Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Abu'l-Abbász Ahmed Ar-Rifáci
VERSE

(megh. 1182)
Jékely Zoltán fordítása
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár


Szúfi verse

Ha az éj elsötétül, emléketekre vágyom,
búsan búgok, akár az örvös galamb a fán.
Felettem felleg ontja a bánatot s a gondot,
alattam fájdalomtól hömpölygő óceán.
Kérdezzétek meg Amru anyját, hogy van a foglya?
Társai szabadultak, ő béklyóban maradt.
Nem ölték meg, holott a halálban nyugalom van.
Nem lesz hálátlan ő, csak legyen egyszer szabad!