Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Khalíl Mardam
VERSE

(megh. 1959. Damaszkuszi)
Molnár Imre fordítása
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár


Szíria himnusza

Üdvözlet néktek, hősi hazám fiai!
Titeket nem lehet megalázni, hiába.
Inkább lehet megkötni a nap sugarát,
mint az arab hazát beletörni igába.

Szép Szíria, bástyáid, erős falaid
oly fényesen ragyognak, akár a derűs ég,
s vitézi ősök hamvait őrzi porod -
hitemre mondom! - nincs sehol ily gyönyörűség!

Zászlódat, melyet lenget a nép magasan,
mely annyi szívet, annyi reményt ölel össze,
sötétre festették szomorú szemeink,
és vértanúink vére színezte vörösre.

E földön, hol még él a szívekben a múlt,
mit a halottak lelke vigyáz, ahol annyi
hős élt: Valid s mondák kalifája: Rasíd,
miért ne tudnánk küzdeni, tenni, haladni?