Terebess
Ázsia E-Tár
«
katalógus
«
vissza a Terebess Online nyitólapjára
Al-Khansza
VERSE
(megh. 666)
Jékely Zoltán fordítása
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár
Szakhr elsiratása
Ó
szemeim, sírjatok, és ki ne fáradjatok immár!
Lehet-é nem sírnotok a bőkezűség oszlopáért?
Lehet-é nem zokognotok a komorért, a dicsőért,
ifjú hősért, akire a halál kegyetlen csapást mért?
A hatalmas vállúért, a hosszúderekú legényért,
ki ily ifjan már oly bölcsen uralkodott egész törzsén.
Ha az emberek vetélkedésnél kezüket kinyújtják,
a dicsőséget választá, mindig a magasba törvén.
Ha ki más tört a magasba könyökölve, tülekedve,
hírét vette, megneszelte, s mindjárt üstökön ragadta.
Elért mindent, mihez mások keze semmiként sem ért el,
fény övezte homlokát, és fényesen tört a magasba.
Törzsének élelmet szerzett, ínségben sohase hagyta,
ámbár a legfiatalabb volt közöttük, szikla, szálfa!
Sok vendéget hívogatott, vendégelt a sátorában,
s a legnemesebb jutalmat a dicséretben találta.
