Terebess
Ázsia E-Tár
«
katalógus
«
vissza a Terebess Online nyitólapjára
Nazzár
Kabbáni
VERSE
(Élő szíriai)
Molnár Imre fordítása
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár
Óda az elvándorolthoz
Ó
kedvesem,
szeretett kedvesem,
te idegen szemű
- idegen földön...
Elmúlt egy hosszú hónap:
sem egy betű... sem egy színes levél...
Nincs nyom utánad,
nincs hír felőled,
mely ijesztő magányomat beragyogná
s megmondaná, hogy hol vagy,
megmondaná, hogyan vagy
messze idegenben,
ó kedvesem,
szeretett kedvesem.
Október...
Kedvesem,
oly szomorúk a dalok
s a dallamaik komorak, mint bennem a lélek.
A kopár kert padjain alszik az illat,
a verebek tovaszálltak
a szomszédos búzamezőkről,
s a fecske is oly idegen lett
házunk ereszén,
oly idegen, akár te, idegen kedvesem.
Nincs semmi újság,
szeretett kedvesem,
a létünk
nyomorultabb, mint hazug ajkon a csalfa ígéret.
Napjaink
üresek, unalmasak és szomorúak.
Tornyos
házadra s lengő függönyeidre
támadt a tél, szeretett kedvesem,
felhőivel,
havával;
erkélyedet hulló levelek lepték el ijedten,
megállt a gramofon,
nincs dal, nem csendül az ének.
Porlepte könyveid magukrahagyatva
keresik puha, selymes ujjaidat;
a cseppnyi topánka,
a sárga pongyola
s a kézitáska,
mind-mind
búsan hever, és mind oly idegen,
akár te magad, idegen kedvesem.
Mind csak
vidám járásodat és
a lépteidet figyeli:
várják hamaros hazatérted,
ó kedvesem,
szeretett kedvesem.
