Terebess
Ázsia E-Tár
«
katalógus
«
vissza a Terebess Online nyitólapjára
Abu
Iszhák Ibráhim ibn Abdulláh ibn Khafádzsa
VERSEI
(megh. 1138.
Kelet-spanyolországi)
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár
Esti hangulat
Szürcsölöm
a bort az este lomha, langyos szelletében;
egy-egy árny a fal fehérén játszadozva megremeg.
A virágkehely kitárult szem, amelyben könnyek égnek,
s mosolyog a tó: vizében tiszta tükrök fénylenek.
Mindenik felhő: akár a villámokból lobbanó fény,
mintha lovasok hadában lenne zászlók erdeje;
a bereknek rejtekében minden ág oly félve rezzen,
s fuldokol a folyó medre, völgye bő vízzel tele,
mely a hálás csipkebokrok ágait a földre hajtja,
míg az ágon gerlebúgás hangját rezgeti a lomb.
Száll az édes illat, árad kertek tarka köntöséből,
s mindenütt az illatoktól mámoros szellő csapong.
A nedves, nagy levelekre fény-ezüstöt hint a harmat,
majd aranyport szór reájuk a leszálló alkonyat.
Szemem ámul: bűvölettel néz a felhők fátyolára
s álom környékezi bágyadt, lassú pillantásomat:
lomhán pillogatva nézem az ivó vendégeit,
kik az élet sűrű gondját az italba temetik.
(Molnár Imre)
Az éjjel
Ó
szerelemnek éjszakája,
által virrasztom sírdogálva,
nincs menekvésem fantomától,
s lelkem az éggel együtt gyászol,
csillagok sorsán tépelődve:
mert foglyok ott fönn mindörökre.
Az ég duzzadó tengerének
sohasem ér dagálya véget,
átmenni rajta szem se bírna,
ha a tejút nem volna hídja.
(Varságh János)