Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Ibn An-Nabíh Al-Miszri
VERSE

(megh. 1222. Egyiptomi)
Jékely Zoltán fordítása
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár


A halálról

Halálé az ember - száguldó lovasok
leggyorsabbika lesz a leghősibb halott.
Házába az Isten nem hívja meg, csak azt,
ki alkalmasnak s méltónak találtatott.
Válogat a halál: markában drágakövek,
szeme meg sem akad, csupáncsak a javán.
S az emberek akár az árnyék, olyanok:
el kell múlaniok megnyúlásuk után.
A lélek csak akkor szabadul fel itt,
ha a testbe a romlás már belopakodott.
Éles kardok nyakára is rátaposol, halál,
s a kopjákat te rendre porba tiporod.