Terebess
Ázsia E-Tár
«
katalógus
«
vissza a Terebess Online nyitólapjára
Dzsámil
Szidki Az-Zahávi
VERSEI
(1863-1936. Iraki)
Molnár Imre fordítása
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár
A fejlődés
(Részlet)
----------------------------------------------------
És élt soká az ember évszázadokon át,
nem ismert semmiféle tilalmat és szabályt.
Az ember hajnalában már fényes reggel int,
de elmúlik a nappal, s az este jön megint.
A fejlődés megállhat - ez rémít el nagyon -
s az lesz, mi volt az ember: szánalmas rút majom.
Ha tán a föld megürül, s az ember eltűnik,
nem volt még ily hatalmas csapás e földön itt.
De ha tovább is élhet, s ha dolgozik, kivált,
hiszem, hogy mindörökre legyőzi a halált,
s a felsőbbrendű ember fajtája lesz az úr,
mely bizton járja útját, szilárdan, józanul.
Mit a természet annyi homállyal borított,
felszínre hozza, nem lesz előtte már titok.
... Vállain szinte trónol okos és szép feje,
hatalmas karja lendül nagy izmokkal tele.
Nézd a haját: bozontos kerek gyűrűivel
omlik alá, hihetnéd, hogy koronát visel.
Ha meglátnád merészen szikrázó két szemét,
azt hinnéd, mélyeikben fáklyák világa ég.
- Ha békében gyarapszik, hamar úrrá lehet
földjén, s lebírni képes hegyeket, völgyeket;
hisz máris leigázta az égbolt sugarát,
s futárként küldi vissza a mindenségen át.
Csak
abban hisz a lelkem, hogy minden földi lét
a vegytan-ősigéből vevé eredetét,
s ami van: emberélet, jelenség és talány,
csupán a villamosság formája mindahány.
A villamosság szülte e földi életet
s csak utána születtek a föld s a tengerek.
A bamba állat is csak évmilliók alatt
lőn emberré, ki bátran, egyenesen halad.
A fajta átöröklés-törvénye szabta meg,
hogy apjukhoz hasonló fiak szülessenek.
Ne élj
álomvilágban!
A
férfinek nem szólni - tennie kell,
nem alhatják a népek álmaikat,
Kelet se ringjon csendjének vizein,
míg szüntelen csatáját vívja Nyugat.
Sietni kell! Ha nem lépünk szaporán,
reánk taposnak az előlhaladók.
Népem, ha méltó ember-sorsot akarsz,
indulj előre gyorsan, hosszú az út!
- Egyik a bálványt istennek nevezi,
másik bálványnak tartja isteneit -
talán e versem egy-két gondolata
sok mindent óvatos homályba borít,
de hangfogót kell tennem számra, hiszen
ezer baj érhet - ördög tudja, mikor!
Bizony, sok szép igét elhallgat a nyelv,
s nem lesz gyümölcs sok szó virágaiból...
- Nem minden ember embernyi igazán,
legtöbbje bamba: úgy él, mint a barom,
s haragszik rám e rejtélyes sorokért -
én csak mosolygok e hitvány haragon.
