Afrika Arab világ Ausztrália Ázsiai gasztronómia Bengália Bhután Buddhizmus Burma Egyiptológia Gyógynövények Hadművészet Hálózatok Hinduizmus, jóga India Indonézia, Szingapúr Iszlám Japán Játék Kambodzsa Kelet kultúrája Magyarországon Kína Korea Költészet Közmondások Kunok Laosz Magyar orientalisztika Mélyadaptáció Memetika Mesék Mezopotámia Mongólia Nepál Orientalizmus a nyugati irodalomban és filozófiában Perzsia Pszichedelikus irodalom Roma kultúra Samanizmus Szex Szibéria Taoizmus Thaiföld Tibet Törökország, török népek Történelem Ujgurok Utazók Üzbegisztán Vallások Vietnam Zen/Csan

Terebess Ázsia E-Tár
« katalógus
« vissza a Terebess Online nyitólapjára

Almásy György (1867-1933)
Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár

http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1997/9729/masik/masik.html


Almásy György (Felsőlendva, 1867. aug. 11. – Graz, 1933. szept. 23.): Ázsia-utazó, állattani és néprajzi gyűjtő. ~ László Afrikautazó atyja. Grazban végezte a jogi egy.-et. 1897-ben bejárta Dobrudzsát és útjáról igen értékes ornitológiai gyűjteményt hozott haza. 1900-ban utazott először Ázsiába Stummer-Traunfelsszel, a grazi egy. zoológus tanárával. Felderítették az Ili folyó környékét, az Isszikkul keleti vidékét, a Tien San addig ismeretlen harmadik, déli hegyláncát. Útjának zoológiai eredménye mintegy 20 000 gyűjtött állat (nagyobbrészt madár), köztük nem egy új faj volt. 1906-i második ázsiai útján Kína É-i részének földrajzi, földtani, meteorológiai, néprajzi és gazdasági viszonyait tanulmányozta. – M. Madártani betekintés a román Dobrudzsába (Bp., 1898); Utazásom orosz Turkesztánba (Bp., 1903); Vándorútam Ázsia szívébe (Bp., 1903). – Irod. Cholnoky Jenő: A. Gy. utazása Belső-Ázsiában (Földr. Közl., 1904); Agárdi Ferenc: A. Gy. Kirgizisztánban. A nagyvilág magyar vándorai (Bp., 1955).

Almásy Györgyöt, mint felfedezőt és kutatót a kiszáradó vidékek izgatták: Belső-Ázsiába szervezett expedíciókat, ahol a lefolyástalan, sós vizű, egymástól elszigetelődött tavakban lehetőség volt sajátos, bennszülött élővilág kialakulására. Elso tien-sani útjáról jelentős állattani anyagot hozott haza, a Vas megyei Borostyánkon (ma Berstein, Ausztria) lévő kastélyába. A gyűjteményt hazai és külföldi tudósok dolgozták fel. Második tien-sani expedíciójáról sajnos csak az útitársak visszaemlékezéseiből tudunk, pedig az onnan küldött levelei, naplórészletei megvannak Bécsben élő unokájánál. Ezek feltárása talán megvilágítaná, mi történt ott, azon az utazáson, ahonnan megcsömörlötten tért haza, és azután teljesen visszavonultan élt.
Vig Károly nemrégiben a Vasi Szemle hasábjain publikált tanulmányban foglalta össze Almásy György életét, állattani, etnográfiai, nyelvészeti kutatásait.