Terebess
Ázsia E-Tár
«
katalógus
«
vissza a Terebess Online nyitólapjára
Farazdak
VERSE
(64?-732)
Jékely Zoltán fordítása
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár
Találkozás a farkassal
Sompolygó
szürke állat, ki társamul szegődtél,
éjféltájban tüzemhez jöttél, mert hívtalak...
Biztattam, hogy közelgett: "No jersze csak, barátom,
hadd osszam meg tevéled, mi élelmem maradt!"
Szeltem neki s magamnak az elemózsiából,
előbb a tűzvilágnál, füstjénél azután.
Vicsorogva vigyorgott, s én hozzá így beszéltem,
míg kardom markolatját folyton szorongatám:
"Csak vacsorázz nyugodtan, csapj fel, és el ne árulj,
ó farkas, légy hű társam, ne hozz rám bánatot!
te meg a hitszegés, ó farkas, édes fivérek,
egyazonos az emlő, amelyből szoptatok.
Ha mást zavarsz tüzénél, s arról kérsz vala enni,
nyíllal lő vala meg, vagy lándzsájával ledöf.
Minden út útitársi, ha törzsük összecsapna,
s lándzsát is törne olykor, mégis testvérek ők."
De a holtak nyomában visszatérít-e Alláh
a földön szanaszerte kóborló lelkeket?
Az elmenőt kövessem, kérdezgetem magamban
vagy élőket kísérjek, amint vágyam vezet?
Ez is, az is szívemnek egy-egy csücskét szorítja,
miközben két szememből a könny pereg, pereg.
