Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Kemal Nasát
VERSE

(Élő egyiptomi)
Molnár Imre fordítása
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár


Nihádhoz

Alszik Nihád, elcsendesült
a ház, oly némák lépteink,
mindenre csend ül - a szavunk
az éjnek suttogása mind.
A selymes párnán nyugszanak
reményeim és álmaim,
reményeim, amelyekért
ringok a lét hullámain;
nem azért, amin átjutottam,
azért, mi szép még várhat ottan.

Alszik Nihád, csak egy mosoly
ül ajkain virrasztva ím,
arca alatt a félkeze,
a másik alvó keblein.
Ingén a hímzett kis nyuszi
mint hogyha fürgén ugrana,
körötte a kicsinyjei
cikáznak, mint a bokron a
kelyhét nyitó ezer virág
- így alszik, álmodik Nihád.

Alszik Nihád, a fekhelye
szélére ülve nézem őt,
beszívja vágyódó szívem
az álmát, e reménykedőt,
s látom: az évek tűnnek el...
A képzelet játszik velem:
a földi lét jövőkorát
lesem, hisz áll a küzdelem
úttalan utakon is érte -
szeretet s békesség kísérje.

Küzdöttem én is, kis Nihád,
neked is jut még harc elég,
azt kívántam mégis, hogy élj,
s üdvével óvjon meg az ég.
Boldog reggelt, nyugalmas éjt
kívánok szívemből neked,
te szendergő, szelíd gyerek,
és tiszta, gazdag életet.
Aludj csak édes gyermekem,
egyetlen kincsem énnekem...