségemre tartozik; de: anyósod kezét csókold meg, ne a feleségedét.
-----------------------
A trachoma nagyon elterjedt szembetegség, mely gyakran vaksághoz vezet. Így nagyon sok közmondás született a vakokkal kapcsolatban:
Vak, de pénzváltó; - vak, de csillagjós; - vak, de látótól lop; - vak, de a mezőgazdasági munkások felügyelője; - vak, de pálmák között vágtat; - a vak azt mondta a félszeműnek, hogy a vakok pohara keserű, az azt válaszolta, hogy a hír felét ismeri; - a vak is nyer a dobókockán.
-----------------------
Addig röpköd vissza a légy, míg beleesik a mézbe.
A szerencsétlen még a pacalban is talál csontot.
Minden szakállnak megvan a fésűje; minden bajusznak van ollója.
Éjjeli beszéd vajjal van kenve, mely reggel elolvad.
Akinek üvegből van a háza, az ne dobáljon kővel.
A kutya nem harap testvére fülébe.
Senki sem mondja, hogy keserű a méze.
Kapd el a macskát, a galambdúc kulcsát.
Egy ötösért
hagyma, hagyma egy ötösért.
A trágya ellenáll az esőhullámoknak; a kecskebogyó dacol a széllel.
Az állatot füléről, az embert nyelvéről lehet megismerni.
Forró temetés, a halott kutya. (= Sok hűhó semmiért )
Ha barátod méz is, el ne nyald mindet.
Aki nem tud táncolni, azt mondja, hogy hepehupás a talaj.
Ha a száj csukva, nem repül bele a légy.
Jobb egy sáska a tenyérben, mint száz a levegőben.
Egyik nap méz, a másik nap hagyma.
Táncolj a majomnak, ha országában vagy.
Ha valaki naponta száz fonalat fon, egy év múlva gyapjú köpenye lesz.
